Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.
1910-10-23 / 43. szám
csak ügyet, mily mesterkedéssel teszik a mi piacunkon úgyszólván monopaüummá azt kofáink,, hogy ök árulhassanak és a közvetitök, hogy a közönség orra elöl elszedjék a valamire való jószágot és aztán drágán eladják. Meglopják a pirkadó hajnalt és okkupálják a piacot, az anyagot s a jámbor közönség nem tudja mire vélni, hogy miért drágul ugy meg a piac. Azt hisszük, talán lehetne ez ellen tenni ? Ha szomszéd városainkban mindenütt szabályozva van, hogy a piac mikor kezdődjék és a piacra törő elárusitót a város végén a kofák ne közelithessék meg, ahol mindent öszszevesznek, ha lehetséges az, hogy a kofák piaci vétele feltételekhez és időhöz vannak kötve, ha lehetséges az, hogy a városi hatóságnak elsőrendű dolga, miként a vevőközönség ne engedtessék oda tisztán a kofák és közvetitök önkényének és főleg, ha a városi hatóság mindig bir ama helyeken kellő remediumokkal, melyekkel a kofák kartellj ét megtöri, talán nálunk is lehetséges intézkedéseket tenni, hogy a kofák és közvetitök grasszáló szövetkezetét szétrobbantsa. Próbált már közönségünk mindent, sőt úgyis, hogy maga is korán kereste fel a piacot. Igen ám, csakhogy a mi kartelleseink már oly szemérmetlenek, hogy a város határánál elvásárolják a vidéki ember áruját. Ezért drágul meg nálunk a piac, Ez ellen tenni kell, még pedig a városi hatóságnak kell erélyesen fellépni e tekintetben. Felhivjuk tehát a városi hatóságot ezen közbotrányos állapotra, hogy hivatalosan lássa meg, amit velünk együtt tud. Munkáslakások építése s közegészségügyünk javítása. Sürün lakott népes városainkban a közegészséget nagy mérvben veszélyeztetik az alacsony, kellő levegőt nélkülöző ósdi lakások, melyek ren desen a szegényebb néposztálynak lakóhelyei. A mai nehéz megélhetési viszonyok között kénytelen a munkás elem olcsóbbságuknál fogva azokat a lakásokat kibéfelni, melyek higié niai szempontokból tán kiüritendők vagy lerombolandók volnának. Ezen lakásokba szorul össze 3 -4 munkás család, itt keresne üdülést és pihenést a gyárak nehéz munkájában kifáradt lakossága. De vájjon talál-e ? Nem csak, hogy nem talál, hanem egészségét, idegét még jobban kockára teszi a lakás, mint a nehéz munka, s idő előtt szólítja el a családfőt gyermekei, felesége mellől a gyilkos halál. De mit szóljunk a gyermekek egészségéről? Azok nagy része vérszegények, görvény kórban szenvedők, kik már a születéssel hozzák magukkaj a különböző betegségek csiráit. És nekünk ezekből kell nevelni a munkás elemüuket! Ilyen gyermekből erős, kitartó, munkabiró férfiakat és nőket nem kaphatunk. Már pedig, ha mi a mezőgazdasággal karöltött gyáripart akar juk megteremteni, ugy elsősorban a munkásaink egészségéről keli gondoskodni, azután pedig az egészséges és jutányos élelmezésről. Örömmel látjuk, hogy a földmivelésügyi miniszi ter a munkásházak építésének támogatásával a mezőgazdasági munkáseiem részére egészséges lakásokat kiván teremteni, mely egyúttal a munkás tulajdonát is képezné. Ezen munkásházak építésénél az egészségügyi követelményekre igen nagy suly fektettetik, amennyiben a szobáknak tágasoknak és magasaknak kell lenniük, s e mellett kell lenni udvarnak és kertnek is. Ezen szociális intézkedés nem igen fog eredmény nélkül maradni, mert ezáltal egyfelől munkásságunk egészségét fokozzuk, másfelöl pedig hozzá láncoljuk az anyai földhöz, tulajdonhoz juttatva őket. Amidőn a mezőgazdasági munkásokról való gondoskodást a legmelegebben üdvözöljük, egyúttal a legnagyobb sajnálatunknak adhatunk kife^ jezést, hogy épen azokról nem gondoskodik a kormány, — akik erre leginkább rászorulnának, t. i. az ipari munkásokról. Hiszen a mezőgazdasági munkások az év legnagyobb részét a szabadban töltik, mig az ipari, gyári munkások egész munkanapjukat zárt helyiségben rójják le. Ez utóbbiak lakásviszonyainak a javítása mellett tehát sokkal több érv hozható fel, mint a mezőgazdasági munkásoké mellett. Ha a kormány pénzügyi ere* jének nagy igénybevétele miatt nem képes segélyére jönni az iparos- és gyári munkásainknak, maguknak a városoknak kell a kezdeményező lépést megtenni. Közegészségi és szociális szempontok teszik ezt kötelességükké. Építtetni kellene tehát a városoknak munkásházakat, arra alkalmas, egészséges helyen, melyekért a mum kások többet ne fizessenek amoritásorába tartozik. Viszont azonban az élet minduntalan vet fel olyan problémákat, melyek megoldásához okvetlen szüksége van mindenkinek szakmájától távoleső ismeretekre. Ezt az ellenmondást a modern ember ugy egyenlíti ki, hogy tart magának a könyvespolcán egy saját külön mindenttudót, aki tud mindent, amire gazdájának szüksége lehet és gyorsan, könnyen, megbízhatóim ad meg minden felvilágosítást minden fölmerülő kérdésre. Ez a mindenttudó — mindenki kitalálhatta — a lexikon, ez a' modern életet jellemző könyv, az emberi művelődés eredményeinek a mindennapi élet számára való feldolgozója. Nagy kulturáju nemzeteknél a lexikonnak különböző típusai fejlődtek ki, a feldolgozás módja, a terjedelem stb. különb ségei szerint s egy-egy nagy lexikon való ban enciklopédiája szokott lenni az egész emberi művelődésnek. Nálunk azonban jóformán csakis a nagy, számos kötetre rugó lexikonok alkotása irányában haladt a fejlődés. Tudjuk, hogy az első erőfeszítések ebben az irányban még a mult század első felében történtek, de sikerre csak a legújabb időben jutott az ügy. Csaknem tel jesen el volt azonban eddig hanyagolva egy másik lexikon-tipus, a melynek pedig gyakorlati hasznossága talán fontosabb a nagy lexikonokénál is : a kisebb terjedelmű, de ép azért könnyebben kezelhető kézi lexikon. Mindenki tapasztalhatta, hogy mikor hirtelen egy adatra, egy tényre vagy sürgős felvilágosításra van szüksége, a nagy lexikon célszerűtlennek bizonyul, mert a cimszók roppant tömkelegében idő kell, a mig rábukkan a keresett címszóra s ha megtalálta is, oly bő és hosszas ismertetést talál, amely inkább tanulmányozásra való, mint a gyors, pillanatnyi tájékoztatásra. (tüdő) Köhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló •redménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche"-t. SIROLIN „Roche"-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szirtsen veszik. Ax összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN „Roche" csomagolást kérjünk és rozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt F. HOFFM ANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). — > — Grenzach (Baden).