Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-10-16 / 42. szám

Kovács Hanna adta. Fenomenális szép kolo­ratur hangja van, ugy a közép valamint a felső regiszterekben. A közönség lelkes tapsokkal honorálta mély érzéssel előadott „Hulló falevél" bájos dalát. A szakácsnő szerepében Miklóssy Margit mint vérbeli színésznő bravúroskodott. Igazság volt min­den szava és a közönség rokonszenvével találkozott. Bátori jóizü humorával sok derültséget keltett a zsidó szerepében, ugy­szinte Ivánfy mint Tihamér. A zenekar Takács karmester vezetése alatt szintén preciz volt. Vasárnap délután „Az iglói diákok" zsúfolt ház előtt ment. Ez alkalommal mu­tatkozott be a társulat énekes bonvivantja Nyikos, de ugy látszik rekedt volt, mert nem énekelt teljes hanggal. Nem jó előjel­nek. Igen kedves volt Kovács Hanna mint Évi és a közönség több izben adott rokon­szenvének kifejezést. A többi szereplők Ko­vács, Ivánfy és Bátori a régi jók voltak. Utóbbi humorával több izben megnevetette a közönséget. Este reprizként „Az obsitos" ment gyér közönség előtt, ami előre látható volt, mert nálunk egy már ösmert darab, mely nem slágerszámba megy, két egymás utáni estén nem vonz közönséget a színházba. Az előadás kifogástalan volt és a szereplők az előző estén nyert elösmerésével találkoztak. Hétfőn mint újdonság „A bilincsek" dráma került bemutatóra. Nagy sikert ara­tott ez estén Kovács, ki megható érzéssel adta Ábrahám szerepét. Minden egyes je­lenete hatásos volt. Ez alkalommal mutat­kozott be a társulat szerelmes színésze. Ele­gáns, csinos megjelenésű és kellemes orgá­nummal rendelkező színész, ki igen rokon­szenvesen játszta a fiu szerepét. Rachel sze­repét Földváry Juliska, a színtársulat drá­mai szendéje adta. Játéka bizonytalan volt és organumában rekedtséget tapasztaltunk. Kis szerepében Hidvéginé mint Lea igen jó volt. Nem rossz jósok voltunk, amidőn Vér­tesnek szinpályáján szép jövőt jósoltunk. Oly alakításban mutatta be Salamon szerepét, melyet csak egy művésztől lehet elvárni. A többi szereplők a kerekded és összevágó előadás sikerét biztosították. Kedden az örökszép zenéjü operette „Luxemburg grófja" előadásában gyönyör­ködtünk. A címszerepet Érclcövy remekül játszta. Orgonaszerü baritonjával zajos si­kert aratott. Angéla szerepében Kovács Hanna brillírozott. A közönséget bámulatos hangterjedelmével lelkes hangulatba hozta és tüntető tapsokra ragadta. Rendkívül sik­kes és bájos volt Boriss Bianka mint Ju­liette. Kár, hogy nem rendelkezik elegendő hanggal, különben fényes szubrette jövőt jósolnánk neki. Ivánfy adta a festőt a már tőle megszokott biztossággal és sikerrel. Bátori a herceg szerepében sokat mókázott. Ezt talán azért tette, hogy a már nálunk sokszor hallott előadásban egy kis ujjitást vagy trükköt hozzon. A kar és zenekar mintaszerű volt. Szerdán délután ifjúsági előadásul „Az obsitos" adatott elő. A közönség rendkívüli rokonszenvvel fogadta a szereplőket és tün­tető tapsokkal jutalmazta őket. Sok tapsot nyert Lónyay Piroska, Kovács Hanna, Ercz­kövy, Hidvéginé, Bátori és Ivánfy. Szerdán este „A bilincsek" ment tel­jesen üres ház előtt. Az izraeliták engesz­telő napjának előestélye volt és igy az előre­látható volt. Jobb lett volna az igazgatónak az előadást meg sem tartani, ha meggon­doljuk, hogy 10—15 ember lehetett a szín­házban. Csütörtökön a vígszínházba nagy sikert aratott „Csitulj szivem" bohózat került szilire. Az előadás iránt nagy volt az érdeklődés és a színház teljesen megtelt. Rendkívüli pikáns darab, de emellett szel lemes mondások és hasonlatokkal telve. Művészi alakításban mutatta be Szallcay a kicsapongó férj szerepét. Egész estén át | derültséget keltett jóizü humorával. Fehér­váry Juliska, ki Mirette szerepét játszta. ez alkalommal azt a benyomást tette reánk, hogy biztosabban mozog már a színpadon. Meg kell jegyeznünk, hogy imponáló, csinos és fess alak a színpadon és gyönyörű toilletfjei vannak. Azt hisszük, hogyha egy kis rutint fog szerezni, még sok szép és jót fogunk róla Írhatni. Sikkes három szoba­leány volt Boriss Bianka, Kovács Hanna és Sándor Margit. Művészi allűröket árult el Miklóssy Margit a jósnő szerepében. A közönség el volt tőle ragadtatva és ugy nyílt színen valamint felvonás végén zajos tapsokkal tüntette ki. Igen szinpatikus volt Hidvéginé a feleség szerepében. Nevelt leányát Pethö Eszti a társulat naivája adta érzéstelenül. Földváry Sándor ez alkalommal is beigazolta, hogy ambiciózus és tehetséges | tagja a társulatnak, aki Savinien szerepében igen rokonszenves volt. Nyikos igen intelli­gens színésznek bizonyult Richárd szerepé­ben. Jobb volna talán neki az ének szere­pekről lemondani és a drámai szerepkörre átcsapni. A többi szereplők Bátori, Kovács, Vértes kitűnő ensemblét nyújtottak kisebb szerepeikben. Pénteken egy közkedvelt operette „Az erdészleány" lett előadva. Az előadás slen­driás volt. A címszerepet játszó Lónyay Pi­roska is nem volt biztos a szerepében és folyton a sugónőre appellált. A hiányos ren­dezés folytán a szereplők ide-oda mozogtak í és az egész előadás — mint mondani szo­: kás — lejárta magát. Egész estén egy taps | nem hangzott el. Dicséret csak a zenekart I illeti meg. Szombaton premierként „A .muzsikus i leány" operette ment, melyről a jövő szám­. ban referálunk. | KARCZOLAT Sb mixlt ixétaről­Nagy forgalom és kilátásba nagy ha­| szon ! Ezzel a kifordított közmondással le het illustrálni a jelenlegi helyzetet. Szükség­í teleli talán külön említeni, hogy ezen jelen legi helyzet alatt azt értem, hogy színtársu­latunk körünkbe érkezett és már egy hete itt időznek. Nagy reményekkel és a jóhirnév I megelőzésével vártuk a színtársulatot és az eddigi konstatált tapasztaltakra határozottan azt állithatom, hogy „nagy forgalor." s ki­; látásba nagy haszon." De lássuk egy kissé illustrálva á Jy­| zetet. Bohém nyelven szólva nagy forgalmú i társulat érkezett városunkba, meg van min­1 den kellék arra nézve, hogy nemcsak a ! szemezés és kapesolkodzás, de az ezeket I követő kibontakozások és kidudorodások is • érvényesüljenek. Ha még azt is jelzem, hogy a kezdeményes lépések is már folya­matban vannak, azt hiszem, hogy teljes jó­hiszeműséggel illustráltam olykép a hely­í zetet, hogy „nagy forgalom és kilátásba ! nagy haszon." De talán lássuk még jobban illustrálva j a helyzetet. A társulat tagjainak bizalmas uton közhírré lett téve, hogy a kapcsalkod­zás színhelye — a hagyományos szokáshoz j híven — a Griff étterme lett kijelölve és ; ott lesznek ugy az előjegyzések valamint az utójegyzések hivatalosan honorálva. Ezen j bizalmas közlés — mely még Losoncon lett j közzé téve — meghozta azt a nagy forgal­• mat, mely jelenleg a Griff termét uralja. De talán lássuk a helyzetet egész | valóságában. A társulat — mint mondani szokás — gerince élén az igazgató párral, rögtön megérkezésekor előjegyeztette magát ' a főhadiszállásul kijelölt Griff éttermében, \ mely magában véve szép kontingensét ké­! pezett és ehhez jöttek még az utólagos | jegyzések úgyannyira, hogy a Griff bérlője | kénytelen volt kijelenteni, hogy tekintettel ! a „szűk" viszonyokra, az utójegyzéseket nem honorálhatja és az étteremben a „meg telt" tábla ki lett függesztve. Ez a helyzet szignaturája. Jelzem, hogy a csoportosítás nagyon kedvező és előnyös. Kitűnő anyag áll rendelkezésre, amennyiben nemcsak az igényeknek minden tekintetben megfelelők, de őszintén mondva túlhaladta még várakozásunkat is. Nem túl­zóm, ha azt 'állítom, hogy városunkban ezt a szempontot tekintve, ugy mennyiség, mint minőség tekintetében ily rekkordot még nem értünk el a Griff éttermében, jobban mondva a főhadiszálláson. Szóval mozgósítva van az üzlet és most már jöhet „az indulás." Annyit már most is örvendetesen jelez­hetek, hogy a szemezésen már tul vagyunk, a gyenge kapesolkodzás is folyamatban van és ha folytatódik akkor mesésen fog vég­ződni az őszi szezon. Fiatalságunkra nincs panasz. Minden este elég szép mezőny áll a starthoz, de csak próbagaloppok lesznek végezve — amint sportnyelven mondják — triolok lesznek tartva pacemakezek nélkül. Katonásan mondva, mindkét fél tűz­vonalban áll és farkasszemet néz egymásra és egyik fél a másikat várja, hogy meg­kezdje a támadást. Kisebb puffogatás már történt, de még nem vehető komoly számba. Kilátás — mint már jeleztem — nagy van, csak most már belátásra van szükség. Erre pedig nagy alkalom van, még pedig a ja­vából. Egyelőre nincs több beszámolni valóra a heti krónikának. Azt hiszem, hogy ezek után a jelzések és jelentések után, teljes joggal citáltam a helyzetre, hogy : „Nagy a forgalom és kilátásba nagy haszon 1" Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa nem a közjövödelmét, hanem az adóságát szapo­rítja. AZ hirlik, hogy Pápa városa felekezet^ célokra folyószámlát tart. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnket beráncigálják az államtitkár­ságba. Az hirlik, hogy a polgármester a h. polgármester helyett a hivatalban szüretel. Az hirlik, hogy a rendőrök panaszát csak a menyországba hallják meg. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plébános autója gyónás után angolosan ajánlotta magát. Az hirlik, hogy a várkertben sok hagyatéki tárgyalás lesz megtartva. Az hirlik, hogy a plébánia templom harangozója sokszor nem tartja be a menet­rendet. Az hirlik, hogy az Otthon kávéházban a mozi előadások alatt kártya nélkül is alsóznak. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai a sugónőre haragszanak. Az hirlik, hogy a színtársulat néhány női tagja balra kacsint. Az hirlik, hogy a színtársulat subrette primadonnája sokat igér, de keveset ad. Az hirlik. hogy a színtársulat drámai szendéje nem szidja a vagyonos osztályt. Az hirlik, hogy a színtársulat komiká­nője a c(s)ákótól el akar válni. Az hirlik, hogy a színtársulat anya színésznője azért szerződött a társulathoz, mert nem akart a híd végre lépni. Az hirlik, hogy a színtársulat beugrott koloratur énekesnője a szemével játszik.

Next

/
Thumbnails
Contents