Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-08-14 / 33. szám

Ezután az Okolicsányi család öt tagja lett bekonferálva. Zugó tapsok között léptek a pódiumra Okolicsányi József dohánygyári igazgató négy leánya és egy fia, kik művészi harmóniával énekeltek néhány énekszámot a kis fiúcska dirigálása és Szentgyörgyi Sándor zongorákisérete mellett. Percekig tartó tapsok után kénytelen volt a kedves kis társaság ráadásul még egy énekszámot előadni. Ezen énekszám után rövid szünet lett bemondva, mely szünet alatt a fiatalság táncra perdült, de mint már jeleztük, a tér oly szük volt, hogy alig 10—12 pár tudott táncolni. Annál nagyobb tűzzel hordozták a postások az anzichtkártyákat, melynek forgalmát számokban alig lehetne konstatálni. Rövid szünet után a konferáló bejelentette, hogy a nemrég megalakult szövőgyári dalárda fog énekszámokat előadni Kecskés Lajos karmester vezetése alatt. A dalárdáról a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznünk. Precízül előadott énekszámait lelkesen megtapsolták. Ezután Pikéthy Tibor művészi zongorajátékában gyönyörködtünk, ki remek technikájával bámulatot keltett zeneértő közönségünk körében, nemkülönben sok tapsot nyert Kecskés Lajos karvezető énekszámaival, ugyszinte Egresits János hegedüjátékával, kit dr. Ujváry Endre zongorán kimért precizitással kisért. Műsoron kivül és hosszas felkérésre Haj.nóczky Matild és Kecskés Lajos duettben magyar népdalokat énekeltek oly nagy hatással, hogy kénytelenek voltak ráadásul még néhány dalt énekelni. Remekül kisérte az énekszámokat Mikovinyi Jenő kir. jbiró. Végül a közönség általános óhajára Mikovinyi Jenő ült a zongorához és kabarét kuplékat adott elő. Ez kellett a magyarnak 1 Percekig tartott a taps és a közönség nem nyugodott addig, mig még egy internationális kupiét nem adott elő és ezzel a műsor befejezést is nyert. A műsor befejézte után a táncospárok újra megkezdték a táncot és táncoltak ugy amint a szük térség azt megengedte. Táncközben Okolicsányi László, az estélyt rendező bizottság elnöke köszönetet mondott ugy a közreműködőknek szives fáradozásukért, valamint a közönségnek tömeges megjelenésükért, amiáltal a főgimnázium ügyét lelkesen felkarolták. Ugyanily értelemben emelt szót a bencésgimnázium uj igazgatója dr. Teli Anasztáz, ki a jó ügy érdekében Pápa város lelkes közönségét éltette. Szünóra közben ki lett jelentve, hogy a levelezőlapokra kitűzött jutalomdijat Varga Rezsőné nyerte el. A közönség majdnem éjfél után 2 óráig teljes számban volt együtt. Ekkor kezdtek oszladozni és ekkor már a táncospároknak is több hely jutott. A társaság nagy része hajnali 3 órakor elhagyta a kertihelyiséget és ezzel a várakozáson felüli sikert aratott estély befejezést nyert. Vendéglősök mulatsága. A helybeli vendéglősök, kávésok, mészárosok és hentesek egylete mult kedden tartotta meg a Hindler féle vendéglő kerthely iségében az általuk mái több izben jelzett nyári mulatságot. A rendező bizottság nagy reményeket fűzött a mulatság sikeréhez, de sajnos csalódtak. A mulatságról nem mondhatjuk, hogy nem sikerült, de az érdeklődés után a bizottság többet várt. Hogy a mulatság nem érte el azt a sikert, amely várható volt, az csak annak tulajdonitható, hogy az egyleti tagok között nincs meg .az összetartás és sokan azt hiszik, hogy a mulatság sikerét a felülfizetéssel eléggé biztosítják. Hát anyagilag igen, de erkölcsileg nem. Sokan hiányoztak a mulatságról, mindazonáltal a kerthelyiségben szép számú közönség gyűlt egybe, igazolja azt, hogy az első négyest 20 pár táncolta. Akik részt vettek a mulatságon igen jól érezték magukat és a táncospárok hajnali 3 óráig fáradhatatlanul kitartottak. Az estélyen a következő felülfizetések lettek jegyezve : Littke pezsgőgyár 6 üveg pezsgő, Kanizsai sörgyár 10 K, Mészáros 5"20 K, Karlowitz Adolf, dr. Antal Géza, Zámolyi Dénes, Neumann Ferenc, Böröcky Lajos, Gaál Gyula, Wellner Sándor, Hagenmacher sör gyár 5—5 K, Bauer Károly, Kutrovátz Jenő 3 40-3 40 K, Brunner János, Hokhold Fe renc, Polgár János, Bors István 3—3 K, Edelényi Gyula 2'80 K, Németh Sándor, dr. Rechnitz Ede 2"40-2 40 K, Fleiner Albert, Kern Józsefné, Marton Márkusz, Polgár Kálmán, Molnár Kálmán, Haas Miksa, Kellner Vilmos, Kovács Mihály, Gráf Ödön, Böröczky Antal (Gecse), Vida János, Tere József (Sobor), Kolozsváry József (Vaszar) 3—2 K, Gurdi Vendel, Pipók István 1'60— 160 K, Bauer Gyula, Kiss Antal 1-40—1-40 K, Kankowszky Rezső, Czágás Károlyné 1'20 K, Vadas János, Néhman Kálmán, Sonenfeld Jenő, Hindler József 1—1 K. Alasz Ferenezné 80 fill., Vogl Lajos, Hlavacsek N. 40—40 fillér, mely kegyes adományokért hálás köszönetét nyilvánítja a rendezőség. KARCZOLA 1 8u mult Jb_óticőX_ Szenzációs jellegű nyári mulatságról szól a heti krónika, mely a kath. kör kertihelyiségében zajlott le és melyet egy jótékonycélu bizottság rendezett abból a célból, hogy a bencésrend jelenlegi algimnáziuma magasabb nivóra és pedig felsőgimnáziummá fejlődjék. Mondhatom kitűnő reklámmal dolgozott a humánus bizottság. A bizottság tagjai minden tőlük telhető odaadással és fáradtsággal, nem kiméivé még anyagi áldozatokat sem, azon iparkodtak, hogy mulatságuk sikerét ugy erkölcsileg, mint anyagilag biztosítsák. Az a régi közmondás, hogy „aki sokat igér, keveset ád", nem vált be ezen bizottság működésénél. Hetekkel a mulatság előtt változatos szinü öles plakátokkal reklamirozták a jótékonycélu mulatságot. A plakátokon annyiféle atrakció lett jelezve, hogy még a legoptimistább és legmerészebb fantáziájú ember sem képzelhette volna el, hogy egy nyári mulatság keretébe ennyi hangzatos mindenféle belefér. Aki nem hitte az csalódott. Aki megjelent a mulatságon az meggyőződhetett, hogy amit a plakát és reklám igért az be is lett váltva. De nemcsak a rendező bi zottság tette meg a kötelességét, hanem a közönség is, mely még a bizottság reményét js túlszárnyalta tömeges megjelenésével. És ez a tömeges megjelenése a közönségnek tette „slágerré" a mulatságot, melylyel egyszersmind az eddigi nyári mulat ságok rekkordjait teljesen ledegredálta. A tömeges megjelenését a közönségnek illustrálja azon körülmény, hogy esti 8 órakor a kerthelyiség összes teritett asztalai már el voltak foglalva. Akik később jöttek, sőt akik még későbben jöttek sokáig állva várták, hogy tulajdonkép mi fog velük történni? A rendezőség jó maga is meg volt lepetve ezen tömeges zarándoklástól és egy rögtöni ülésből kifolyólag elhatározták, hogy azon elvnél fogva, „szükség törvényt bont" vagy még magyarábban mondva „im Noth frisst der Teufel fliegen", miszerint a táncra szánt teret is lefoglalják és asztalokat állítanak fel. Annyi asztalt és széket kellett felállítani, hogy hamarjában elfogyott a készlet és a szomszédok jószívűségére voltak kénytelenek szorulni, hogy a közönség ülőképességét biztosítani tudták. Igy kezdődött a mulatság és ezzel a túlzsúfoltsággal végződött is a táncospárok rovására. A táncospároknak ugyanis alig maradt helyük a tánchoz, úgyannyira, hogy egyszerre csak 8—10 pár táncolhatott, azok is csak csárdást egy helyen, mert a boszton táncolás ki volt zárva, négyesről pedig egyáltalában szó sem lehetett. A táncosok eleinte azt hitték, hogy szünóra után valahogy csak megváltozik a helyzet •— amint meg is szokott változni — de ebben is csalódtak, mert a közönség mindvégig kitartott és asztalbontáshoz csak akkor került sor, amikor a táncmulatság már végét járta. Ennek a túlzsúfoltságnak tehát volt jó oldala, de rossz oldala is. A bizottság örvendett, a táncolni vágyók pedig bosszankodtak. Ami a mulatság lefolyását illeti, annak leirására tényleg ebben a rovatban nem vállalkozhatóm. Nekem is oly szük tér jutna erre, mint a táncosoknak a mulatságon. Röviden jelezve, a mulatság műsorában volt zongora, ének, csoportos énekszám, kupié előadás és ezzel kapcsolatosan világposta. Ha még jelzem, hogy kiváló műsor szórakoztatta a közönséget és annyi élvezni való volt, hogy „sok" azt hiszem, hogy bátran elmondhatom erre a mulatságra, hogy „Herz was verlangst du noch raehr?" Volt még a hét keretében egy másik nyári mulatság is, melyet a vendéglősök és stb. egylet rendezett a Hindler féle kerthelyiségben, de erre nézve már nem merem megkockáztatni ezt a jelzést, különben maga a rendezőség vonna felelősségre. Nem mondhatnám, hogy nem sikerült a mulatság, de amint mondani szokás „nicht das richtige". Azt a megjegyzést hallottam a mulatságon egy rendezőtől, hogy erről a mulatságról „sokan maradtak otthon". Az lehet, hogy sokan maradtak otthon, de azért elegen voltak jelen arra, hogy jól érezzék magukat és kellemesen mulassanak. És ez a cél el is volt érve. Akik nem jöttek el sajnálhatják, mert ha már más célt nem értek volna el, de jól kitáncolhatták volna magukat, amennyiben elég nagy térség volt a táncoló párok rendelkezésére és kaptak volna oly diszes táncrendet, melyet még a farsangi bálokon sem osztanak szét a hölgyek között. Ha még azt is jelzem, hogy dacára sokan maradtak otthon, de azért a felülfizetést elküldték, a mulatság igen szép jövedelmet hozott, mindenről beszámoltam ennek a mulatságnak erkölcsi ós anyagi sikeréről. Most pedig következik a nyomdász mulatság 1 Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa már sok bundát cserélt. AZ hirlik, hogy Pápa városa a jéggyárral jól befűtött magának. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk most kóstol bele a fővárosi életbe. Az hirlik, hogy a polgármesternek sok dörzsölni valója van az őszi és téli idényre. Az hirlik, hogy a rendőrök közül többen a megüresedett rendőrőrmesteri állást gyászolják. Az hirlik, hogy Pápa város legközelebbi közgyűlésén a felekezeti hiúság pró; bára lesz téve. í Az hirlik, hogy a kath. főgimnáziumi bizottság kabaré estélyén hiányzott a vallásfelekezeti különbség. Az hirlik, hogy a kath. főgimnázium kabaré estélyén a táncospárok csak vándlizni tudtak.