Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-06-12 / 24. szám

és az ezen intézkedés megfelebbezése után fizettek, hogy ezáltal lehetővé tegyék a partra szállást és a bevándorlási törvény kijátszását az átvevő, Newyorkba érkezve, ott visszaszolgáltatni volt kénytelen. A hatóságok ily pénzküldeményeknek, partraszállhatási szempontból, kevés értéket tulajdonítanak. Azon kivlii a megterheltetés, mely sok ezer számra menő pénzkülde­ményeknek a kormány védelme alatt való átutalása által (bár nem a hatóság kíván­ságára) a hatóságokra háramlik, oly nagy, hogy az idejekorán való kézbesítés az ily torlódás időszakaiban lehetetlenné válik. A visszautasítás egyik további oka a pénzutalvány helytelen címzése. A törvény nem elégszik meg olyan úgynevezett bankár címével, aki főleg bevándorlókkal üzérkedik. Ily címzések arra valók, hogy eltit­kolják az igazi rendeltetési helyet, gyakran használják, hogy a munkaszerződési tör­vényt kijátsszák vele. Bevándorlók, kik ily cimü utalványokkal vannak ellátva, annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy visszautasítják őket. Számtalan késedelem és visszautasítás okai ama inegbocsáthatlan kísérletek, hogy tizenhat éven aluli fiukat, kiknek szülei külföldön maradnak, becsempésszenek. Ezeket csak akkor- bocsátják az or­szágba, ha azt a kereskedelmi és munka­ügyi államtitkár megengedi, s közismert tény, hogy az államtitkár őket csaknem mindig a partraszállástól eltiltja. KARCZOLAT a» mult izLÓfciről­Finita la comedia ! Ezt a kifejezést rendesen a színházi szezon végeztével szoktam használni, ez alkalommal nagyon is illetékesen alkalmazom ezt a városunk­ban lezajlott képviselőválasztásra is, mivel ha figyelembe vesszük, hogy az egész élet — mint mondani szokás — csak comédia, ez a jelenet sem vonható ki belőle. Nem mondhatom, hogy a lezajlott képviselőválasztásnak nem volnának még utóizei és a bukott pártban vannak még egyesek, kik nagyon nehezen birnak bele­törődni a most már változhatatlanba, de abból a szempontból, hogy minden mulandó nemcsak remélem, hanem megvagyok győ­ződve, hogy ez a bánat is rövid idő múlva eloszlik, mert hát a krónika is azt mondja, hogy „nichts dauert ewig, der ..." A képviselőválasztás különben rendes lefolyású és zajtalan volt. A mandátum ellen az ellenpárt nem ad be petitiót, mert a választás „tiszta" volt. Annyira tiszta, hogy még a szokásos győzelmi bankett is elmaradt. Az Antal párt vezér­emberei nem voltak sem éhesek, sem szomjasak és a megválasztott képviselő­jüktől még ezt az áldozatot sem kívánták, mondván, hogy a mandátumot nemcsak tisztán és olcsón, de teljesen „szárazon" mutassa be a parlamentnek. A megválasztott képviselőt redkivü­lien meghatotta ezen szokatlan loyalitás és előzékenység. Ez az elhatározás rendkívül tetszett a párt vezetőségének, de nem a szavazó pol­gárság többségének főleg pedig a vendég­lősök és korcsmárosoknak, kik elösmerik ugyan a „tiszta" választás jogosultságát addig mig szavazásról van szó, de győze­lem esetén nem szeretik, ha „száraz" to­rokkal kell a képviselőt éltetni. Arai a vendéglősöket és korcsmáro­sokat illeti, jóllehet nem ártott volna nekik, ha győzelmi társasvacsorák is rendeztettek volna, de nagyon is meg lehettek elégedve mindkét párt részéről a jelölő pártértekez­letekből kifolyó társasösszejövetelek ered ményével. Majdnem hat héttel a választás napja előtt alig volt este, hogy egyik vagy másik párt egyes vendéglők és korcsmákban nem tartottak volna pártértekezleteket, melyek­nek folytatása jó magyar szokás kvater­kázással végződött. Sokszor is emlegetik, hogy bizony bizony nem ártana, ha minden esztendőben volna választás. Ezt a kívánságot ugyancsak a fennt megnevezettek hangoztatták, nem azonban a jelöltek és egyesek, kiknek ugyancsak kijut a jóból az ily küzdelmes választásnál. Meg is látszott a választás napja után. Máskor igy választás estéjén ha nem is a bukott párt, de sokszor azok is, de a győ zelmi párt emberei összejöttek egyes nyil­vános helyeken és ittak a párt győzelmére. Ez alkalommal üresek voltak a kávéházak és vendéglőhelyiségek és lámpással kellett volna keresni egy-egy választót. Le voltak teljesen törve. r tlig bírtak ugy a kortesek, mint a választók már a lábukon állani és örültek, hogy végre vala­hára ágyba kerülhettek és kinyugodhatták magukat. De nemcsak a választás estéjén, de azóta alig-alig látni még a rendes éjjeli kávéházi vendégeket. A győzelmi párt nyugszik a babérokon, a bukott párt pedig várja a feledés homályát és nem mutat­kozik. Ez a választási nap után a helyzet signaturája. Hogy meddig fog ez igy tar­tani, azt előreláthatólag nem lehet kiszá­mítani, de annyi tény, hogy ez igy amint most van : „Nem tarthatja magát sokáig !" Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városában a választási moraj még hallható. Az hirlik, hogy Pápa városa majd­nem teljesen leszavazott. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk ezentúl itthon és otthon is lesz. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál kép­viselőjelölt későn tudta meg a valót. Az hirlik, hogy a polgármester a választási harcban, mint közkatona szerepelt. Az hirlik, hogy a rendőrség a választás napján izgatva lett. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plébános a választások alkalmával is beigazolta munkaképességét. Az hirlik, hogy Pápán sok vá­lasztó a választás napja óta nem mer pénzt váltani. Az hirlik, hogy Pápán sok asz­szony gyászolja a választást. Az hirlik, hogy Pápán sok vá­lasztó idő előtt leszerelt. Az hirlik, hogy a Sportegyletben a tennis-párt győzött. Az hirlik, hogy Pápán a győ­zelmi bankettet lefújták. Az hirlik, hogy Pápán a várkert további intézkedésig szünetel. Az hirlik, hogy Pápán a választói ligának nem tudják a fejét megtalálni. Az hirlik, hogy Pápáu a választók nagyrésze kimerült. Az hirlik, hogy Pápán néhány szavazó szemlesütve szavazott. Az hirlik, hogy Pápán a pártiro­dákban sok füstölni való volt. Az hirlik, hogy a Griff-sÉállodát „szépen" felépitik. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok az Erzsébet-ligetben adták le a szavazatukat. Az hirlik. hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a választási küzdelemben letétbe volt helyezve. JmJ* JLm XU JEaJ wmM*m _ — Városi közgyűlés. Pápa rend. t. város képviselőtestülete 1910. évi junius hó 18-án délután 3 órakor a városháza nagy­termében közgyűlést tart a következő tárgy­sorozattal : 1. A városi árvaszék beterjeszti az 1909 évi zárószámadásokat. 2. Javaslat a Csatorna-utcai Horavek­féle ház kisajátításáról. 3. Megkeresés, hogy a Debrecenben alapítani szándékolt biztosító intézetre a vá­ros részvényeket jegyezzen. 4. Belügyminiszteri rendelet az 1909. évi államsegély felosztásáról. 5. Jelentés arról, hogy a jéggyárat a szerződésileg kikötött időre a vállalkozó nem készítette el. 6. Zápoly-utcai lakosok kérelme járdá­juk és utcatestük elkészítése iránt. 7. Illetőségi ügyek. 8. A pápai jótékony nőegylet megke­resése, hogy a népkonyha számára vásárolt házra Pápa város javára bekeblezett elővá­sárlási jog törlésére a képviselőtestület adjon engedélyt. — A koronázás évfordulója. A király megkoronázásának évfordulóját ju­nius hó 8 án méltó kegyelettel ünnepelte meg városunk. A középületeken lobogók jelezték az ünnepnapot, a templomokban pedig hálaadó istentiszteletek lettek meg­tartva. Az iskolákban szüneteltek az elő­adások. — Katonai hir. LósJcay Gábor al­tábornagy, a székesfehérvári honvédkerületi parancsnok, két tábornok és számos törzs­tiszt és vezérkari tiszt társaságában kedden városunkba érkezett. Harcászati lovaglást végeznek, mely mintegy két hetet vesz igénybe. Innen másnap Sárvárra és onnan Szombathelyre lovagoltak. Ezredünktől Tal­lián Béla ezredes, ezredparancsnok és Orosz György őrnagy, osztályparancsnok vesznek részt a harcászati lovaglásban. — A pénzügyi bizottság tegnap délután ülést tartott, amelyen a f. hó 18-án megtartandó közgyűlés tárgysorozatát készí­tették elő. — Nőegyleti közgyűlés. A helybeli jótékony nőegylet mult vasárnap tartotta meg Sült Józsefné elnöklete alatt évi rendes köz­gyűlését. A mult évi zárószámadásokra vo­natkozó jelentést tudomásul vették. Felolvas­ták a választmányba beválasztott tagok név­sorát. Elnöknek : Sült Józsefné, alelnöknek : Obermayer Józsefné és Steinberger Lipótné, örökös diszelnöknek : Kovács Istvánné és Kreisler Józsefné, pénztárosnak: Kiss Vilma választattak meg egyhangúlag. Titkár mult évi jelentését tudomásul vették és az egylet­nek a Szinház-utcában levő házát 6800 kor. vételári összegért Kardos István pápai lakos­nak eladták. Elnök szóvátette, hogy a jóté­kony nőegyletnek egy-két tagja kilépett az egyletből azon okból, hogy dr. Antal Géza megválasztott képviselőnek a pápai nők által felajánlott selyem zászló költségei állítólag a jótékony nőegylet pénztárából fizettettek ki. Elnök kijelenti, hogy ez nem felel meg a valóságnak, a jótékony nőegylet politikai

Next

/
Thumbnails
Contents