Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.
1910-05-15 / 20. szám
sokat vesztettünk, mert ezt közjövedelmezőségünk rovására Írhatjuk. Minél előbb létesítjük ezen közvágóhidat, annál előbb szaporítjuk közjövedelmünket. De nemcsak a közjövedelmet szaporítjuk ezzel az intézmény felállításával, hanem a város lakosságának érdeke is kívánja ezt. A közvágóhiddal kapcsolatos hüttőkamrák, te kintettel a nagyszámú mészáros és hentes iparosokra, nemkülönben a magánfogyasztókra közegészségügyi szempontból is nagyfontosságú, sőt mondhatni létkérdés. Feltéve, de meg nem engedve, hogy mindezeket mellőzve, sürgetni kell a közvágóliidnak minél előbbi létesitését már azon szempontból is, mivel köztudomásu dolog, hogy napról napra rosszabbak a munkás viszonyok, ugy az építési anyag valamint a munkaerő drágul és ezen halasztással csak költségesebbé tesszük ezen reánk nézve elodázhatlan közintézmény létesítését. Nincs több mondani valónk. Pol gármesterünknek néhány hónappal ezelőtt tartott egyik közgyűlésen tett kijelentése után nemcsak hisszük, hanem elvárjuk, hogy a közvágóhíd kérdése — mely nem tudjuk hol aludt el — tervekkel és költségvetéssel felszerelve legközelebb napirendre fog kerülni. — Te bizonyára az úgynevezett „köny nyü" portékákról beszélsz, akiknél semmi szükség sincs szerelmi hadicselekre. — Hohó, te tévedsz ! Én „riadós őzikék" meghódítását értem. — Akikben ugyancsak kevéssé bővelkedhetik a ti szépséges fővárostok — tört ki belőlem most már ingerülten. — Nincs más hátra, mint hogy feljöjj pár napra, édes öregem, hu :y magam győzzelek meg egynéhány gáláns eset keimmel . . . Most már ugy tűnt nekem, hogy évekig tartattam magamat jó szóval egy kellemetlen szájhőssel s lassacskán tökéletesen elpárolgott minden irányban való évekig gyülemlett jóindulatom. Elég csípősen kérdeztem : — Talán nőül szándékozod venni valamelyikét ez angyaloknak ? — Oh, dehogy is, dehogy is, kedves házigazdám ! Ahhoz nekem több eszem van. Nem látom be, miért fosztanám meg magamat egy barna szépség birhatásáért mindattól, amit egy szőke esetleg még több melegséggel juttathat a számomra. Vagy : megfordítva ! Azonkívül nem szeretem lekötni a mai nappal — bármi kedvező körülmények' között is indul az meg — .a holnapokat. Egyszóval, nem óhajtok életemnek bármily, kedves időszaka után pontot tenni. Én a jövőt ugy szeretem látni magam előtt, mint egy táncoló hajadért, aki leng, kering, hajladozik bűvös fátylai mögött, édes sejtéseket gerjesztve a néző éhes szemében. A házas viszony jogainak élvezésére kétségtelenül szives örömest vállalhatnám azon kötelezettségeket, amelyeket ez a De nemcsak városunk polgármesterében bízunk, hanem városunk képviselőtestületétől is elvárjuk és nincs okunk kétkedni, hogy akkor midőn városunkat érdeklő ily fontos kérdés létesítéséről van szó, minden lehetőt el fog követni a közvágóliidnak minél előbbi létesítésére. Végül még egyet! Ha a közvágóhidi tervek és költségvetés a minisztérium ügyosztályában aludt talán el, ugy sürgesse meg a városi hatóság annak elküldését, mert ezen közvágóhíd minél előbbi létesítése városunk éá lakosságunk közös érdeke és egyben közegészségügyi érdeke is. Rendkívüli közgyűlés. — 1910. május 14. — Pápa város képviselőtestülete tegnap délután fél 5 órakor Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott, melynek egyedüli tárgya az országgyűlés junius 21-ére való egybehivását elrendelő királyi kézirat fölolvasása volt. Elnöklő polgármester a megjelenteket üdvözölve, megnyitotta a rendkívüli köz gyűlést, a jkv. hitelesítésére Győri Gyula, dr. Scheiber Jenő, Baráth Károly, Billitz Ferenc és Petrovics Mihály képviselőket kéri fel, majd Csohu/ay Károly főjegyző fölolvasta a kéziratot, melyet a képvielőtestület tagjai állva hallgattak végig. A királyi kézirat a következőkép hangzik : fixum a hűségfrázis dolgában az emberrel szemben támaszt. Egyszóval és denique, édes, jó öregem: nem érzem magamat eiég állhatatosnak egy ily hosszú házas terminus betöltésére. Most már tökéletesen kijöttem a sodromból : — Akkor hát miért tanácsoltad nekem annyi meggyőződéssel a házasságot ? — Hja, ( j űiicskám, ez már egészen más kérdés. Őszintén szólva; te szörnyű mód szolid fiúnak festesz. És ennélfogva bizonyára kielégülést találnál a házasság kötöttségében. Ellenben én, tudod, olyan igazi : vérbeli férfiember vagyok temperamentum dolgában. Azután meg mindezen lényeges ütközőpontoktól eltekintve, te itt élsz a világ legvégén, én meg egy világváros tüzes forgatagában, ahol az ember lépten-nyomon a legcsiklandósabb kísértéseknek van kitéve. Hiszen értesz ? Az eszem járása megállott ! És ez volna ugyanaz az ember, aki' érkezésekor a legkínosabb zavarba ejtett öngúnnyal teli megjegyzéseivel ? Soha, sohasem mertem volna a magam jószántából az asszonyokról beszélni vele. El voltam részéről készülve az életet megvádoló, megrendítő kifakadásokra, keserű bölcselkedésre, cinikus világnézetre ; szóval mindenre, csak erre a pöffeszkedő, arrogáns hangra nem, amelyen sikereiről szólt és amely rnagaelbizottságáról oly ékesen tanúskodott. Egy kellemetlen jövevénynyel álltam szemben, aSihez még hozzá — a vendéglátó köteles udvaroakodásai kötöttek, elég alkalmatlanul és így még haza sem érve — már is alig vártam, hogy végére érjek e terhessé vált tisztemnek. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIA CSÁSZÁRA, CSEHORSZÁG KIRÁLYA stb. és MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt híveink ! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván, az ország törvényeinek hű és pontos végrehajtásai fölött őrködni : Minthogy az 1848. évi IV-ik törvénycikk 1. szakasza az országgyűlést évenkint Budapestre egybehívatni rendeli és minthogy számos függőben lévő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi érdekei sürgősen követelik: , Magyar minisztertanácsunk előterjesztésére elhatároztuk, hogy az ország főrendeit és képviselőit a folyó év junius havának 21-ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest székesfővárosunkba egybehívjuk. Minekfolytán Nektek ezennel komolyan meghagyjuk, hogy haladéktalanul megtegyétek mindazokat az intézkedéseket, amelyek a törvény értelmében szükségesek arra, hogy az 1874. évi XXXIII. és az 1899. évi XV. törvénycikkek által rendelt módon és fennáló törvények által meghatározott számban megválasztandó képviselőitek ezen az országgyűlésen megjelenhessenek és a törvényhozás működése a mondott napon és helyen akadálytalanul megindulhasson. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradunk. Kelt Bécsben, ezerkilencszáztiz év május havának 9-ik napján. FERENCZ JÓZSEF s. k., Gróf Khuen Héderváry s. k. Éppen felelet után kapkodtam, amikor vendégem felállt és ülő helyzetemben, könynyebben férve vállamhoz, megveregetve, igy fejezte be mondókáját : — Elég volt a sok komiszkodásbói, ugy-e? Eleget ugrattalak? Vagy azt hiszed tán, nem olvastam az imént gondolataidban ? Az egész dolog kiigazításául elég legyen annyit mondanom, hogy a sors, — vagy minek mondjam — nem sújtott még ráadásul valami túlérzékeny kedéllyel, sem tragikusan kiélezett, töprenkedésre hajló felfogással; és én megbékülten tudok elmélkedni a sok veszteség és rendelle.ieség fölött, amivel a természet — már a megszületésem pillanatától fogva — megbélyegzett. Józanul megalkuvó életbölcseletem pedig megtanított annyival beérnem, — amennyit az élet, de különösképp a fővárosi élet, még a magamfajta nyomoréknak is ; kijuttat édességeiből. És most ide figyelj I Hihetetlennek hangzik, de igaz ? A legnagyobbfoku megelégedettséget mégis csak a nők szerzik meg a számomra ! Ha végigrovom az utcákat, vagy bárhol másutt, a legszebb női szemek is megakadnak rajtam. És én nem mondhatom el neked, mit érzek, ha azokban a felséges szemekben meglátom a legtisztább, a legönzetlenebb érzés visszfényét: a szánalomét. Annak az egy percnek önkéntelen adaadása pótolja nekem az elszenvedett hiányokat és veszteségeket. És olyankor szinte örömmel veszem végzetem részéről a női sziveknek ezt a talán legigazabb megnyilatkozását, e gyémántesőjét — kárpótlásul ...
