Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-05-08 / 19. szám

kvótaemeléssel megvásároltatott. Más kérdés azonban, hogy az önálló bank felállítása célszerü-e, a nemzet valódi önállóságát előbbre viszi-e s a gazdasági élet szempontjából kivánatos-e ? Az Osztrák-Magyar bank egyike Európa legkonzolidáltabb pénzintézeteinek, egyike azoknak, amelyek legnagyobb tőkeerővel rendelkeznek. Ezzel a bankkal összeköttetésben sokkal előnyösebben, sokkal olcsóbban elégítheti ki a gazda, az iparos, a kereskedő a maga szükségleteit, de ugyancsak előnyösebben elégitheti ki maga az ország is a maga hitelszükségleteit, minthogy ha azt a nagy tőkeerőt elhajítva magunktól, tisztán a magunk erejére támaszkodva az önállóság külső látszatát drága pénzzel vásárolnók meg. A bankkérdés tehát tisztán gazdasági kérdés, mely politikailag majdnem azt mondhatnók : közömbös. Az Osztrák-Magyar bank nemcsak ausztria, hanem ép annyira magyar is és igy hazánk önállóságának, ha az OsztrákMagyar bankkal a viszonyt tovább is fenntartjuk, minden téren meg kell nyilvánulnia s a bankszabadalmat csak a teljes paritás érvényesitése mellett tartom megadhatónak. Amint adórendszerünk igazságtalanságait megszüntetni az állam egyik legfontosabb feladata, ugy kiválóan fontos érdeke az is, hogy a tisztviselői fizetések terén mutatkozó aránytalanságokat és visszáságokat megszüntesse. Hosszú és végre is eredményes küzdelem folyt le a városok s a parlament között a városok u. n. segélyezése, helyesebben kártalanítása dolgában, hogy azokért a feladatokért, amelyeket a városok az állam helyett teljesítenek, az állam szolgáltasson vissza a város pénztárába bizonyos kárpótlási öszszeget, melyet a város felhasználhasson. Általában egy céltudatos, erőteljes városi politikától várom és remélem a legnagyobb átalakulást, mely hazánkat nemzetiségi, gazdasági és kulturális tekintetben előbbre viszi. Egy perspektíva, amelyben a fejlődő, vagyonosodó, szépülő városok között ott van ennek a városnak képe is, amely immár több, mint három évtized óta nyújt nekem otthont, amelynek ismerem minden utcáját, ismerem házait, ismerem lakosait, kikkel együtt éltem s együtt éreztem jóban és rosszban, egyaránt, kikhez az ifjúkori barátság és a férfikor küzdelmeinek emlékei fűznek. Legyenek meggyőződve mélyen tisztelt választó Polgártársaim, hogy a városok fejlesztésének nagyarányú akciójában, mely, hiszem, hogy a parlament békés munkája idején rövid időn belül meg fog indulni, ha bizalmuk folytán helyet foglalhatok az ország tanácsában, mindent elkövetek ennek a színtiszta magyar városnak, ennek a kultura érdekében oly sok áldozatot hozott városnak az érdekében. A hála, a ragaszkodás, a szeretet érzete e város s ennek polgárai iránt együtt hatnak rám s teszik szent kötelességemmé, hogy egyesek és az összeség érdekeit tőlem telhetőleg előmozdítani törekedjem. Hosszantartó lelkes éljenzés és tapssal fogadta a lelkes közönség a beszédet. Az éljenzés lecsillapultával Bfiranyay Zsigmond a választók nevében köszönetét fejezi ki a jelöltnek a programmbeszéd megtartásáért. Meggyőződése szerint csakis a 67-es alap az amelyen az ország jövője és békéje felépülhet és amelyen haladva Magyarország jogairól és függetlenségéről még sem kell lemondanunk. Ezután Esterházy Pál gróf emelkedett szólásra és röviden de velősen a prorammbeszéd hatása alatt a legnagyobb bizalommal van dr. Antal Géza személye iránt. Sült József záróbeszéde után, melyben kitartásra hivja fel a választókat a gyűlés befejezést nyert. — 1910. május 7. — Pápa város képviselőtestülete tegnap délután közgyűlést tartott, melynek lefolyásáról a következőkben számolunk be : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözölve a megjelenteket az ülést meg nyitja és a jkv. hitelesítésére Faragó János, Borsos István, Nagy Vilmos, Nagy Pál és Bőhm Samu képviselőket kéri fel. A mult ülés jkv. felolvastatván az tudomásul vétetett. Elnöklő polgármester bejelenti, hogy a vármegye törvényhatósága Pápa városának az 1908. évi házipénztár, az 1908. évi vasúti kövezetvám, az 1908. évi kövezetvám, az 1908. évi községi közmunkáról szóló számadásokat jóváhagyta. A képviselőtestület a bejelentést tudomásul vette és ezzel áttértek a napirendre. 1. Máday Izidorné szül. Nagy Szabó Luida a helybeli szegények számára 1000 koronás alapítványt tett. A városi tanács bemutat ja az ene vonatkozó alapító oklevelet. A képviselőtestület köszönettel veszi tudomásul az alapítványt és jóváhagyás végett a thatósághoz felterjeszti. 2. A vármegye törvényhatósági bizott sága az ipar- és kereskedelmi iskolára vo natkozó képviselőtestületi határozatot nem hagyta jóvá, mivel a tervbe vett és házilag készítendő vízvezetéki, csatornázási, aszfal tozási és vilianyvilágitási tervek az iratokhoz mellékelve nem lettek, továbbá azért, mivel a tervbe vett felemelendő épületnek mikénti elhelyezésére vonatkozó vázrajz nem csatoltatott. A városi tanács javasolja, hogy a pótlólag beszerzett tervek alapján a vízvezetéki, csatornázási, aszfaltozási ós vil lanyvilágítási munkálatokat 6127 korona 54 fillér költséggel a képviselőtestület rendelje el a már megszavazott 54579 korona 79 fillér ipar- és kereskedelmi iskola építési költség keretében. • Dr. Lővy László elfogadja az áll. vál. javaslatát, de ebben a többszöri visszaküldésben a vármegye alispánjának határozott rosszindulatát látja. Bőhm Samu a helytelen felszerelésnek tudja be a vármegye határozatát, kéri a, polgármestert, hogy a határozatok beküldésénél több körültekintéssel járjon el. A képviselőtestület a felszólalások tudomásul vétele után a következő határozatot hozza : A képviselőtestület a thatóság intézkedése folytán újólag névszerinti szavazás utján az erre vonatkozó építési költségeket megszavazza. 3. A városi tanács javaslata a városmalom vizszerkezetének 3245 korona 30 fillér költséggel leendő helyreállítása s ezen költségnek a mult évi pénztármaradványból való fedezése érdemében. Dr. Hoffner Sándor pótlással és Hajnóczky Béla az áll. vál. javaslata mellett szólal fel, Győri Gyula ellene szól. A képviselőtestület nagy többséggel az áll. vál. javaslatát fogadja el dr. Hoffner Sán dor pótinditványával. A képviselőtestület nem hajlandó ily tetemes költséggel a malmot átalakítani, ha azonban bérlő hajlandó kisebb reperálásokat eszközölni, ugy azt megteheti és a hátralevő bérleti időt kitöltheti. A város — mint ilyen — már most felmond a bérlőnek. Egyben utasítja a tanácsot, hrgy ter jesszen be javaslatot a város malmának egyébb módon való értékesítésére, egy harmadik szakértő meghallgatásával. 4. Városi tanács javasolja, hogy az önálló vadászterületek kivételével a város egész határa a nyilvános árverésen a legtöbbet igérő Csillag Dező pápai lakos vadászbérlőnek adassék haszonbérbe 1240 K évi haszonbérért. A képviselőtestület a városi tanács javaslatát elfogadja. 5. Illetőségi ügyek. Az illetőségi ügyek a városi tanács javaslatán lettek elfogadva. Több tárgy nem lévén napirenden az ülés befejezést nyert. KARCZOLAT a mixl-t Í3-é"bjcóIL. Végén csattan az ostor 1 Ez a régi közmondás nagyon is reá illik sziniévadunk befejező aktusához, amely nálunk a búcsúzás mikénti ünnepélyességében nyilvánul meg. Hagyományos tradició nálunk, hogy színtársulatunknak városunkból való eltávozását a pályaudvaron egy monstre búcsúztatással jellegezzük, de őszintén megvallva ez alkalommal alig hittem, hogy a tradíciót megtarthassuk, mivel absolute nem volt konstatálható az egész idény alatt oly jelenség, mely a búcsúzás jellegére következetes lehetett volna. És minő fordulat! A letörtség minden jelével mentem ki a pályaudvarra, hogy ha már senki, de legalább jó magam adjam meg a hivatásosszerü végtisztességet a színtársulatnak és ekkor örömmel konstatáltam, hogy nagy csalódásban voltam a szinikörök érintkezésében. Álmodni sem mertem volna, hogy a búcsúzás pillanata ily mérvű megnyilatkozásnak lesz szószólója. Mesés a helyzet ! Eszembe jutóit a régi úgynevezett „aranjouezi szép napok" felemlítése. Ki hitte volna, hogy cigányzenével és tüntető ovációk kíséretében bucsu'.tatjuk el a színtársulatot? A legmerészebb fantáziával rendelkező ember sem merte volna ezt hirdetni és tényleg igy történt. Mindenre el voltam készülve, de ily impozáns búcsúztatásra nem, de talán a színtársulat tagjainak nagy része sern. Nem akarom hosszú lére ereszteni az ügyet és csak annyit említek fel, hogy fenomenális keretben játszódott le a sziniévad epilógusa. Oly jelenetek játszódtak le, melyek a legfényesebb sikerű sziniévadunk befejező aktusára emlékeztetnek. Tüntető felvonulások cigányzene kíséretében, egyes érzelgő keblek hangos megnyilatkozása, a viszontlátás kendőlobogtatása stb. jelenetek egész sorozatában gyönyörködhettünk. Az egész búcsúztatásnak végeredménye pedig az volt, hogy a vonat hosszas késés után — melyet az érzelgős bucsujelenetek provokáltak — a Rákócziinduló hangjai mellett hagyta el Pápa állomását. A diskretió tiltja, hogy bővebben és részletesen foglalkozzam a helyzet búcsúztatási signaturájával, tény az, hogy már rég óta nem adatott meg színtársulatnak ily ünnepélyes végtisztesség mint ez alkalommal. Ha pedig azt kérdezik tőiem, hogy miként történhetett ez meg ily alakban,- amidőn iú egész idény alatt „teljesen letörtünk" és „le vagyunk sajnálva" jelzőkkel jelezte a heti krónika a helyzetet; erre az a megjegyzésem, hogy az idén nagyon is diskrét alakban és zártkörben lettek a kapcsalkodzások tárgyalva. Szólhatna még a heti krónika a héten lezajlott pártvacsoráról is, de erre egy külön fejezetet tartok fenn magamnak, megjegyzem, hogy gyűjtöm erre vonatkozólag a választási adatokat és annak idején majd ezekről is: Beszámolót tartok ! Frici. Az hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa már sok császárvágáson ment keresztül. Az hirlik, hogy Pápa városa az adósságcsinálásban nem a legutolsó helyen áll. Az hirlik, hogy a polgármester az Antalbanketten a nem szabad paragrafusokra ürítette a poharát.