Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-04-03 / 14. szám

nekar erősségei a társulatnak és ha hozzá­vesszük, hogy az évadban különös súlyt fek­tet az igazgató a darabok fényes kiállítá­sára is, amennyiben uj és fényes díszletek állanak rendelkezésére, mindoly körülmé­nyek, melyek közönségünket nagyban ani­málják a színház látogatására és ebben mi is látni véljük a tavaszi idény szép sikerét. Heti referádánkat adjuk a követke­zőkben : Vasárnap délután „Tatárjárás" köz kedvelt operette ment telt ház előtt. A közönség kitűnően mulatott és a tapsok­egész özönével méltatta a szereplőket me­lyekből bőven kijutott Bihari Erzsikének, Ladányi Mariskának és Bátorinak. Gyárfás délutáni előadásban játszta Lőrentey sze­repét. Este premierünk volt. Be lett mutatva Molnár Ferencnek a fővárosban nagy sikert aratott „Liliom" életképe. Mi ebben a da­rabban egy modern irányt konstatálunk, melyet Molnár Ferenc a színpadra hozott és nekünk valóban tetszett is, jóllehet kö­zönségünk nagy része nem tudott érdeklődni a darab iránt. A címszerepet Bátori kabinet alakításban mutatta be. A fővárosi „Jáss" mintaképét mutatta be és a közönség hálás tapsokban ismerte el kidolgozott alakítását. Méltó partnerje volt Verő Janka, ki érzés­teljes játékával több izben könyre fakasz totta a gyengébb idegzetű közönséget. Hálás szerepe volt Kis Cecilnek Mari szerepében nemkülönben Gyárfásnak, mint Hugó. Igen ügyesen játszta meg Tömbömé a léghintásné szerepét nemkülönben Ivánfy, ki remek maszkban mutatta be az elzülött csirke­fogót. Kisebb szerepekben Feketéné, Ko­vács Lajos, Marosy, Fekete Irén az össz­játék sikerét emelték. Hétfőn délután „A Gésák" örök szép zenéjü operette lett felelevenitve. A színház teljesen megtelt és a szereplőknek ugyan­csak kijutott a tapsból. Hereig volt Bihary Erzsi Moll.y Seamore szerepében. Sok de­rültséget keltett Bálory ki Imári márki szerepében sokat mókázott. Vunesi sze­repét Ivánfy nagy tetszés mellett játszta. Fekete Irén sikkes volt a francia leány szerepében. Este a fővárosban oly nagy sikert ara­tott „Sári bíró" népszínmű lett premierként bemutatva. A színház teljesen megtelt és a közönség élénk érdeklődéssel kisérte a darabot, melyről csak annyit jegyezhetünk meg, hogy a darabnak nagyobb volt a rek­lámja, mint az irodalmi értéke. Kitűnő ala­kításban mutatta be Tomborné a címszere­pet, ugyszinte jóizü volt Kovács a bíró szerepében. A két szerelmes párt Gyárfás és Fekete Irén rokonszenvesen adták. Sok derültséget keltett Bátori mint községi kerülő. Igen helyes volt Manci szerepében Kis Cecil, nemkülönben helyes alakításban mutatta be Marosi Pengő szerepét. Az elő­adás preciz és összevágó veit. Kedden a főváros és a vidéki színházak ez időszerinti sláger darabját „Luxenburg grófja" operette került bemutatóra. Már napok előtt elkeltek az összes jegyek és a közönség nem is csalódott a várakozásában, mert ily íülbemászó zenéjü operettet már rég írtak. Az est fénypontja Bihari Erzsike volt, ki bájos játékával és énekszámaival óriási rekkordot ért el partnerjével Ivánfi Jenővel. Minden egyes énekszámukat és táncukat meg kellett újráznia. A közkedvelt „gimbelem gombolom" énekszámot nem kevesebbszer mint 6 szor kellett megismé­telniük. Ugyancsak kijutott az ovációkból Bátorinak is, kinek Bihari Erzsikével való duettjét négyszer kellett énekelni és tán­colni, Paxy Margit elemében volt és remek koloraturáját érvényesítette a déva szere pében. A címszerepet Gyárfás adta, ki ez estén teljesen rekedt volt és énekszámait prózában mondta el és ezzel teljesen el­ejtette szerepét. Igen jó dialektussal játszta ! meg To.mborné az orosz grófnét. Színházunk­ban már rég nem hangzott el annyi taps és ujrázás mint ezen estén, melyeket Bi­hary Erzsi, Ivánfi és Báthory remek ala­kításukért méltán kiérdemeltek. A kar és zenekar Tombor mesteries vezetése alatt kifogástalan volt. Szerdán reprizként „Luxenburg grófja" újra táblás ház. előtt ment. Az előadás az­zal ért el nagyobb sikert mint a premier, mivel Gyárfás teljesen hangjánál volt és a címszerepet teljes mértékben tudta érvényre juttatni. Két melódikus keringő számát Paxy Margittól élvezettel hallgatta a közönség. A tapsok és ujrázások az előző estét még felülmúlták. Csütörtökön egy kedves és bájos dolog „A kis cukros" vígjáték került bemutatóra. A közönség egész estén rendkívülien jól mulatott és a szereplők iránt a legnagyobb elismeréssel adózott. Kitűnő szerephez ju­tott ebben a darabban Fekete Irén, ki te­hetségének minden kiválóságát érvényesí­tette a címszerepben. Kedves volt, hercig volt és a szerephez méltóan cukros volt. Méltó partnerje volt Déri, ki utóbbi időben betegeskedett, de örömmel konstatáljuk, hogy teljesen vissza nyerte csengő orgánu­mát és újra a mi régi jó Dérink lett. Jóizü alakításban mutatta be Kovács a csokoládé gyárost, ugyszinte Bátori a festő szerepé­ben. Kis Cecil a modellt játszta, de nagyon látszott rajta, hogy fázik a színpadon. Igen ügyes szobacicus volt Ladányi Mariska, nemkülönben határozott rutinnal játszta meg Vértes a hivatalíőnök szerepét. Az előadás mintaszerű rendezését csak dicsérni tudjuk. Pénteken „Liliom" életkép lett meg­ismételve. Szép számú közönség jelenlété­ben játszódott le a mintaszerűen rendezett előadás, melyről a legnagyobb dicséret hang ján emlékezhetünk meg. Az elismerésből bőven kijutott Sátorinak és Verő Jankának. Szombaton „Luxenburg grófja" ment, melyről lapunk jövő számában referálunk. KARCZOLAT a. •ura 1x11; ixé bről. Furcsa az eset! Ha valahol alkalmaz­ható Ollendorf ezredesnek azon szállóigévé vált mondása, melyet „A koldus diák" ope­rettben hangoztat, hogy „sok minden történt velem, de még ilyen soha sem", ugy az ná­lunk a jelenlegi helyzetünkre nagyon is ak­tuális. Mert hát tényleg sok minden történt már nálunk az eddigi sziniévadunk alatt, de ilyesmi még soha sem. Mintha ki volnánk forgatva a saját én­jünkbőí. Sok mindenféle rossz helyzet adta már elő magát a sziniévadunk lefolyása alatt, de ilyen sóvár képre ember emlékezet óta nem emlékszem. Volt már olyan eset is, hogy el voltunk keseredve, de volt némi remény a helyzet javulására, de most az előjelek után ítélve, még a reménységünk is ki van zárva arra nézve, hogy ebben az évadban az úgynevezett „formába jöhessünk". Lehet, hogy rekriminacióba esek és oly közmondást citálok, melyre talán azt lehet mondani, hogy émelygős, de akarva nem akarva kénytelen vagyok saját magamat plagizálni, amikor a helyzetre azt a kifejezést használom, „hogy megszűnt a fuvalom és mosolyog a fájdalom". Nem tehetek róla, de igy van. Nem appellálok ama bizonyos „aranjouzi szép napokra" melyek nálunk még csak nem is olyan régen egy-egy szini­évadunk alatt lezajlottak, hisz az oly régen volt, hogy talán már nem is igaz, ha tekintjük a mostani helyzetet, de hogy annyira letör jiink, azt még valóban álmodni sem mertem volna. Hát nem törünk le ? Már több ' mint két hete időzik nálunk a társulat és még jóformán egy kedvező helyzetről sem számol­hatok be a heti krónikában. Nem megyek messzire, de csak a legutóbbi tavaszi szezont veszem irányadóul. Az első héten nemcsak a szemezés, de már a kapcsolkodzás stádiu­mában tartottunk. Hát még a második hét végén ? Eltekintve az erős kapcsolkolkodzást j de már a kibontakozás előjelei is mutatkoztak ! sőt voltak esetek, amikor az ügy már „faita­j complit" volt. A mostani helyzet homlok­j egyenest ellenkezik az eddigi hagyományos szokáshoz képest. Két hét után vagyunk és nemhogy még a szemezésnél nem tartunk, de szinésznyelven szóivá, még a kacsintásra sem került a sor. Tudja Isten, hogy és mikép van, de tényleg igy van. Nem hiszek a babonában sem a kabalában, de ha a helyzet nem változik, akkor nolens volens kénytelen leszek a sze­mezésre hivatkozni, pedig mondhatom ez a leggyengébb oldalom, amennyiben bohém ember vagyok és az is szeretnék maradni. Elkeseredett a helyzet, de én még nem adom fel a helyzet javulását. Nálunk bohémek­nél az a jelszó, hogy ami késik, az nem múlik. Optimista vagyok, mint minden bohém ember és minthogy a várandó helyzet javu­lása. bohémekkel lesz még keresztülvihető, nem adom fel a reményt és azzal várom a további fejleményeket, hogy : „Noch ist Polen nicht verloren" ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa már sok közügyet eltemetett. Az hirlik, hogy Pápa városa csak a kárún tanul. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál volt orsz. képviselőnkről sokan megfeledkeztek. az hirlik, hogy a polgármesternek újra van egy nehéz diója, melyet már ropogtat. Az hirlik, hogy a rendőrök éjjeli kőr­útjukban sokat szeretnének látni. Az hirlik, hogy a feltámadás ünnepén sokan a régi legénységüket emlegették. Az hirlik, hogy a húsvéti ünnepekre többen csak azért jöttek haza, hogy öntöz­zenek. Az hírlik, hogy Pápán a közelgő orsz. képviselőválasztásra már többen előre gom­bolkodznak. Az hirlik, hogy Pápán a képviselő­választásokon sokan lesznek olyanok, kik anyagi elvük fenntartása mellett. fognak szavazni. Az hirlik, hogy a színtársulat néhány tagja le van törve. Az hirlik, hogy a színházban nem lehet felmelegedni. Az hirlik, hogy a színtársulat két női tagja folyton meglepetéseknek van kitéve. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja túlhaladott álláspontra helyezkedik. Az hirlik, hogy a színtársulat női kar­jának egyik tagja csak a férfi-karban érzi jól magát. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja a gázsit inkognitóban és önzetlen veszi fel. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik férfi tagja ma bereked, holnap pedig ki­reked. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja a drámát is énekeli. Az hirlik, hogy a színházat ,szépen" fűtik. Az hirlik, hogy Pápán egy kisasszony azért nem mehet férjhez, mert .berliner kofferja" van. Az hirlik, hogy a dohánygyári és szövő­gyári lányokat nemcsak húsvétkor öntözik meg. Az hirlik, hogy Mihályházán egy elöl­járó megette a kefét. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője minden éjjel tart körmenetet.

Next

/
Thumbnails
Contents