Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-11-14 / 46. szám

vázsony, Urkut, Vámos, Vilonya, Vöröstó­községek, Középbogárd, Külsősári, Somhegy, Tarcs, Uj hódos, Világos puszták. Jelentem továbbá, hogy tanitóváltozás folytán ideiglenesen és pedig csakis egy fél­évig való osztályvezetésre nyertek engedélyt a Mezőszentgyörgyi ref., a várpalotai és zirci rk., valamint a világospusztai uradalmi isko­láknál alkalmazott oki. tanitók. Iskola jó­tevőkkel is dicsekedhettem a lefolyt szept. hóban, t. i. veszprémmegyei püspök ur-ial, ki az őszi iskola bebútorozására 390 kor., a veszprémi székesegyházi káptalan pedig kegyes volt a tanévelején a veszprémi rkath. i szegény tanulók könyveire 260 koronát ado- j mányozni. Az orsz. Eötvös alap és a nezemről" cimzett alapítvány ez idei kamatjait Ipics Sándor veszprémi tanulónak adományozta. Ezek után külön intézkedést nem igénylő jelentésemnek becses tudomásul vételét kérem. KARCZOLAT a m -qlt ix© taről. A „pakkolás" a színészeknek a réme. Ki­pakkolni újra bepakkolni és utazni, ezek a körülmények legalább is felérnek egy végrendelkezéssel. A kipakkolás még meg­járja akkor, ha hosszabb időt igényel a bepakkolásig, de a - zala-egerszegi esetnél még jóformán ki sem pakkoltak, már újra pakkoltak. Képzelhető mennyi átok hangzott el ottan a színtársulat tagjai között amidőn az elutazásra ki lett adva az igazgatói ukáz. No de se baj, több is veszett Mohács­nál. Most már ezen is tul vannak és Székes­fehérvárott újra kipakkoltak még pedig hosszú időre. Ez vigasztalhatja őket a sok ki és bepakkolás mizériái után. Most már nyugodtan élvezhetik a srapákról szóló kellemetlen visszaemlékezéseket. Eddig van és egyelőre nincs tovább. A továbbira nézve csak azt jegyezhetem meg, hogy a már Székesfehérvárról érkezett anzixok után ítélve nagy idegen forgalom már kilátásba van helyezve Pápa és Székes­fehérvár között. Egyesektől már hallani is ezt a jelszót, hogy: Fel Székesfehérvárra! Frici. fennálló állami iskolai gondnokság, még pe­dig a veszprémi áll. polg. iskolai gondnok­ság tagjaiból a szakminisztérium által f. évi szeptember hó 15-én kelt intézményével a gondnokság kiegészítéseképpen kinevezett hölgytagokból áll; utóbbiak Koller Sándorné, dr. Övári Ferencné, Papp Sándorné, Pátkai Jenőné,Mislcy Sándorné, Rosenthál Nándorné, Stubenwol Ferencné, Szeglethy Györgyné, Véghelyi Kálmánné és "Weisz Elekné úrnők. A vallás és közoktatásügyi minisztérium mindkét állami ovóintézet használata szá­mára a minisztérium teljes foglalkozási esz­közöket is már megküldötte. Meglátogattam a válságos betegségben sínylődő Kerscheaummayer József külsősári katonai csikótelepi iskolai tanítót, kinek nyug­díj jogosultságát egy külön e célra a hely­hez közellakó, részint a főispán ur, részint a pécsegyházmegyei püspök ur által kineve­zett bizottsággal megállapitattam, ez a beteg tanító helyszínén tartott bizottsági eljárás a szünidő óta már a második eset volt ; ilyen eljárás eddigelé még nem fordult elő, e he­lyütt megjegyzem, hogy a helyszínére kiment tagok napidijait s útiköltségeit a vallás- és közokt. minisztérium tárcája tériti meg, ter­mészetes a kir. tanfelügyelőén kivül. A kir. tanfelügyelőség hatáskörén fel­dolgoztuk az uj tanévi összeirt iparos tanon­cok iskolázási rendtartását, a polg. iskolai tanulók statisztikáját s jó formán befejeztük a mult tanévi statisztikai jegyzetgyüjtést s az iskola mulasztási eljárás ellenőrzését, nem­különben a tanitók változásának utolsó év­negyedes kimutatását. Újból hangsúlyozom és értesítem az is­kolákat, hogy miután azok 1907. évi XXVII. t. c. hatályba lépte idején magyar tanítási nyelvűek voltak ma, t. c. 18-ik s az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1907. évi 76000 sz. közokt. m. utasítás 40. §-ának 10 ik bekezdése értelmében a magyar tanítási nyelvű iskolák törzskönyvébe nyilvántartás végett felvétetvék megjegyezvén, hogy az 1907. XXVII. t. c. 18. § ának 2. és 3. ki­kezdése értelmében ez az állapot többé meg nem változtatható. Intézkedést tettem újból az iránt is, hogy a félhavi iskolamulasztást kimutatások az Í909—10 tanévtől kezdve, minden év nov. 10 én, április 10-én és junius 10-én a köz­ségek szorító eljárásának ellenőrzése végeit a kir. tanfelőgyelőséghez beterjesztessenek. Egyúttal figyelmükbe ajánlottam az is­kolai hétóságoknak, hogy az iskola költség­vetését, mely a tisztogatást, fíitést, napon­kénti seprést, tanítói gyűlési költségeket és még 1909—10 tanévre tanítói nyugdíj alap fenntartás 30 filléres járulékait is magába foglalja, legkésőbb szeptemberig elkészíteni s az oktatást ugyan szeptemberben ugy a mindennapi, mint az ismétlő iskolákban egy időben megkezdeni, tanévközben pedig az iskolamulasztóknak az elöljáróság által mily eredménnyel történő szorításáról a tanfel­ügyelőséget gyakorta értesíteni szíveskedjenek. Az 1909—10-ik tanévi iskolalátogatási tervezetemet főleg 4 szempontdói t. i. a magyar tanítási nyelv és beszéd megfigye­lése, az általános tanítási eredmény emel­kedése, az iskolai épületek s azok felszere­lése rendbehozásának személyes sürgetése az iskolázási szorító eljárás szempontjából a következő községekre s azok iskoláira nézve állítottam össze, mely községek névszerint á következők: Ajka, Ajkarendek, Adásztevel, Bakonybél, Bakonynémetszentkirály, Bakony­tamás, Balatonfőkajár, Bánd, Csajág; Cseh­bánya, Csetény, Dáka, Döbrönte, Eöcs, Fa­esz, Fenyőfő, Gyepes, Gyimót. Halimba, Hánta, Iharkút, Karakószörcsök, Kerékteleki, Kéttornyulak, kisberzseny, Ktskováesi, Kup, Küngős, Lajoskomárom, Leányfalu, Litér, Lovászpatona, Magyarbarnagh, Mencshely, Mezőlak, Nagytévé], Nemesszalók, Német­barnagh, Oroszi, Öskü, Padrag, Papkcszi, Péter, Románd, Siófok, Szilasbalhás, Ta­polcafő, Tornapinkóc, Tosokberénd, Tót­Valahányszor a színtársulat városunk­ból távozik egy bizonyos ideig csend és nyugalom van az egész vonalon. Minden évben érezhető ez az állapot, de ez alka­lommal feltűnő módon tapasztalható a stag­nált helyzet. Rég nem mutatkozott ilyen nyomott hangulat mint az idei színházi szezon után. Nugyban befolyásolta ezen nyomott hangulatot a színházi évadban le­folyt események azaz helyesebben mondva esemény nélküliségek. Mert hát események­ről egyáltalában nem volt szó és ennek hatása alatt állunk most. A színtársulatról jut eszembe, hogy nem sok szerencsével jártak Zala Egerszegen. A tervezés szerint 3—4 hétig szándékoztak ott működni, de alig hogy oda érkeztek, már az indulás iránt megtették a szükséges intézkedéseket. Az történt ugyanis velük Zala-Egerszegen, hogy a közönség nem akart megindulni, tehát ők indultak meg téli állomásukra Székesfehérvárra. Egy tel­jes hetet töltöttek ott Zala-Egerszegen és mint tényleg szokás mondani, ott hagyták a zala egerszegi publikumot, ,iuint Szent Pál az oláhokat. Ez a végzetes kirándulás bennünket is sújtott némileg. Volt ugyanis arról szó, hogy a zala-egerszegi idény alkalmat fog szolgáltatni arra, hogy a mi meddő évadun­kat esetleg felfrisithetjük holmi látogatá­sokkal, de hát ember tervez és a pech végez. Tehát ebben is pechünk volt, és most már nem marad más hátra mint bele­nyugodni a változhatlanba és akinek inge hát vegye magára Székesfehérvárott. Pedig hát nagy kilátások voltak tervbe véve a zala-egerszegi idény alatt. Még jó­formán oda sem érkezett a társulat, már az anzixkártyák egész tömege érkezett Pápára, mely a szerencsés megérkezést jelezte. Alighogy azonban az első anzix­kártya transport megérkezett és jóformán ennek a hatása alatt állottak az érdekelt felek, már jött nyomában a második ex peditió, mely az elutazást Székesfehérvárra jelezte. Mindenre el lehettünk készülve, de arra, hogy igy végződjön a zala-egerszegi kirándulás azt még álmodni sem mertük volna. Fucs ist fucs ! Az ide érkezeit anzix­kártyák melyek a téli állomásra való indu­lást jelezték, nagy felfordulásról panasz­kodtak ami el is kepzelhető, mert aki benn­fentes az ily szintársulati hurculkodásnak, az fel tudja fogni, hogy mit jelent az, ha egy társulat egy városba érkezik, ahol három hetet szándékszik tölteni és alighogy oda érkezik, már újra pakkolni kell. Hogy mit jelent egy színtársulatról a pakkolás, ezt az érzést és helyzetet csak merész fantáziával lehet kifejezni és leirni. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a vár­megyétől lesz szabadalmazva. Az hirlik, hogy Pápa városa rendezett tanácsú, de rendezetlen pénzű város. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnk hű gárdista, mert inkább meghal semhogy megadja magát. Az hirlik, hogy a polgármester a tő­téri uradalmi házakra a kézdörzsölési enge­délyt újra megkapta. AZ hirlik, hogy a rendőröknek uri dolguk van, de csak akkor, ha úrral vau dolguk. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plébános automobiljával már egy lovat fel­áldozott. Az hirlik, hogy a színtársulat ugy hagyta ott Zala-Egerszeget, mint Szent-Pál az oláhokat. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai Zala Egerszegen jóformán még ki sem fúj­hatták magukat. Az hirlik, hogy a színtársulat egyes tagjainak nem sikerült a téli fára valót megszerezni. Az hirlik, hogy a svéd csalogány hang­versenyén sokan azért nem vettek részt, mert drága volt a tojás. Az hirlik, hogy Pápán van több oly leány, ki a házasságot a menyországban véli megkötni. Az hirlik, hogy Pápán sok leány meg­unta már a várakozást. Az hirlik, hogy Ugodon parányi kis veszekedések vannak. Az hirlik, hogy az Erzsébet-ligetben fek-bért nem követelnek. Az hirlik^ hogy Pápán a sakjátszók részére a kávéházakban lábfürdőt fognak berendezni. Az hirlik, hogy Pápán a „lirom, lárum, lórum" kompánia megalakult. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok között többen meg vannak számozva. Az hirlik, hogy a Játszótéren leka­szálták már a rétet. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztőjének sohasem fújnak ébresztőt.

Next

/
Thumbnails
Contents