Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-10-03 / 40. szám

egyben a városi tanácsot, hogy amennyiben nem kerülne ki a megszavazott összegből a költségek, ugy javaslatát erre vonatkozólag annak idején terjessze a képviselőtestület elé. A képviselőtestület nagy fontosságúnak tartja az előrajzok és jegyzetek megszerzését, mert ezek nagyobb léptekben készülnek és a méretek pontosan vannak benne jegyezve, mig a generál térkép 1 : 100 hoz készül, tehát arról cm.-ig pontos méretek nem vehetők le. Ezen határozat névszerinti szavazással hozatott. 3. Városi tanács beterjeszti az iparés kereskedelmi iskola tervrajzait és költ ségvetését. Minthogy ezen tervek és költségvetések ez építészeti bizottság által az idő rövidsége miatt letárgyalhatok nem voltak, a képviselőtestület ezen ügyet a mostani közgyűlés napirendjéről leveszi és legközelebbi közgyűlés napirendjére az építési bizottság javaslatára kitűzi. 4. A városház átalakítására vonatkozó javaslatok. A képviselőtestület a városi tanács és a pénzügyi biz. javaslatát nem fogadja el, mely szerint a pénztárhelyiség a fogyasztási és számvevőségi hivatalok helyére helyeztessék át, amely átalakítás a mérnöki terv ós költségvetés szerint 4000 koronába kerül. Ezen összeg fedezetére a folyó évi pénztármaradványt jelöli ki, ugy a városi tanácsot javaslattételre utasítja. Utasítja egyben a városi tanácsot, hogy a fogyasztási hivatal részére lehetőleg a városház közelébe béreljen helyiséget. A számvevőség a pénztár helyiségébe helyeztetik át. A képviselőtestület ennek ellenében a városi főjegyzőnek erre vonatkozólag egy ujabb tervezetét megszívlelendőnek tartja és kiadja véleményezés végett az építészeti bizottságnak azzal, hogy szakvéleményét a legközelebbi közgyűlés napirendjére adja be. 5. Néhai Staub József volt pápai lakos alapítványáról szerkesztett alapító oklevél. A képviselőtestület Staub József volt pápai lakos alapítványáról szerkesztett alapító levelet elfogadja, mely szerint végrendelkező Pápa város szegényei részére 1000' koronás alapítványt tett. 6. Legtöbb államadót fizető városi képviselők 1910-ik évre érvényes névjegyzékének kiigazítására bizottság kiküldése. A képviselőtestület a városi tanács javaslatára ezen bizottság tagjaiul Saáry Lajos, Steinberger Lipót, dr. Kluge Endre, Bottka Jenő és Csoknyay Károly városi főjegyzőt választja meg. 7. Tanácsjavaslat a pénzügyminiszter által az adóbehajtásért folyósított jutalom díjnak a pénztári személyzet között leendő felosztása tárgyában. A képviselőtestület, a városi tanács ugyszinte á jogügyi bizottság javaslatát fogadja el, mely szerint miután Kertész József végrehajtó meghalt és igy az általa felvett 159 K 15 fillér vagyontalanság miatt nem behajtható, ezen összegeta számításból tel jesen kihagyja és a fennmaradt összeget pedig felosztandó lesz az adópénztár összes alkalmazottai között fizetésük arányában. 8. Illetőségi ügyek. A képviselőtestület a városi tanács javaslata alapján Illés István és hozzátartozóit Pápa város kötelékéből elbocsájtja. Ugyancsak a képviselőtestület a városi tanács javaslatára Weszele János, Németh Kálmán, Kovacsics János és Knapp István illetőségét megtagadja , Több tárgy nem lévén napirenden, a | közgyűlés befejezést nyert. A lefolyt színházi hétről a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékeznünk. A színtársulat, ugy az operette v.Jamint a színművek előadásában olyat produkált, hogy bármily elsőrendű színtársulat büszkeségére válna. A hét folyamán azt is tapasztalhattuk, hogy közönség és színtársulat mindjobban közelednek egymáshoz és azt hiszszük, hogy a társulat művészi törekvései a jelen évadban nemcsak erkölcsi, de bizonyára anyagi elismerésre fognak találni. Nincs okunk most már a tapasztaltak után kétkedni, hogy közönségünk tömegesen fog hódolni a színművészet nemes szórakozásának és ezzel a kifogástalanul szervezett színtársulatunkat a mindenképpen megérdemelt pártolásban fogja ezentúl is részesíteni. Heti referádánkat adjuk a következőkben : Szombaton egy operette újdonság „A szerencse malac" került bemutatóra, mely igen szép közönséget vonzott a színházba. A darab libbretója vajmi keveset ér, de annál melódikusabb a zenéje, a mi a darabot műsoron tartja. Az est fénypontja Bihari Erzsike volt, ki elragadó bájos játékával és édesen csengő hangjával méltán kiérdemelte azon folytonos tapsokat, mellyel őt a közönség minden egyes énekszáma után kitüntette. Közönségünknek Bihari Erzsivel szemben tanúsított rokonszenve után csak azt tudjuk konstatálni, hogy kedvencévé fogadta és ő ezt tényleg kiérdemelte. Méltó elismeréssel adózott közönségünk Paxy Margittal szemben, ki Stello gróf szerepében nemcsak remek koloraturáját ragyogtatta, de játéka is eléggé temperamentumos volt. Fess és snájdig volt Ladányi Mariska mint szárnysegéd. Ladányinak egy jó rendező mellett szép jövőt jósolunk. A'férfi szereplők közül első sorban Ivánfy aratott nagy sikert a herceg szerepében. Ivánfyban egy ambiciózus, talentumos színészt látunk, kiben a társulat egy igen hasznavehető tagot nyert. A lány felhajtotta a fejét. — Ne mondja ezt, Anti. Az ilyesmihez csak nekem van jussom. De higyje el, hogy az sem a saját szivem szerint történik. Az én szivem mást diktál, egészen mást. Könnyes volt a szeme, a fiu nagyon szerette volna fölszántani, de nem merte. A csókjával csak a lány kezére tapadt, pedig hát ott nem is volt semmi szárítani való. A czigány nagyon közel esett a kis szolgabíróhoz, vér sem folyt volna az erei ben, ha ezt a körülményt nem kapcsolja Össze a többi fölmerült körülménynyel. S itt derült ki egy titkolt tulajdonsága, amihez hasonlót csak az orvosi könyvekben tapasztal az ember, amikor valaki, dadogó, énekszóval ki tudja fejezni azt, amire rendes hangon kép telen. A cigányzene ugyanis, helyes utasítás mellett, fújdogáltatja egynémely férfiúnak pántlikás kalapját, amely meteorológiai tény után nyomban köszönetnyilvánítás következik egy galamb nevezetű valakinek, nyugtázva az eddigi szerelmet. Vaunak kegyetlen, mezítlábas részlétei is az ügynek, de ha ügyes a cigány, az ilyesmit csakis túlérzékeny lelkek veszik komolyan. Ezt követik olyan zenei kifejezések, amelyek a nőtlenség irányában tesznek komoly kijelentést, majd mások a káka tövén költő'rucáról, hű lányok teljes kizárásával. Mondom, általában mindezt nem lehet komolyan venni, amint nem is vette Dehelán András, a vörös nyakú sem. Csak a menyaszszonya pillantgatott gyakran a cigány felé, majdnem ugy tetszett, ,hogy a vőlegényén néz keresztül. Sápadt volt egy kicsit de hangtalan, ami — tekintve a délután tapasztaltakat — mintha már állandó tulajdonsága volna. Akkor azonban uj dallamok következtek ; fantazmagóriák a daruhoz, hogy vigye el messzire a nóta rendelőjét, mert itt meg hasad a szive s románc a rezgő nyárfa lehulló leveléről, ami nagyon, de nagyon bánatosan végződik, halkan, hogy a szivekbe markoljon a keserűsége. Utána tányéroz a czigány s valaki megfeledkezik magáról. Ugy történt ugyanis, hogy Anti mégis csak odanézett a másik sarokba s összefonódott a tekintete egy szivárványosan fénylő, égő szempárral. Örök probléma lett volna, hogy melyiké szomorúbb s melyik állja ki tovább, de éppen akkor ért amoda a cigány s Domrády Kata, kiszedvén hajából a lángvörös rózsát, megcsókolta azt és odadobta a tányérra az aprópénz közé. A teljes, vacsorázó közönség elismerte, hogy ez nagyon szép jelenet volt; a javarészének tetszett a folytatása is, amely a czigánynép magasfoku intelligenciáját bizonyítja: a prímás ugyanis átnyújtotta később a szolgabírónak a rózsát. Mondom, ez volt a szezon legnagyobb szenzációja és csak az az élhetetlen, hogy miként hiányozhatik valakiből annyira a poézis, mint Dehelán Andrásból ! Mert, hogy őszinte legyek, a milliomos volt az egyetlen, akinek a szivét nem kapta meg ez az édes jelenet s aki még a többi vendég távozása előtt hazament. A felháborodott közvélemény csak helyeselni tudta a kis Kata eljárását, mikor a lány ezért — igenis, kizárólag csak ezért! — visszaküldte neki a jegygyűrűt. Mivel pedig az asztalnál megüresedett egy hely, a legközelebbi zenés alkalommal a Lebánovics-fiu önmagával töltötte azt be. Szülői okvetetlenkedése miatt nem ment ez egészen simán, de az a fő, hogy ment. Végezetül csupán a gyengébbek kedvéért említem meg, hogy a gazdátlan gyűrű sem maradt sokáig árva. Ennyi az egész. Schwach Mór cipöraktára Pápa, Kossuth Lajos-utca (Karsay-féle ház, az nj posta mellett), hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg lábakra (ortoplid-munka) kiváló gond lesz fordítva. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. SGSf Ugyanitt saját készitésü raktári cipők kaphatók. *"j£UC