Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-09-19 / 38. szám

érdekében kifejtett sikeres tevékenységéért köszönetet szavaz. Majd a székház építési és vasúti 3 1/ 4 pótadó, a katona előfogati 1% a (ió szavaz­tatott meg. A gyűlés azt is elhatározta, hogy az árvaértékek ezúttal is a „Veszprémi Ta­karékpénztárban" nyerjenek elhelyezést. Ezután vette elő a közgyüiés Véghelyi főjegyző referálása kapcsán a hajdumegyei átiratot a kath. egyházi javak szekulárizá­tiója tárgyában. — Eaen átirat, mint is­meretes, azt sürgeti, hogy a törvényhozás haladék nélkül intézkedjék a közel egy mil­liárdot képviselő kath. egyházi javaknak ál­lamkézre juttatása iránt, mert a nemzet közgazdasági, közoktatásügyi érdeke ezt fennhangon követeli. A megyei állandó választmány javas­lata az, hogy a vármegye közönsége ez idő szerint nem tartja alkalomszerűnek a sze­kularizátio sürgetését s igy az átirat felett napirendre tér. Elsőnek Halász Mihály szól a tárgyhoz. Beszédében, mely a fel felzúgó zajban el­veszett, utalva a mostoha gazdasági munkás­viszonyokra, utalva a közoktatásügy elha­nyagolt állapotára s arra, hogy a kath. egy­ház rengeteg vagyona, mely a fenti célokat lenne hivatva szolgálni, ma ezzel teljesen ellentétes célok szolgálatában áll, nem elég szik meg az állandó vál. javaslatával, ha­nem csatlakozik Hajdumegye átiratához. Utána Csóthi Géza orsz. képviselő emel­kedett szólásra. Izzó, szenvedélytől égő sza­vakban kel ki Halász ellen, a ki ismeretes szocialista elveivel itt is rablásra, tolvaj­lásra lázit. Mert a szekularizáció Csóthi sze­rint — rablás. Ezért ő nemcsak hogy a Hajdúság átiratát nem helyesli, de az ál­landó választmány javaslatát ő kevesli s azt a külön indítványt nyújtja be, hogy a vár­megye alipállja tegye félre az átiratot s vele ne is foglalkozzon. ^Mohácsy Lajos volt a következő szó­nok. Nem helyesli, hogy egy ilyen fontos kérdést ilyen alantos szenvedelmes tónous • ban tárgyaljanak. Tiltakozik az ellen, hogy Csóthi rablásnak minősítse a szekularizátiót. A nemzet jogát igazolja néhány törvénye­ikkel a kath. klérus javához, a melynek a klérus nem tulaldonosa. A maga részéről vitán felül állónak tartja a nemzet szabad rendelkezési jogát, de — miként azt az ál­landó javaslat is helyesen mondja — ez idö szerint nem látja arra alkalmasnak az időt, hogy a szekularizátió keresztül vitessék. A jog fent áll, de azt ma nem kívánja még a nemzet gyakorolni. A .kérdés szavazásába bocsáttatván Csóthi indítványát — amelyre az ismert klerikális csoport szavazott — és Halásznak a Hajdúság átiratát helyeslő indítványát a gyűlés nagy többséggel elvetette s elfo­gadja az állandó választmíny javaslatát. Ezután még több kisebb jelentőségű kérdés nyert elintézést, Igy a cigányügy erélyes intézkedések­ben nyer a megyében egy időre rendezést. A megye nem szavazta meg a bodajk—sza­pári h. é. vpsut által kért 60.000 korona subventiót. Elutasított egynehány felebbe­zést. Megalkotta a megyei dijnokok nyug­dijintézetének szabályrendeletét, Másnap, de sőt már az első napon dél felé igen megcsappant az érdeklődés. Látszott, hogy mindenkit csak csupán a hajdúk, Bocskai hajdúi hoztak mozgásba. Mihelyt e tárgy elintézést nyert — mindenki haza felé igyekezett — ama belső diadal­mas érzettel, hogy vármegyénkben mégis erősebb a liberálisan gondolkodók tábora. Ezzel a közgyűlés befejezést nyert. KARCZOLAT a -aaTxILt -in_é bn?őX. Berukkolt a színtársulat annak módja és rendje szerint. Azaz pardon, csak módja szerint, mert a rendet annyiban nem tartot­ták meg, amennyiben néhány nappal a ki­tűzött határidő előtt rukkoltak be városunkba. Ezen idő előtti berukkolásnak meg voltak az előzményei ugyszinte az utókövetkezményei, melyek Keszthelyen játszódtak le és nálunk nyertek azzal befejezést, hogy szinügyi bi­zottságunk az időelőtti berukkolást a legna­gyobb készséggel engedélyezte. Akárhogy és akármikép történt a dolog, tény az, hogy itt vannak már körünkben és a viszontlátás örömében találunk élvezetet. Azért mondom, hogy a viszontlátás örömé­ben, mivel a társulat igazgatója és számos érdemes tagja régi ösmerőseink és társulat csupán néhány uj taggal szaporodott, kiket — vérbeli szempontból — igen jó hírnév előzött meg. Az újonnan szerződött tagok bizonyos tekintetben a társulat gerincét vannak hi­vatva betölteni, amennyiben mindkét prima­donna és a női segédénekesnők, de ezen elő zetes jóhirnevet nemcsak a hivatásra akartam vonatkoztatni, hanem specialiter a bohém­vérre, mert hát nekünk — társadalmi szem­pontból — első sorban erre van szükségünk. Hogy beválnak-e, az majd kidudorodik. Egyelőre a helyzet igen gyenge, de hisz nem is lehel máskép, amennyiben csak alig két napja vannak városunkban, tehát ez még nem mérvadó a fejleményekre, mert hát még fiatal az idő és nem is volt alkalom még az ösmerkedésre sem. Nagy remény van azon­ban, hogy ebben a szinévadban nagy rekor­dot fogunk elérni, mert a pozitió kitűnő és várakozáson felüli anyag áll rendelkezésünkre. A pozitio azért kitűnő, mert összponto­sítva van. Az összpontosítás a Griff éttermé­ben van és ezzel azt hiszem minden meg van mondva. Ennél biztosabb talajt aligha lehet találni a biztos kibontakozásra. Egyelőre ugyan gyengén indul, de hát azt mondja a közmondás, hogy „lassan járj, tovább érsz". A tulajdonképeni teljes felvonulás képe még meg nem volt állapitható, mivel eddig­elé csak szórványos volt a helyzet látképe. Egyes esetekben már kezdetét vette a sze­mezés, de ez csak amolyan átmeneti volt és biztos alapokra nem fektethető. Szóval vára­kozási állapotban vagyunk, de az előjelek és főleg az érdeklődés után Ítélve, az idén a kapcsalkodzás terén nagy .rekord várható. Igy áll a helyzet ! Ezen előleges jelen­tésem kapcsán azt is jelezhetem, hogy kap­csalkodzás terén teljesen uj műsor áll ren­delkezésünkre. Nemcsak a szerepvivők, hanem a szereposztók tekintetében uj alakok fog­lalnak tért, mely körülmény azt engedi kö­vetkeztetni, hogy „erős indulás" lesz várható. Hivatásom tudatában azt sem mulaszt­hatom el feljegyezni, hogy jól informált ér­tesülésem szerint a tér egyelőre teljesen sza­bad, szóval konkurencia mentes, ami szinte nagyon is előnyössé teszi a helyzetet és bi­zonyos tekintetben szabad teret enged az esetleges további fejleményeknek, melyek a tapasztalat szerint többször nehézségeket és akadályokat gördítettek a kapcsalkodzás re­ál litásár a. Szóval ügyünk jól áll és most már nincs egyébb hátra mint „foglalkozni". A hosszu­lére eresztett száraz kokettirozásnak most már nincs helye, hanem tessék foglalkozni és vis-a-vist keresni. A néma gyereknek még az anyja sem érti mag a szavát. Tessék ki­állani a platzra, mert hát „aki mer az nyer", legalább is azt mondja a régi közmondás. Mint már emiitettem, ugy a társulat primadonnái valamint a segédénekesnők előt­tünk teljesen inkognitósak. De nemcsak ezt lehet konstatálni, hanem azt is, hogy a női karszemélyzet is néhány uj taggal ifjuhodott, még pedig köztünk legyen mondva „Ali right". Nemcsak arcberendezésben, hanem toilletbe és megjelenés dolgában primadonna allűrök­kel rendelkeznek. Ez a helyzet signaturája. Ezzel a lát­képpel indulunk neki az őszi szezonnak. Az igazgatónak előre gratulálhatunk, mert „jól bevásárolt", ami egy színigazgatónál jó re­kord, mert a vonzó tagok ha egyebet nem, de táblás házat vonzanak. Már pedig a táb­lás házak nemcsak a színigazgatóra, de a közönség hangulatára is nagy befolyással vannak. A közönség hangulata a bohémiát' pe­dig erős vérkeringésbe hozza és „ez kell a magyarnak", ha egy vérbeli színtársulat van egy oly városban mint Pápa. A pápai fiatal­ság már több izben nagy rekordot ért el ezen a téren, most pedig egy oly alkalom kínálkozik, mely az eddig elért rekordokat felülmúlhatja. Tessék startolni! Frici. Az hirlik . . . AZ hirlik, hogy Pápa városa sok tekin­tetben rákmódra halad. Az hirlik, hogy Pápa városa a Dunán­tul Athénje, de csak hirlik. Az hírlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnk kijelentette, hogy mindenre el van készülve, de a békát nem fogja lenyelni. Az hirlik, hogy a polgármester, mint a szinügyi bizottság elnöke a sziniévad alatt résen lesz. Az hirlik, hogy a rendőrök éjjeli kőr­útjukban egymásra fütyülnek. Az hirlik, hogy a huszártisztek távlo­vaglása akadályokkal végződött. Az hirlik, hogy a helybeli esperes pié bános még mindig üzi kisded játékát. Az hirlik, hogy a pápai ipartestület egy oly ünnepet rendez, ahol az elnök le lesz leplezve. Az hirlik, hogy az Esterházy gróf gép­kocsi vezetője nagyon szeretne automobilon nászutat tenni. Az hirlik, hogy Pápán vannak többen, kik feltűnési viszketegségben szenvednek. Az hirlik, hogy Pápán nincsen lótusz, de annál több a kaktusz. Az hirlik, hogy a színtársulat prima­donnájának még nem húzták el a bihari ke­sergőt. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik alapos tagja a sugólyukba szerelmes. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja külföldi útjáról hazatérve nagyobb lett az all űrje. Az hirlik, hogy a színtársulat koloratur primadonnájának generális hangja van. Az hirlik, hogy Siófokon a Balaton nem háborog hanem hébereg. Az hirlik, hogy a színtársulat női ka­rában lesz mi elvámolni való. Az hirlik, hogy a Játszó-téren a tulaj­donképeni játszás az esti órákban kezdődik. Az hirlik, hogy a Ruszek-közben erős a légszimat. Az hirlik, hogy a darutollas legények újra szervezkednek. Az hirlik, hogy a libatollas legények le­ti'r ;ek. A3 hirük, hogy a Pápai Közlöny szei»­kesztője a sziniévadra trainirozva van.

Next

/
Thumbnails
Contents