Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-08-22 / 34. szám

üdvözölvén a szép számban megjelent szö vetségi tagokat a gyűlést megnyitja s a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Bikky Sándort és Tóth Bélát kérte fel. Ezután elnök szép szavakkal emléke­zett meg egy bajtársuknak félelmet nem is­merő önfeláldozásáról, aki a veszprémi nagy tüz alkalmával érdemessé tette magát arra, hogy a királyi kegy is feléje forduljon. Kun Sándor szentgáli tűzoltónak ugyanis a király az ezüst érdemkeresztet adományozta, me­lyet szép beszéd kíséretében nyújtott át Ováry elnök a kitüntetettnek, aki meghatott hangon mondott érte köszönetet, kijelentvén, hogy hasonló körülmények között a jövőben is kész embertársai életéért a saját életét kockára tenni. Ezután a közgyűlés elfogadta, illetve tudomásul vette a terjedelmes titkári jelen­tést, a mult évi zárszámodásokat pedig jóvá­hagyva, számadóknak a felmentvényt meg­adta. Berkes Ágost, Fodor Gusztáv, Gombás Sándor és Molnár Lajos járási tüzíelügyelők előterjesztették jelentésüket, melyeket a köz gyűlés szintén elfogadott. Blázy Imre vár­megyei tüzfelügyelő jelentését azzal vette tudomásul a közgyűlés, hogy az indítvá­nyokat az igazgató választmány fogja le­tárgyalni. Oerber Sándor enyingi tüzfelügyelő je­lentését Czeczey főjegyző olvasta fel, amely­nél Nagy Ádám Mihály sajnálattal jelentette, hogy Gerber felügyelő nem felel meg kö­telességének és indítványozza, hegy helyette más választassék. Ováry elnök védelmére kel a távol levő tüzfelügye.lőnek, de kijelenti, hogy Gerber Sándort lemondásra fogja felszóllitani. Dr. Ováry Ferenc bejelentette, hogy a budapesti szaktanfolyamot Nádussy tanitó hallgatta jó eredménnyel, egyben jelzi, hogy a jövő év tavaszán Pápán fog szaktanfolyam tartatni. A közgyűlés elismerést szavazott Vár­palota, Csót, Papkeszi, Bakonybél, Csajág és Varsány községek tűzoltóinak, pénzju­talomban pedig a következőket részesítette : Péteri N. (Sikátor), Weiland (Pápakovácsi) 20—20 kor., Torma Károly (Devecser), Kiss Gábor (Noszlop), Löffler N. és Huber György (Veszprém) 10—10 korona, Kató Józsefet pétiig kitüntetésben részesítette. A vármegyei tüzfelügyelő indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy stipendiummal ellátott egyének a tűzoltóságnak működő tagjai tartoznak lenni, továbbá, hogy gya­korlatra csak vagyonnal biró gazdák vétet­nek fel. Végül kimondotta még a közgyűlés, hogy az 1910 ik közgyűlést auguszt. 20 án Almádiban fogja megtartani s ezzel az el­nök a közgyűlést bezárta. Délután 1 órakor a Hindler-féle ven­déglőben mintegy 50 terítékű bankett volt, amelyen Mészáros Károly polgármester vá­zolva a szövetség tevékenységét köszönetét fejezi ki a város nevében, hogy a gyűlést Pápán tartották meg s melegen üdvözli Ováry Ferenc elnököt, aki megköszönvén a szives vendéglátást József Ágost főherczeg és gróf Széchenyi Viktorra üriti poharát. Pohárköszöntőt mondottak még dr. An­tal Géza, Viz Ferenc, Mihályi Sándor, Benkő Károly és Thuri Nagy János. Jákói Géza testületi elnököt pedig táviratilag üdvözölték. Délután 6 órakor városunk tűzoltói a Főtéren fényesen sikerült diszgyakorlatot tartottak. Tűzoltóink felvonulását megszám lálhatatlan néptömeg várta a Főtéren. A gya­korlatot PaJcrócz Kálmán osztályparancsnok vezette. Bemutatták az iskolaszerelést, gyors szerelést és rohamszerelést. Az összes gya­korlatok kifogástalan kivitelben lettek be­mutatva és a megjelent vidéki tűzoltók ve­zetői a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a gyakorlatok felett. Este a táncmulatság fejezte az ünne­pélyt a Kaszinó kerthelyiségében. Nagyszámú és diszes közönség vett részt a mulatságon, köztük dr. Ováry Ferenc és a városunkban időző összes vidéki tűzoltók vezetői. Vidám és kedélyes hangulat uralkodott az egész estén át. A táncmulatságon, mely hajnali 3 órakor ért véget, az első négyest 40 pár tánczolta. KARCZOLÁT el mult Ixétzcől­Türhetetlen hőség jellemzi a helyzetet. Uton-utfélen nem hallani másról beszélni, mint a tűrhetetlen nagy hőségről és az ut­cán a járó kelők egyebet sem tesznek, mint törlik az izzadtságot az arcukról. De jól van ez igy ! Amig hűvös időjárás volt, folyton lamentáltak jó idő után, most hogy bekö­vetkezett a kánikula, most meg szellős időt kivánnuk. De ki is tudna az emberek kíván­ságának minden tekintetben eleget tenni ? Megjegyzem, hogy ezalatt jómagamat sem vonom ki. A mostani „uborka idény" ben folyton azt hangoztattam, hogy nincs miről krónikát irni és egyszerre annyi anyag jött össze, hogy lamentálnom kell azért, hogy össze­torlódott az események egész sorozata. Nem kevesebb mint három nyári mu­latság esett egy napra. Ehhez hozzájárult a király születés napja, Szt. István napja és reáadásul országos vásárunk is volt tetézve tamburások zenekarával. Tessék ezeket a dolgokat egyenként és részletesen megfagy ­gyuzni ! Három nyári mulatság egy napon! Em­ber legyen a talpán, aki három nyári mu­latságot egy napon letánczol, pedig ezt is megkívánják nálunk a krónikástól. Eddigelé álltam falat, tőlem telhetőleg megtettem a kívánalmaknak, de utóbbi időben lemondlam az ily tömeges élvezetekről és az ily ese­tekben a krónikási tisztemet csak ugy pél­dának okáért teljesítem. Ez alatt azt értem, hogy minden egyes mulatságról megemlé­kezem, de csak ugy peng tangenlem. Á kereskedelmi alkalmazottak a Ka­szinó kerthelyiségében reménykedtek tánc­mulatságuk sikerében. Reményük annyiban teljesült, hogy akik ott voltak sokat táncol­tak és igen jól mulattak. Csakhogy kevesen voltak ! Amilyen tullátogatott volt a téli bál­juk a Griff teremben oly könnyű volt össze­számlálni a megjelenteket. Hja ! azóta ki vivták a főnököktől a nyolcz órai zárórát és számosan ebben találják a bibit, hogy a főnökök tüntetőleg nem jelentek meg a mulatságon. Ezzel akarták a főnökök revan zsírozni a részint a kilátásba helyezett, ré­szint teljesített szarvasolajat. No de se baj; több is veszett Mohácsnál. Akik ott voltak kitűnően mulattak hanem is a hajnali órákig, de legalább éjfél után 2 óráig. A református ének-egylet tagjai a ha­gyományos Ajkay féle udvarban élvezték a gyönyörű időt, mely mulatságuknak kedve zett. Elég szép számban gyűltek össze, de itt meg az volt a bibi, hogy a vendéglős nem volt megelégedve a fényes sikerrel. Tudja Isten, hogyan történt, de a megje­lenteknek absolute nem volt étvágyuk. El­tekintve, hogy a csirke, rostélyos és szelet­féle husnemü még kérés tárgyát sem ké­pezte. de még a hagyományos borjupörkölt nagy része is megmaradt. Ez pedig nálunk ritkaság számba megy. Ha mindenféle étel megmarad, de a pörkölt lábas már éjfél előtt ki szokott ürülni. Ital dolgában sem volt valami vételkedv. A legtöbbet a cigány­zenészek itták, de ezek is azért, mert nem került pénzükbe, amennyiben a rendezőség fizette nekik a járandó komenciót. Táncolni azonban táncoltak annyit, hogy két mulat­ságba is belefért volna. Még hajnali négy órakor is azt hangoztatták, hogy „sohasem halunk meg". A felsővárosi olvasókör a keresztény szocialisták szervezett kertihelyiségóben tar­tották meg a szokásos nyári mulatságukat. Amikor ehhez a mulatsághoz kerültem szem­léhez, már én is ki voltam merülve, de a társaság is ki lehetett merülve, mert be­mondás után nagyrésze már otthagyta a mulatságot. Hajnal felé lehetett már, de akik még ott maradtak, vigan dudáltak és ropogósán járták. A király születésnapját a hagyományos ünnepségekkel ülték meg. A mi Szt. István napját illeti, az ez alkalommal egy speci­ális jelleggel lett megtoldva. A veszprém ­vármegyei tűzoltó szövetség nálunk tartotta közgyűlését és ez alkalommal a helybeli tűzoltó egyesület tiszteletükre fényes ün­nepségeket rendezett. Volt diszgyakorlat, táncmulatság és sok mindenféle, melyekről legközelebb számolok be. Vagy talán nem volt elég a mulatsá­gokból ? Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a jövő évi költségvetést már kinyomta. Az hirlik, hogy Pápa városa sokszor saját magának kerékkötője. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnk nemcsak tesz, de végez is. Az hirlik, hogy a polgármesternek a bal- és jobb füle közötti átjárót sokszor igénybe kell venni. az hirlik, hogy a rendőrök a fizetésük­ből csak amolyan uk-muk-fuk módra élnek. Az hírlik, hogy a pápa—sümegi vasútra sokan kerrékkötőt akarnak alkalmazni. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plé­bános az irgalmas nővérek nevelési módsze­rére nagy súlyt fektet. Az hirlik, hogy a kereskedelmi alkalma­zottak mulatságára egy kereskedő szarvas­olajat felülfizetett. Az hirlik, hogy a kereskedelmi alkal­mazottak mulatságán csak nagyító üvegen lehetett a publikumot látni. A> hirlik, hogy a kereskedelmi alkal­mazottak mulatsága alkalmával a főnökök strájkoltak. Az hirlik, hogy a református énekegy­let mulatságán a publikum nem volt éhes. Az hirlik, hogy a református énekegy­let mulatságán egy táncosnőt titokban tán­coltatták meg. Az hirlik, hogy a református énekegy­let mulatságán a tánczospárok meg voltak delejezve. Az hirlik, hogy a felsővárosi olvasókör mulatságon több volt a plusz mint a mínusz. Az hirlik; hogy a felsővárosi olvasókör mulatságán erősen faragtak az ácsok. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetben so­kan eljátszák kisded játékukat. Az hírlik; hogy a kaszárnyaközi kisasz­szonynak egy nagy ügye van. Az hirlik, högy a tűzoltói diszgyakor­laton egy mászó le lett vizelve. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője délután ébred. II IEE ZEC. — A király születésnapja. Váro­sunk lakossága igaz szeretettel és őszinte lelkesedéssel ünnepelte meg ősz királyunk I. Ferencz József születésének 79-ik évfor­dulóját. Köz- és számos magán épületein­ken nemzeti zászlók lengtek, az egész vá­ros lakossága ünnepi diszt öltött magára. Már a kora reggeli órákban huszárezredünk három százada Hauer Alajos őrnagy osz­tályparancsnok vezénylete alatt a kaszárnya melletti gyakorlótérre kivonult, hol sátor volt már felállítva a tábori mise szolgálta­tására. A századok a sátorral szemben fog­laltak állást, mig balra a sátortól egy sza­kasz huszár gyalogosan helyezkedett el Sibrik Sándor főhadnagy vezetése alatt, kik

Next

/
Thumbnails
Contents