Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.
1909-08-15 / 33. szám
Az iparcikkek elárusitására kijelölt helyeken az iparosok sátrai a következő sorrendben helyezendők el: 1. Első helyen a helybeli iparosok. 2. Ezek után a pápai járás községeinek iparosai. 3. Ezek után Veszprém rend. t. város iparosai. 4. Ezek után a vármegye többi járásának iparosai. 5. Végül az idegen törvényhatóságok területéről érkező iparosok. A jelen §-ban megállapított sorrenden belül az iparosok az iparigazolványok kelte alapján meghatározandó sorrendben helyeztetnek el olyképen, hog> első helyre a legrégebben kelt iparigazolvánnyal biró iparos sátra állítandó. Az egynemű árucikkek részére a pi acokon egy csoportban jelölendők ki a sá• torhelyek. Akik többféle iparághoz tartozó cikkek együttes elárusitásával foglalkoznak (p. o. szűcsök, kik kalapot is árusítanak) azok azon iparosok csoportjába kötelesek helyet foglalni, ahol oly iparcikkeket árusítanak mint amelyek az ő főüzletágukhoz tartoznak. 2. §• Ugyanazon iparos csak egy helyen árulhat, tehát két, vagy több sátor felállítása tilos. 3. §. Az árulási sorrendre nyert jog az öröklés esetét kivéve, másra át nem ruházható. 4. §. Az eladási idő az összes árucikkekre nézve április 1 tői október 1 ig reggel 6 órától d. u. 5 óráig, október 1-től a következő április l-ig pedig reggel 7 órától délután 4 óráig áUapittatik meg. A sátrak akként állitandók fel, hogy ugyanazon iparral foglalkozók sátrai egymás mellett, esetleg egymással szemben, közben közlekedésre alkalmas tér fennhagyásával, helyeztessenek el. Nem ugyanazon iparral foglalkozók sátrai között a közlekedésre legalább 4 méter széles üres teret kell hagyni. Vasár- és ünnepnapokon az élelmiszerek eladása csak reggeli 9 óráig engedélyeztetik. 5. §, Országos vásárok alatt az eladási idő reggel 6-tól este 7 óráig tart. 6. §. Élelmiszereket elárusítók tartoznak tűrni, hogy áruikat a rendőrkapitányság or vosrendőrileg megvizsgáltathassa. 7. §. A zöldségnek, baromfinak, tojásnak, tejnek, tejfelnek, túrónak, vajnak, burgonyának, gyümölcsnek, hüvelyes veteményeknek s efféléknek kicsinyben ismét eladásával, foglalkozóknak (kofáknak) Pápa r. t. város területén május hó 1-től szeptember hó 30-ig reggeli 8 óráig, október hó 1 tői április hó 30 ig d. e. 9 óráig vásárolniok nem szabad. A megengedett időben is csak a piacon vásárolhatnak. 8. §. Aki valamely áru felett alkuban áll, mindaddig mig az alku tárgyát ott nem hagyta, előjoggal bir, miből folyólag tilos a két fél közti alku alatt egy harmadiknak közbeigérni. 9. §. Botrányt okozó perlekedés, káromko dás, valamint a jogosan elfoglalt piaci helyekről valakinek erőszakos kiszorítása, vagy az alku tárgyát képező árucikknek más kezéből való erőszakos kivétele tilos. 10. §. Jelen szabályrendeletbe ütköző cselekmények, amennyiben törvény, vagy érvényben álló más szabályrendelet által másként nem minősíttetnek, kihágást képeznek és 1 koronától 40 kor. pénzbüntetés, vagy ennek megfelelő 6 órától 2 napig terjedhető elzárással büntetendő. A befolyó pénzbüntetések 1901. évi XX. t. c. 23 §-ában megjelölt célra fordítandók. Ezen szabályrendeletbe ütköző kihágáI sok felett első sorban a rendőrkapitány, másodfokban az alispán és harmadfokban ; a belügyininister bíráskodnak. ' 12. §. Ezen szabályrendelet a kihirdetést kö vető 15 napon lép életbe. KARCZOLÁT Eb ~m T3-1Í3 JZLÓIjX'ŐIL. Limonádés hangulat az egész vonalon. Ez jellemzi a helyzet szignaturáját. Szélcsend uralkodik mindenütt, ami nem is feltűnő, amennyiben teljes mértékben benne vagyunk az úgynevezett erős „uborka idény"-ben. Még az időjárás is fokozza ezen limonádés hangulatot, amennyiben meggondolta magát és a hagyományos nyári rendes köpönyeget vette magára, megcáfolva ezzel azon jövendőmondókat, kik az évszakok felfordulásánák egy uj korszakát hirdették. Marad tehát minden ugy amint volt és ezentúl is „lesz még tavasz lesz még nyár". Ebben a limonádés hangulatban akadt egy kis szórakozásunk is. A Játszó-téren egy cirkusz-varieté ütötte fel sátrát, mely ha nem is állott művészi nivón, de azért olyasmit produkált, amely egy estének műsorát teljesen be tudta tölteni. Akik a produktiokat végig nézték, azok nem unatkoztak és ez a jelenlegi viszonyok között elég szép rekordnak mondható. A cirkusz eleinte a kedvezőtlen idő járás folytán pangott az ürességtől, de ez csak két-három estén át tartott és amint az időjárás kedvező volt, hanem is — mint rendesen az ily produktioknál — megtelt és igen szép számmal látogatták az előadásokat. Az igazgató leleményességének tudandó be az, hogy a „még rövid ideig látható" figyelmeztetés meghozta a remélt anyagi eredményt. Áldozattal járt, de becitálta a közönséget a cirkuszba. Dijbirkózókat szerződtetett és ezek produkálták magukat az egész hét folyamán. Az összes államok bajnokmestereit és champion birkózóit eresztette a porondra és ezek között „három magyar mester" is szerepelt. Ez kell a magyarnak ! Az igazgató ügyes rendezésének vagy tudja Isten miféle kulissza titoknak kell magyarázatát találni abban, hogy ha nem is mindig, de végeredménykép mégis „a magyar" lett a döntő mérkőzésben a győztes. Ez a döntő mérkőzés az utolsó és bucsuelőadás alkalmával lett kivégezve. Végkimerülésig folyt a birkózás a német és a magyar bajnokmesterek között. A német mester jelentékeny fölénnyel volt erő tekintetében a magyarral szemben, a magyar azonban ügyesség dolgában egy napon nem említhető a német „plump" ságával. Talán szükségtelen jeleznem, hogy a „magyar" győzte le nagy nehézségek és érdekes epizódok közepette a trabális németet. Hja! ennek igy kellett végződnie. Az egész birkózások folyamán a „német" nem birta a közönség szimpátiáját kivívni, dacára hogy elösmérték marha erejét. Oly durva stylusban dolgozott, hogy azt munkája közben éreztette vele a közönség a vele szemben való antipátiáját. Ennek az antipátiának nagy befolyása lehetett és játszott közre arra nézve, hogy a „német" le lett a „magyar" által győzve. Mert hát mi történt volna, ha a német győzött volna ? A hangulat után itélve, széjjel szedték volna a cirkuszt, leabcugolták volna nemcsak a németet, de a direktort magát is felfogadta volna a „hangulatot keltő közönség", hogy többet ennek az igazgatónak a cirkuszába be sem lép — s Isten tudja mi mindent nem fogadtak volna fel. Mig ellenben a magyar győzelmével lelkes éljenzés, tomboló taps és a társulat összes tagjai iránti teljes elismerés jutott osztályrészül a bucsuelőadás alkalmával. No hát nem okosabb gondolat volt az igazgatótól, hogy a magyar győzött ? Ezzel a jövőre való idejövetelét is szimpatikussá tette és egyben : „A kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt". Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a heti marhavásárteret nem engedi megvásáioltatni. Az hirlik, hogy Pápa városa a városházat nem kibővíteni, hanem kiszorítani akarja. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk közeledik már a kapunyitáshoz. Az hirlik, hogy a polgármester a köz jövedelmek szaporítását a kibővített accumulator telepen szándékszik kisütni. Az hirlik, hogy a rendőröknek nálunk gyenge jövőjük van. Az hirlik, hogy a kath. legényegylet mulatságán gyengén forogtak. Az hirlik, hogy a Sportegylet legutóbbi társas vacsoráján a teniszezők a tennispályán verték ki a táncot. Az hirlik, hogy a kath. legényegylet mulatságán a cigányzenekar nem tudta a négyest táncoltatni. Az hirlik, hogy a ref. énekegylet sok mulatságot ki énekel. Az hirlik, hogy a kereskedelmi alkalmazottak mulatsága záróra ellen biztosítva lesz. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plébános szereti az aludt-tejet. Az hirlik, hogy Pápán a Cirkusz-Varietét kibirkózták. Az hirlik, hogy Pápán két fiatal ember a lovagiasság kizárásával elintézte egymást. Az hirlik, hogy Pápán a tartalékosok bevonulásával a dohánygyári leányok is szaporodnak. Az hirlik, hogy a Erzsébetligetben sok árnyas oldalokat lehet látni. Az hirlik, hogy Pápán sok vizugró van. AZ hirlik, hogy Pápán az uszoda kabinoknál sok repedés látható. Az hirlik, hogy Pápán a .Mider Király" égési sebeiből kigyógyult. Az hirlik, hogy a kaszárnyaközi kisaszszony az őszi gyakorlatokra mint markotányosnő bevonul. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a bagó rendszert követi és csak éjjel lát. IIIEE 3KZ. — Személyi hirek. Esterházy Pál gróf és neje Tisza-Dobról, ahol Andrássy^ Gyula belügyminiszter és nejénél egy hétig látogatóban voltak, holnap városunkba visszaérkeznek. — Antal Gábor ref. püspök, hivatalos ügyek elintézése céljából városunkba érkezett. — A városháza köréből. Csoknyay Károly városi főjegyző holnap kezdi meg 4 hétre terjedő szabadság idejét. — Szoícoly Ignác rendőrkapitánynak 4 heti szabadságja letelvén, holnap átveszi hivatala vezetését. — A Pápa—sümegi vasút. Városunk képviselőtestületének legközelebb megtartandó közgyűlésén a Pápa—sümegi vasút kérdése