Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.
1909-05-02 / 18. szám
haladásának, fejlődésének és ha uem is dűltek dugába a tervek és üdvös eszmék, de meglasitotta és megnehezítette az eljárást ezen gyámság, amit közügyeink rovására emiithetünk fel. Sajnos, utóbbi időben ezen vármegyei gyámság miatt városunk köz ügye sok anyagi áldozatokat követelt. De nemcsak anyagi kárunkat okozta, hanem ezáltal közügyeink elintézése csigalépésekkel halad előre s nem ritkán a legsürgősebb ügyek elé is, a formaságok vetnek ujabb és ujabb gátot. Megesik, hogy míg egyrészről a városi hatóság erélylyel sürgeti bizonyos ügyek rendbehozását és jóváhagyását, másrészről a megyei hatóság a formaságokhoz merev, görcsös ragaszkodás és esetleg lassúság ugy mondjuk közönye által ujabb és ujabb akadályokat gördit a már aktuálissá vált közügyeink elé. Hogy mindez valóság, arról azt hisszük városunk minden egyes polgára, ki közügyeinket éber figyelem mel kiséri, meg van győződve s el ismeri ezen vármegyei gyámság ká ros következményeit. Volt már több izben szó arról, hogy városunk kérelmezni fogja az önálló törvényhatósági rendelkezést, de folyton azon reményben éltünk, hogy a közigazgatási reform kűszö bén állunk és eljön nemsokára a várva várt orvoslás, de ugy látszik ez nagyon is távol van még és igy nem várva be ezen kilátásba helye zett reményt, igyekezzünk ezen gyámságot magunkról lerázni. Elvégre túlléptük már a gyermekévek korát, benőhetett már a fejünk lágya. Itt az ideje, hogy tudjunk a magunk eszével is gondolkodni ; és midőn a polgárság egyéni megter heltetéséről van szó k; akkor merőben felesleges és célszerűtlen is egy homogén érdekű hatóságnak, mint a vármegyének szükségtelen és felesleges gondnoksága. Önnálló törvényhatósággá kell Pápa városának alakulni ! Ez legyen mosta jelszó. Ezt tegye megfontolás, vita és határozat tárgyává a város. Pápa városfejlődése és*virágzásának sorsa el van döntve és ezek kétségbevonhatatlan bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy Pápa vá rosának meg vaunak mindazon feltételei, melyek ügyének önálló, megyei gyámkodástól független vezetésére indicalják. Ezen megindokolt és jelzett viszonyaink és körülményeink teszik kötelességünkké, hogy előrántsuk az önállóság kérdését a feledés homályából és városi hatóságunk figyelmét ezen nagyhorderejű kérdés megoldá sára felhívjuk. Az idő és alkalom soha se volt és talán nem is lesz oly kedvező mint a jelenlegi helyzetben. Rajta te hát: tegyünk és dolgozzuuk e fontos cél elérésében. A cél, melyet ezzel elérünk igen üdvös, nem egyébb, mint a város közjava, a polgárság közérdeke. Ily üdvös auspiciumok mellett csak a didergő szűkkeblűség és a rövidlátó elfogultság nem tart velünk, a polgárság túlnyomó része az általunk kitűzött lobogóhoz csatlakozik, melyre írva van hogy : Önálló törvényhatósággá kell Pápa városának alakulni! Lóverseny Pápán. Nagy számú és diszes közönség jelenlétében folyt le vasárnap délután Pápa városában a lóverseny, melyet a Veszprém megyei Agarász- és Lovar Egylet rendezett a földmivelésügyi Miniszterim Urlovasok Szövetkezete és a Magyar Lovaregylet támogatásával. A lóverseny színhelye a Pápa városhoz mintegy negyed órányira fekvő honvéd huszárezred nagy gyakorlótere volt, melyet gróf Esterházy Pál tetemes anyagi áldozatok árán lóversenypályává alakíttatott. Gyönyörű idő kedvezett a lóversenynek, amelynek fényét emelte az, hogy gróf Esterházy Pál és neje sz. Andrássy Ilona grófnő a város és vidéke összes előkelőségeit és notabilitásait maga köré gyűjtötte és nagy érdeklődéssel kisérték a versenyeket, melyek ugy mezőnyök, mint finishek tekintetében meglepetés számba mentek. A versenyeknek rendes lefolyásuk volt, csupán a tiszti akadályversenyben Remete hadnagy Kántor nevű lova elbukott, lábát törte, de lovasának semmi baja nem történt. A lovat rögtön agyonlőtték. A részletes eredmény a következő : I. Urlovasok szövetkezetének dija. Sikverseny. Hadicap. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Táv. 1400 m. 1. Liptay B. 4é pm Magas 76 k. lov. b. Neumans. 2. Kormos B. 3á stb Borbolya G0 k. lov. gr. Pálffy. ros Árpáddal, a daliás szolgabiróval és egymásba szerettek. A szolgabíró is szegény volt, de any nyira szerelmes, hogy kész lett volna Terikéjét abban az egy szál rózsaszín ruhácskában elvenni, amelyikben a szüreten tán czolt. De jött az élet, a valóság a maga konyörtelenségével ós a szép reményeknek vége szakadt. A szolgabíró édes apja valami csúnya históriába keveredett, ami hivatalvesztéssel járt volna, ha nyilvánosságra jut. De nem jutott. Mészáros Árpád hirtelen megnősült és az öreg Mészáros megint az a gentleman volt, aki azelőtt. A rossz nyelvek azonban — ezeket csak nem'lehet elhallgattatni, — tovább suttogtak. Hogy igy, hogy ugy . . . Könnyű volt Mészáros Miklósnak megoperálni a becsületét — a menye pénzével ! Mert ha a fia meg nem házasodik, bizony nem kerüli ki a, fegyelmit az öreg ur! . . . Mészáros Árpád a vidék leggazdagabb lányát \ette el, akinek kezére nagyon sokan pályáztak fényes uniformisban feszelgő katonatisztek is és hogy mégis csak egy „szürke czivil" hálójába került az aranyhalacska, általános feltűnést keltett. Különben is olyan szemfényvesztő hirtelenséggel ment az egész, hogy az ismerősöknek idejük sem volt felocsúdni meglepetésükből. Csak mikor a fényes esküvőt mentek bámulni, a székesegyházba, jutott eszébe egyiknek is, másiknak is, hogy — nini! Hiszen Mészáros Árpádnak Szalánczy Terikét kellett volna elvenni! . . . Mindenki tudta, hogy szerették egyrnást. És önkéntelenül körülnéztek, hogy nem pillantják-e meg a leányt a templom valamelyik félreeső zugában, sádadt arczczal, égő szemekkel ? . . . Azonban rosszul ismerték, ha azt tételezték fel róla, hogy keservét a piaezra viszi . . . Amit érzett, nagyon jól el tudta titkolni. És később is csak ugy eljárt a társaságokba, mint addig csak olyan édesen mosolygott, a szemeinek pedig — akkor még igazán csodálatosan szép szemeinek — csak olyan sugaras volt a tekintete . . . A magános órák gyötrelmeiről csak ó és a jó Isten tudott . Mészáros Árpád házassága nem volt boldog. A feleségét nem szerette. Az pedig uralkodott rajta a szenvedélyes, erőszakos nő féktelen zsarnokságával. Féltette, kémkedett utána. Annak a szegény, pénzen megvásárolt rabszolgának számot kellett adnia minden útjáról ; ha társaságban vol"VI "K Gr^VYIIjT pOStapa8GtáwaS szem b® ! 1 az „ARANY 0R03ZLANY"-hoz II<j brazíliai káyébehozatal ® föle ra kata, hol naponta friss pörkölf-káwé kapható. %% Kapható még : nyers kávé, ezukor, csokoládé, cacaó. PftandoEa, mazsoi^a-szciISö, vansiia. Rizs, szilva. Waiédi nemes paprika. Dió. Tea, rum, likőrök, cognac eredeti zárt palackokban. JJ VALÓOÍ G Y Ó G Y-C O G ül A C. JJ r f ^^ A n. é. közönség szíves pártfogást kérve, oi Aradok teljes tisztelettel LOWtNSTEIN M. MIKSA.
