Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-04-25 / 17. szám

vonatkozólag a képviselőtestületnek javaslatot Í02; tenni. Ugyancsak Halász Mihály kérdést intéz a polgármesterhez, hogy hajlandó-e érvényt szerezni azon kijelentésének, hogy az építkezési szabályrendeletből kifolyólag a lakosság nagyrésze zaklatásnak kitéve nem lesz, amennyiben ezen kijelentés óta a rendőrkapitány tömegesen citálja a lakosságot ;i pöcegödör kerítés elkészítése végett. Polgármester válaszában kijelenti, hogy tudtával ily zaklatásokkal nem illették a lakosságot és eddig büntetések nem lettek alkalmazva, egyben jelenti, hogy a jelzett építkezési szabályrendeletet legközelebb napirendre kitűzi. Szokoly Ignác rendőrkapitány szinte válaszol erre, hogy ő a törvény és a miniszteri rendelet alapján cselekedett, de eddig senkit sem hivatott meg. Ugy a polgármester, valamint a rendőrkapitány válaszát a képviselőtestület és interpelláló tudomásul vette. Billitz Ferenc azon kérdést intézi a polgármesterhez, hogy az Anna-tér rende zése miért maradt félbe ? Polgármester válaszában kilenti, hogy az Anna-tér végleges rendezésére szükséges költséget a mérnöktől be fogja kérni és a képviselőtestület elé fogja terjeszteni. A választ ugy a képviselőtestület, mint interpelláló tudomásul vette. Dr. Kende Ádám azon kérdést intézi a polgármesterhez, hogy van e tudomása arról, hogy utóbbi időben három város kapott törvényszéket és Papa városa dacára, hogy erre nézve ígéretet nyert, figyelmen kivül hagyatott. Minthogy nemcsak Pápa városának, hanem ugy a vidéknek is fontos érdeke az, hogy városunkban a törvényszék visszaállitassék. Kéri a polgármestert, hogy vonja be újólag ezen mozgalom a vidéki érdekeltséget és a szükséges intézkedéseket tegye meg arra nézve, hogy a törvényszék visszaállítása érdemében a mozgalom újra felvétessék. Polgármester válaszában kijelenti,hogy ez érdemben megteszi a sürgős intézkedéseket és rövid időn belül ugy a helybeli ügyvédi kart, valamint a vidéki érdekeltséget egy közös értekezletre egybe fogja hivni. A válasz tudomásul vétetett. Végül dr. Csohiyay János újonnan megválasztott városi tiszti ügyész kötelességének ismeri, hogy a képviselőtestületnek mély köszönetét fejezze ki azon kitüntető bizalomért, hogy őt ezen diszes állásra megválasztotta. Az alispán szavait citálva amit hozzá intézett, hogy ezen bizalmat előlegnek tekinti és iparkodni fog ezen bizalomnak tőle telhetőleg megfelelni és 6 év után nem marad adósa a képviselőtestületnek, hanem fáradhatlan munkájával ki akarja érdemelni ezen megtisztelő bizalmat. A képviselőtestület lelkes éljenzéssel fogadta az ügyészi nyilatkozatot és ezzel áttértek a napirendre. 1. Városi tanács javaslata a bizottságok megalakításáról, A képviselőtestület a városi tanács javaslatához képest a bizottságokat megalakultnak nyilvánítja. 2. Városi tanács jelentése Kálmán Sándor pápai lakos által tervbe vett építkezés tárgyában. A képviselőtestület névszerinti szavazással Kálmán Sándornak a Kis utcában levő házából úttesthez csatolandó 7 négyszögöl területért a házának végében elterülendő Cínca árok 25 négyszögöl területet cserében átengedi, köteles azonban a Cincát beboltozni ugy, hogy az tisztogatható legyen. Egyben kiköti a képviselőtestület, hogy az építkezést köteles még f. é. május hóban megkezdeni. 3. A pénzügyi bizoítság javaslatot tesz, hogy a városi orvosok fizetése a többi tisztviselők fizetésével együtt rendeztessék. Egyidejűleg a városi tanács és egészségügyi bizottság javaslata a szervezeti szabáJyren delet módosítása iránt. A képviselőtestület a városi orvosok fizetését a városi tisztviselők fizetésével együtt óhajtj? rendezni és a szervezett szabályrendeletet az előterjesztéshez képest fogja módosítani. 4. Városi tanács javasolja, hogy az országos vásártéren, a mult évi pénztári maradviny terhére, hídmérleg áliittassék fel. A képviselőtestület elhatározta, hogy az országos vásártéren egy 30 métermázsás hídmérleget a mult évi pénztármaradvány terhére beszerez és utasítja a városi tanácsot, hogy erre versenytárgyalást tűzzön és a legelőnyösebb ajánlattevőt a hídmérleg azonnali felállítására kötelezze. 5. A pápai gazdaközönség kéri, hogy a város a tenyészapaállatok beszerzési és eltartási költségeihez évenkint 600 koronával járuljon hozzá. ' A képviselőtestület a gazdaközönség kérelmének helyt ad és a mult évi pénztármaradvány terhére 600 koronát kiutal és pedig fele részét az alsóvárosi, másik felét a felsővárosi gazdaközönség részére, egyben utasítja a tanácsot, hogy ezen 600 koronát ezentúl évről-évre a költségvetésbe vegye fel. Kiköti egyben a képviselőtestület, hogy a gazdaközönség köteles a város területén lakó összes marhatartók állatjait íendes díjazás ellenében fedeztetni, akár van a közös legelőben illetménye akár nincs. 6. Ács Ferenc és társainak kérelme a Hosszú utczában létesítendő utczacsatorna érdekében. A képviselőtestület a kérelemnek helyt ad és mult évi pénztármaradvány terhére 1070 kor. 80 fillért kiutal, utasítja a tanácsot, hogy a csatornát még ez év folyamán készítesse el. 7. Özv. Kertész Józsefné kegydijat kór. Ezen kérdésben a képviselőtestület névszerinti szavazással döntött akkép, hogy a kérelemnek nem adott helyet és az özvegynek csak a nyugdij kimutatását rendeli el, a kért 195 kor. 45 fillér évenkénti kegydijat nem szavazta. A névszerinti szavazással 41 nem ós 32-en igennel szavastak. 8. Törvényhatósági határozat özv. Matkovits Pálnétól megvett házra nézve, — továbbá Matkovits Pálnénak kérelme ÍOOOi korona vételár kiutalása iránt. A képviselőtestület a törvényhatóság határozatot tudomásul veszi, a vételügj végleges lebonyolításáig özv. Matkovich Pálnénak dr. Hirsch Vilmos városi képviselő és ügyvéd által elvállalt kezesség mellett 1000 korona összeget vételár fejéber. a mult évi pénztármaradvány terhére kiutal. 9. Jogügyi bizottság jelentést tesz a kataszteri bérházról. A képviselőtestület a jogügyi bizottság szakvéleményét tudomásul veszi. 10. A pápai jótékony nőegylet megkeresése a népkonyha ügyében. A képviselőtestület a kérelemnek helyt ad és a pénzügyi bizottság javaslatát, mely szerint mintegy 500 koronát ház átalakításra kiutal. 11. Törvényhatósági határozat a patkányirtó ebek adójának leszálitási tárgyában. A képviselőtestület a törvényhatósági hogy Liégeben két szentéletü apáca Krisztus urunk sugallatából megjósolta, hogy a király másik két fia is meg fog halni rövid idő múlva. És azt suttogták városszerte, hogy a fiatal királyné fogja azokat i^ ele mészteni, mert azt akarja, hogy majd a saját gyermeke jusson a trónra. S Pierre de la Broce nak unokaöccse, a bayeuxi püspök, azzal a.hírrel jött a pápa legátusához Sainte Ceneviévebe : -— Uram. azt mondják Parisban mind közönségesen, hogy ki ne merjen jönni a Louvreból a királyné asszony, sem valaki brabantiak közül, akik vele vannak, mert a nép megkövezi. A hir eljutott a királyhoz is, aki nagyon bosszankodott, hogy ilyen hírt terjesztenek a királyné becsülete ellen, de mikor meghallotta a liégei apácák jövendőmondását, szerfölött megrémült. — Mit kell cselekednem, hogy az Ur eltávoztassa fejemről azt a csapást ? — kérdezte a pápai legátust. Abban állapodtak meg, hogy legelőször hitelesen megkell tudnh mit mondott a két apácza. Megbízható férfiakat kell oda küldeni, akik kikérdezzék őket, s meghozzák a feleletet a királynak. A király a saiut-denisi apát urat választotta, aki jámbor, igaz ember volt: de Pierre de la Broce azt tanácsolta, hogy ilyen fontos ügyben nem elég egy ember s az apát uron kivül kiküldték Broce unokammm Öcscsét, a bayeux püspököt s Dinant Jakab tetvért, a dominikánus barátok rendjéből. A barátot azonban útközben elküldte a püspök, hogy tudakozódjék bizonyos laoni kanonoknál, aki, ugy mondták, először hallotta azt a jövendölést, még pedig maguktól az apáczáktól. A püspök azután folytatván útját, előbb odaért Liégebe, mint a saintdenisi apát s kihallgatta a két apáczát. Mikor az apát ur megérkezett s kérdést intézett az apáczákhoz, azok azt felelték : — Mindent elmondtunk már a püspök urnák s nincs semmi egyéb, arait mondhatnánk. Semmi faggatásra nem akartak többet mondani s nagyon reszkettek mert attól féltek hogy mint hamis jövendőmondókat, kiket a sátán megszállt, máglyán fogják őket elégetni. Akkor az apát ur nem tudván semmit kicsikarni tőlük, haragosan távozott s nem tudta megmondani a királynak, hogy csak kósza mendemonda forog-e szóban, vagy gonosz ármány, arait a királyné ellen szőnek. Fülöp király a bayeuxi püspököt hivatta : — Tudni akarom, hogy mit mondtak az apáczák. A püspök azt felelte : — Nem mondhatom el, amit a gyónás szentségében elmondtak nekem. A király nagyon felbőszült : — Üdvösségemre 1 ne

m azért küldtelek, hogy meggyóntasd őket ós Istenemre mondom, aki engem teremtett, hogy megtudom az igazat s nem hagyom abba. De nem tudott meg semmit, mert a laoni kanonok sem tudott semmit. Attól fogva azonban elvesztette a király bizalmát Pierre de la Brose, mert a királyné őt és unokaöcscsét, a bayeuxi püspököt vádolta a hamis hirek gyártásával. És ime, egyszerre a nagy urak mind hátat fordítottak a bukófélben levő kegyeneznek s Adenés, a királyné troubadourja, aki Brabentból jött vele, nyíltan is megtámadhatta az .imént még mindenható férfit, versben intvén a királyt, hogy „jó ágyból született nemes emberekkel vegye körül magát, mert hitvány gyökérből csak hitvány növény lesz." — Az én jó királyom meg fog hallgatni és nem hagy el engem, mert megigérte atyja rovatala mellett. De éppen azt nem akarták, hogy a király meghallgassa. Nem szabad engedni, hogy szóhoz jusson. Elvitették hát messzire a janvillei kastélyba. Onnan csak azért hozatták vissza Parisba, hogy kihallgatás nélkül, Ítélet nélkül kivégezzék. Fölakasztották a közönséges tolvajok akasztófájára. S a burgundi herczeg, a brabanti herczeg, Artois gróf és tiz más az ország első bárói közül, lóháton kisérték a vesztőhelyre s addig el nem jöttek onnan, raig ott nem lógott az akasztófán.