Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.
1908-03-15 / 11. szám
több hivatalnokot kellene alkalmazni, tehát amit a révén nyernénk, elveszítenénk a vámon s a pénztár helyzete mégsem javulna, mig igy, ha törvénytelenül, határozottan szabálytalanul is, a többfizetés a pénztár elő nyére válik, mert többet vesz be, mint amennyit szabadna és feleslegessé válik egy-két számfejtő. Mindamellett nem lehet, nem szabad az ipari osztályba sorozott és a pénztárhoz járulni kötelezett adózó polgárságnak megnyugodni ab ban, hogy akkor, amikor a törvény határozottan és félremagyarázhatlanul átlagos napibérről intézkedik, a pénztár ezen intézkedés ellenére oly já rulékszámitási táblázatot állított ösz sze, amely minden nagyobb iparvál lalatot és igy aránylag a kisebb iparosokat is — hallatlan módon megkárosít, megsarczol. Maga a pénztári járulék-szedési megállapodás is tisztán kimondja, hogy minden egész, vagy megkezdett korona napibér után napi 3 fillér számítandó. S ha már elfogadjuk is — ami szintén nem helyes — az I —IV. táblázatos tételt, abszurdum 7 munkanapot számítani, mert a munkás, ha hétközi ünnep nincs, nem 7, hanem csak 6 napig dolgozik és tekintettel arra, hogy az évben csak 300 munkanap van, a munkaadó és munkás tói egyaránt 65 napot fizetve vesz a pénztár jogtalanul kisebb nagyobb összegekben. Ha átlagról van szó, mint a hogyan ezt a törvény szabatosan megállapítja, ugy például egy munkás nak, akinek munkabére napi 110 fillér, 6 napra 6 korona 60 fillér, ugy ennek munkanapok utáni hozzájárulása a törvény érteimében nem a pénztár által követelt 42, hanem csak 21 fillér lehet. Az V. osztályban például már nem is koronáznak, itt már keresnek egy úgynevezett középutat: 5 koronát vesznek számításba. De feltéve, hogy a munkásnak napibére 4 K 20 fill, ami egy hétre, vagyis hat kereseti (munka) napra 25 K 20 fill, illetve kikerekítve koronákra 26 K-t tenne ki, ami után a hozzájárulás csak 78 és nem 105 fillér lehet. Ez egy évben 52-szer véve a 27 fillérnyi különbözetet 14 K 04 fill, már csak 10 munkásnál 140 K 40 fill. évi, a törvény intencióinak meg nem felelő, tehát fogtálán dijat szed a pénztár. Az idézett törvény 25. §-a határozottan azért használta az „átlagos napibér" kifejezést, hogy eféle félremagyarázásoknak eleje vétessék és valószínűleg a törvényalkotók részéről is ismert, nem irigyleudő hely zete az iparosnak még jobban meg ne nehezíttessék. Meg kell indítani a lépéseket Pápán ugy, mint az ország minden részében és kérelmezni illetékes he lyen, hogy ezt a jogtalanságot ne csak, hogy megszüntessék,- hauem ahol törvénysértések előfordultak, azok minél előbb jóvátétessenek. Villamos telepünkről — 1908. március 12. — Villamos telepünk felügyelő bizottsága csütörtökön tartott ülésében az üzemvezető által előterjesztett és a városi főszámvevő által felülvizsgált 1907 évi zárszámadásokat elfogadta. A bizottság a Ganz-féle bérletre — esetleg saját kezelésére vonatkozó ajánlatára nézve érdemileg nem határozott, hanem a két ajánlatnak kinyomatását rendelte el és kellő áttekintés és tanulmányozás végett a bizottsági tagok közötti kiosztását rendelte el. Több fizetésemelésre vonatkozó kérvények elintézése után az ülés befejezést nyert. Az ülés határozatairól a következőkben számolunk be : Major Cyula üzemvezető beterjeszti az 1907 üzemévről a főszámvevő által átvizsgált számadást és mérleget, jelentése kapcsán. A bizottság a zárszámadást és mérleget, mely szerint 27298 kor. 96 fill. nyers, jövedelem van kimutatva, jóváhagyja, mely jövedelemhez hozzáadva az árambérek, szerelési jövekben és hirdetési dijat, összesen 9228 kor. 46 fillért és igy 36520 kor. 52 fillér nyers üzemi jövedelem mutatkozik, melyből az évközben felhasznált 17771 K, 10 fillér tőkekamat vonandó le, tehát rendelkezésen álló nyers jövedelem 18765 K, 42 fillér. Ezen összegből a bizottság értékcsökkenési alapra 17586 kor. 73 fillért, személyzet külön javadalmazásara 500 koronát előre nem látható külön kiadásokra 378 K, 69 fillért rendel leiratni. A személyzet számára megállapított 800 korona külön jutalék felosztásával a szükebbkörü bizottság bízatott meg. Az ekként elfogadott számadás alól számadót a szokásos óvások fenntartásánál felmenti. MM maradt. Éppen most nem akarnak vele szóba állani, most, "amikor egész erkölcsi ereje föltámadt, most, amikor, amennyire egyáltalán lehetséges, jóvó akarta tenni, legalább azt, hogy hazudott. Mert csak egyfeleképpen lehet jóvátenni a hazudást, a teljes magamegalázkodással, az igazság teljes bevallásával. Ezt mind Kristóf ur magyarázta ilyen módon önmagának s miután eltűnt teljesen szemei elől Magda, inkább önkéntelenül, mint előre megfontoltam ment utána a kastélyba. Teljesen tisztában nem volt még azzal, mit is akar tenni, csak azt érezte, hogy most be kell vallania mindent. Be kell vallania, mert nem tudja többé elszenvedni azt az aljasságot, amit elkövet. Van reá eset, hogy alapjában véve egészen tisztességes embert az események valamely hatalmas komiszságra kényszerítenek. Nem a jeliemben van a hiba, csak az akaraterőben. Az ilyen ember azután egészen elveszíti a lelki egyensúlyát s vagy ténylegesen hátat fordit egyszersmindenkorra a tisztességnek, vagy elpusztítja magát, mert nem bírja el a tisztességtelenség súlyát. Seelenbach csak ment be a kastélyba. Amit azelőtt sohase tett meg, bejelentetlenül ment be a felesége szobájába. Magda ott ült a kerek erkélyablakban és sírt. Inkább dühében, mint fájdalmában, vagy talán inkább csak azért, mert nem volt, akinek elmondja mindazt, ami a lelkét marta. Meglehetősen kellemetlenül lepte meg amikor az urát látta belépni a szobájába. Gépiesen megtörülte a szemét s kérdően nézett Seelenbachra. — Pardon, kellemetlen vagyok, mégis eljöttem, mert meg kell mondanom önnek, Magda az igazságot Én sofckal aljasabb vagyok, mint amilyennek gondolhat. Én csak azt vallottam be, hogy azért nem lehetek az ön férje, mert mert más birja a szavamat. Ez olyan bizonyos becsületes, romantikus világításban mutat be engem. Én éppen az ellenkezője vagyok mindennel:. Én megtarthatom az örökségemet, ha ön hütelenné lesz hozzám és ha én ezt bizonyítani tudom. Én erre spekuláltam. Ezért volt itt Kraushelm, ezért jött ide Winz és a Braunné az a tanu. Hát ez igaz, igen komisz komiszság és ezt nem is lehet jóvátenni, de nem tudom folytatni sem, mert már olyan borzasztóan utálom magamat, talán még annál is jobban, mint ahogy ön utál engem. Igaz, nekem majdnem több okom is van erre, mert sokkal jobban ismerem Önmagamat. Hát csak ezért nem rendelek több majordomust s ezért kérem, rendelkezzék ön, mert végre is valami férfiember nélkül mégsem maradhatnak itt. Magda arcza nem mutatott sem meglepetést. sem valami különös meghalványkozást. Kraushelm bucsuzása óta körülbelül biztosan sejtette, mint állanak az ügyek. Amíg a gróf ezt a gyónását, végezte, inkább mosolyogni tudott volna Magda, mint megbotránkozni, mert valami különös naivsag volt mindabban, amit Seelenbach mondott. Ahogy pedig elmondotta, az igazán megmosolyogni való volt. Olyan volt, mint egy bűnbánó kis diák, aki pirulva, lesütött szemmel meséli el a gyerekcsinyt. amelyen rajtakaptak. Amikor befejezte a mondókáját, félszegen meghajtotta magát s csak ennyit mondott még : — dzt el kellett mondanom, mert . . . mert el kellett. Két órányira ide, Steinhausban fekszik a hetvenhatodik dragonyosezred kikülönitett osztálya. Kérem, irjon majd oda nekem, hogy teljesíteni tudjam a rendelkezéseit. Köszönt, még egyszer megh .jtotta magát és ott maradt. Választ várt. Magda érezte, 1 tudta, hogy azért nem megy, de valamely elégtételfélét érezett, hogy vergődni látta Seelenbachot. Bizton tudta, hogy fog válaszolni valamit, de kereste a lehető legkegyetlenebb, a leggyilkosabb választ. — Parancsol még valamit a tudatomra adni?—kérdezte azután alázatos iróniával az asszony. — Én ? Nem, igazán nem — hebegte Seelenbach. — Azt hittem, önnek lesz valami utasítása a részemre. — Vagy ugy ? — mondta mosolyogva — maga nyugtalan ? Szeretné, ha Ígéretet tennék. Biztonságban akar lenni? Gondoskodni fogok róla, hogy megindíthassa ellenem a válópört ! Seelenbach egy pillanatig ugy érezte, reá keli rontania erre a czinikus asszonyra, de Magda hidegen leintette. — A köszönetet — mondta fagyosan — elengedem. Azzal sarkon fordult és otthagyta.