Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-03-08 / 10. szám

ZXIVXII- ó-vfolyam. 3? árpa, 1908. március 8. 10. szám, ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szára ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : WM FRS&YSft. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. FÜGGETLEN HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Lakbérszabályzatunk emelése. Városunk haladására és fejlődésére nézve nagyon is fontos azon kérdés, hogy hányadik osztályzatba van sorozva lakbér osztályzatunk. Mi már évekkel ezelőtt felszólaltunk ezen kérdésben, főleg akkor, amidőn honvédhuszár ezredünk tiszti karának lakásairól kellett városunknak gondoskodnia és épp azért, mert Pápa városa a katonai lakbérosztályzat Vll-ik — tehát utolsó — osztályzatába lett besorozva és nem igyekezett azon, hogy ezen helyzet ellen az államnál orvoslást keressen, amit azt más városnak is megtették, nagyobb összeggel lett károsítva, jobban mondva reá fizetett a katonai lakásokra. Jelenleg ugyan a nagyobb tiszti lakások a város tulajdonát képező Sör utcai bérházában vannak és igy közvetlenül nem fizet reá, de igenis közvetve, mert ba lakbérosztályzatunk emelve volna, ugy esetleg ezen lakásokat jobban is tudhatná értéke siteni. Köztudomásu dolog ugyanis, hogy városunkban 1--2 év óta nagyobb la kásokban nagy hiány mutatkozik a mi a lakbérek felszökkenését okozza, hogy egy 3—4 szobás lakásért már most is 400—500 forintot kell fizetni s hogyha e lakáshiány állandó fog maradni, valószínűleg ezért később már ilyen lakást sem lehet majd kapni. Tudomásunk szerint több város és község u. m. Debreczeo, Déva, Rimaszombat, Székely Udvarhely, Kapuvár, Nagybánya stb. városok éltek a törvényadta joguknál fogva, hogy a lakosztály magasabb fokozatba való sorozását kérvényezhessék ugyanazon okból mint mi tehettük volna — és azt a kormány engedélyezte is. A kormány ezen engedélye a törvényczikk következő részében nyert elintézést : „Az 1893. évi IV. törvényczikk 3 § ának utolsó bekezdésében a kormány felhatalmazását nyer arra, hogy amennyiben az a helyi viszonyoknál fogva indokoltnak látszik, egyes városokat és községeket egyik lakpénzosztályból a másikba sorozhasson." Nos ha valamely város, ugy Pápa városa teljes joggal hivatkozhátik a helyi viszonyokra, és a bekövetkezett körülményekre, melyek őt a magasabb lakbérosztályzatba való soroztatása hivatnák. De a mit nem tett eddig, ugy tegye meg most. Kérvényezze a kormánynál a lakbérosztály emelést és tekintve Pápa város jelenlegi helyzetét több mint bizonyosra vesszük, hogy a kormány a város kérelmének helyt fog adni. Mi meg vagyunk győződve, hogy ezen lakbérosztály felemeléssel sok háztulajdonos fog vállalkozni alkalmas lakások építtetésére. Nézetünk szerint ugyanis ezáltal az állami hivatalnokok lakbér illetményei is emelkednének miáltal a csinosabb lakások is kerestebbek lennének. De máskülönben is városunk ror TARCZA. A v é r. A háromemeletes ódon ház kapujában őrök átltak, a kapu alatt egy rendőr járt föl és alá. A járókelők szorongva néztek föl a sötétszürke kincstári épületre, annak ablakaikra, ugy érezvén, hogy valami sötét rideg hatalom rejtőzik ott. Valahol, a város földalatti zugában bombákat gyártanak, és terveket kovácsolnak valami merényletre. Sötét volt és hideg eső pergett alá. Az utczai lámpák egymásután kigyuladtak. Szemközt a letarolt városi kertben a fák galytalan ágain fütyült a szél. A rendőr a lépcsőn lejövő két szolgával suttogott valamit, az őrök némán hall gatództak. A ház uráról folyt a szó. — Alszik ? — kérdezte halkan a rendőr. — Nem, a dolgozószobájában van. Valami fenyegető levelet kanhatott, mert dühösen jár föl s alá a szobájában. Vizet kért . .. — A városban rettentően félnek tőle, a forradalommal nem mennek semmire, — jegyezte meg a rendőr. — Már az igaz, hogy vasmarku ember. Nem lehet vele tréfálni. * Az ezer meg ezer ember félelmének és gyűlöletének tárgya, a tömzsi, őszhaju tábornok, hosszú léptekkel mérte végig a magas és barátságtalan termet, melynek falai egyedüli díszítésül tábornokok arczképeivel voltak teleaggatva. A széles, lámpával megvilőgitott Íróasztalon a többi aktacsomó fölött egy a haditörvényszék-hozta halálos ítélet feküdt, 1 amely egy rendőr meggyilkolása miatt valami Piljas nevü volt osztrák diák és orosz alattvaló fejére szólt, amely ítéletet alig egy negyedórája hogy a tábornok helybenhagyott, mellette pedig egy fölbontott levél, melyet néhány perczczel az Ítélet aláírása után kapott. Ebben a levélben értesitik a tábornokot, hogy a forradalmi bizottság őt, mint a kormány katonái főnökét borzasztó kegyetlensége miatt halálra Ítélte. — Őrültség, ezzel ugyan meg nem ijesztenek, — mormolta a tábornok, aki már többször kapott hasonló fenyegetést. | — Kötelességemet az utolsó lehelletig híven teljesítem. Valami fájdalmat érzett a veséje körül, bement az ebédlőbe s egy pokár vízbe kis meggyszeszt öntött. — Az idegeim, — gondolta a tábornok, mialatt kortyonkint kiitta az italt. — Sohse hittem volna, hogy öreg napjaimra igy zaklassanak . , . Ablakai alatt nagy lármát hallott, Egy asszony kiabált ós nyilán szembeszállt azokkal az emberekkel, akik föl akarták tartóztatni. — Ereszszetek ... Ereszszetek hozzá — hallatszott föl a női hang. — Találkoznom kell a tábornokkal, beszélnem kell vele. A tábornok kinyitotta az ablakot és tudakozódott, hogy mi történik. — Tábornok nr. egy asszony akart besurranni.,, és mi föltartóztattuk, — jelentette a rendőr. — Mit akar ? — kérdezte a tábornok. — Beszélnem kell önnel, — tört ki az asszony, még mindig lihegve. — Pár pillanat az egész ... igen sürgős .. . Nincsenek gonosz szándékaim ... kutassanak ki... nincs fegyver nálam. A tábornok a lámpa fényénél egy már nem éppen fiatal, csinosan öltözött hölgyett látott és megparancsolta, hogy ereszszék be. Pár pillanat múlva a mintegy negyven éves hölgy belépett a szobába, akinek bánatos vonásai ugyancsak elárulták, hogy a múltban súlyos szenvedések látogatták. — Nagyságos asszony, minek köszönhetem ilyen rendkívüli időben való látogatását? — kezdte a tábornok előzékenyen. A hölgyön még mindig látszott a nagyfokú lelki fölindulás, egész testében reszketett és levegő utan kapkodott. Végre annyira megnyugodott, hogy a kérdésre válaszolhatott: