Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-02-23 / 8. szám

ZSZ^TIXI. évfolyam. IPárpa,, 1908. 8. szóin. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Bgész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ: HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L A R S/1 I N könyvkereskedésében. Miért drágább a tej? Városunk lakossága körében nagy felháborodást keltett a gazdák legutóbbi gyűlésének azon határozata, hogy a tej árát két fillérre

1 felemelik és tejet csupán csak készpénz fizetés mellett adnak el. Nem lévén kellőleg tájékozva ezen elhatározás jogosult vagy indo kolatlan volta felől ezideig nem foglalkoztunk behatóbban e kérdéssel, most azonban szakközegek utján kellő felvilágosítást nyervén, mi is hozzá szólunk ezen közérdekű dologhoz. Gazdáink álláspontját indokolttá teszi a következő megokolásuk : Tény az, hogy a rohamosan előállott általános drágaság ugy az iparban mint a kereskedelemben, nemkülönben a mezőgazdaságban is aránytalanul felemelte az előállítási költségeket ugy, hogy azt első sorban a teimelonek — majd pedig, hogy a termelés lehetősége meg ne szűnjék, a fogyasztóknak kell viselniök. Ezen általános drágaság hatása alatt mindennemű ipari és mindenféle élelmi cikk aránytalanul emelkedett, sajna' erről mindegyikünknek bő alkalmunk nyílott meggyőződhetni. Mindez ideig azonban kitartottak gazdáink ! Jelenleg, hogy az állat és a takarmány ára 30—40 százalékkal emelkedett, a közterhek a gazdára az utolsó időben mérhetetlenül súly osodtak, a cseléd és munkásviszonyok nagy akadályokat gördítettek eléje és a cselédtartás költsége nagyon emelkedett — mégis megmaradt a régi tej ár mellett egész addig — amig csak az általános drágaság okozta termelési költségek ijesztő módon nem helyezkedtek az aránytalanul kis bevételek fölé. Szakszerüleg és kézzel fogható lag bebizonyítva láttuk tehát, hogy egy tehénnek takarmányozási költa cselédbérrel együtt naponta 98 fillér, mely kiadás közepes takarmányozás alapján vau számítva. Ad a tehén egész évi átlagban naponta 6 liter tejet, amolynek az eddig 16 filléres értékesítés mellett bevételi ellenértéke 96 fillér — tehát még 2 fillérrel kevesebb mint a napi költség. Nem számítva a tejes edények gyakori javíttatásának költségeit, az évi átlagos tehén elhullásokat stb. igy is evidens, hogy a jelen értékesítés mellett sehogysem lenne fenntartható a tehenészet és még a két filléres áremelkedés is csak éppen hogy csökkenti a veszteségeket. Ezen tárgyallásokból kimagyarázható, hogy nem a fogyasztó közönség ellen irányuló méltatlanság szülte a gazdák elhatározását, hanem a körülmények szorították őket arra, hogy tegyenek valamit a saját anyagi érdekeik megóvása tekintetében is. Fenti számítás azt látszik bizonyítani, hogy a méltányosság határait tul nem lépték. A második pont készpénzfizetés melletti eladás. Ez első pillanatra viszásnak tünmsm TÁRCZA. -^m^ Két probléma. Morvay ügyvédnél laktunk akkor, mint diákgyermekek. Minden jó lett volna, de két probléma felzaklatta örökösen lelkünk nyugalmát. Két nagy kérdés, melyekre lélektani ismereteink halvány világa mellett sehogy sem találtuk akkor a feleletet. Az egyik probléma ez volt: hogy minő csillagzat vezethette ezt az üde, bájos aszszonyt a hatvan év felé hajló öreg ur karjaiba ? A másik : hogy ez a különben nyájas öreg ur miért volt mindig oly búskomor, mintha valaki véghetetlenül megbántotta volna ? Morvay órák hosszat ült a díványon, szótlanul bámult maga elé vagy merően nézett ki az ablakon a járókelőkre. Félve kérdeztük a gyönyörűséges aszszonyt, mi baja a bácsinak, hogy olyan kedvtelen, talán megbántották ? S ő mindig megnyugtatott: — Ilyen szokott lenni mindig, ez a természete, pedig senkire sem haragszik, mindenkit szeret. Egy napon feltűnően búskomor volt. Nem szólt az ebédnél egy szót sem s látszott az arczán, hogy sokat gondolkozik. — Ma ismét nagyon rossz napja van — adta értésünkre felesége — holnap reggel Kassa pusztára megy a rokonokhoz vadászatra. Bárcsak vidámabban térne haza/ A nyugvó őszi nap vörössel vonta be a kis szobát ahol az Öreg ur a délutánt sötét pipafüstfellegbe burkoltan töltötte. A keresztes lovagokéra emlékeztető vonásain még sohasem ömlött el annyi csüggedt lemondás, mint ezen a napon. -Busán nézegetett szét s színtelen ajkai körül néha keserű mosoly derengett. Este mindazáltal igen szívesen búcsúzott tőlünk. Azt mondta, hogy korán indul, mi akkor még aludni fogunk. Magunkra maradva, másnap kirándultunk mindhárman a Mecsekbe. A tarka köntösben pompázó hegyekről messze beláttunk Siklós iélé, ahol Baranya dombsorai közül halványon emelkedik ki a Harsány-hegy ég felé törő orma. Dalolva bolyongtuk be a hegy erdős oldalát, néha versenyt futva egy-egy szintele.i virágért, mely a hegynek nyári díszéből még megmaradt. Harmadnap vártuk az Öreg urat, Későn volt az ebéd, mert ugy gondoltuk : két óra lesz, mire megérkezik. De hasztalan vártuk. A majoránnás metélt, az ő kedves él ele is elhűlt s ő mégsem érkezett haza. A szép asszony igen nyugtalan volt. Azt mondta, rossz sejtelmei vannak; de mi vigasztalgattuk őt is, magunkat is, hogy talán estére megjön. Vártuk tehát a vacsorával, de akkor is hasztalan vártuk. Éjjel kétségbeesett sírás ébresztett fel első álmunkból. Abból a szobából hallatszott, melyet a miénktől az öreg urnák ügyvédi irodája választott el: — Ármin, Ármin, miért hagytál itt örökös elhagyatottságban ? Mi okod lehetett, hiszen szerettelek ? A hold odakünn el bujt egy sötét felhő mögé s öreg esőcseppek rémesen kopogtatták az ablakot. A másik szobából kihallatszott a sirás : — Oh Ármin, Ármin, be nagy lehet a vétkünk, hogy ily irtózatosan lakoltat az ég 1 A konyhában két cseléd beszélgetett csendes, elfojtott hangon : — Hol lőtte agyon magátt ? — Kassa mellett, az erdőszélen. — Mikor ? • — Ma este, napnyugtakor. u. m. valódi svájczi hímzett és áttört kelmék, grenadin, popelin és selyem kelmék feltűnő elegáns kivitelben = olcsó árakban kaphatók • RÉVÉSZ JENŐ divatáruüzletében Pápán, Fő-utca 6., Grilí-szállóval szemben.