Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-02-16 / 7. szám

A képezde estélyeit mindig süriin keresi fel Pápa és vidéke művelt közönsége, mert művészi szórakoztatásáról gondosko- j dik az intézet jeles vezetősége, de ezen estély felülmúlta az eddig elért sikereket. Az estély iránti kiváló nagy érdeklődést annak lehetett betudni, hogy az intézet vezetőségének sikerült városunknak három oly úrhölgyét közreműködésre megnyerni, kiknek mindegyike elösmert művészeténél fogva már magában véve elég garancia egy estély fenyes sikerének biztosítására. Az estély műsorát az ifjúság zenekara nyitotta meg „Zampa" cimii operának megnyitó zenejével. A zenekar Hatvani Lajos zenetanár vezetése alatt kifogástalan összjátékot produkált. Ezután Hanauer Zoltánné urnő lépett a pódiumra és elszavalta Várady Antalnak „Az ezüst fátyol legendája" cimii balladáját. Volt alkalmunk már többször élvezettel hallgatni Hanauer Zoltánné érzésteljes és hatásos szavalatát, de ez alkalommal valóban felül multa magát. Oly érzéssel suggerálta a közönségre az asszony keservét, hogy a megjelenteknek nagy részét könynyekre fakasztotta. Szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazták szavalatát. Az elhangzott tapsok után az ifjúsági énekar „Fohász" cimü dal eléneklésével zajos elismerésben részesült. Ezt követte Gerstl Leoné urnő zongorajátéka ki Moskovszky „Valse de Concert" és Brahms „Magyar táncok" szerzeményét adta elő. Gerstl Leoné urnő zongorajátékának megítélésére művészi szakértelem szükséges. Briliáns technikával, rithmilikai érzéssel, amellett diskrét alkalmazkodással játszotta Moskovszky néhez koncert keringőjét. Játéka teljesen elbűvölte a közönséget és frenetikus tapsok közepette hag} ta ei a podiumot. A lelkes tapsok után Emmer Gábor IVI éves növendék „Az anya fájdalma" cimü verset igen ügyes hanglejtéssel szavalta el. Ezután Havas Gáborné lépett a pódiumra és a közönség folytonos tapsvihara közepette megszámlálhatlan dalokat énekelt. Már megjelenését zugó tapsvihar fogadta és ez folytonosan ismétlődött minden egyes énekszáma után. A közönség folytonos ujrázásokat követelt és a tapsok után Ítélve órákig elbalgatta volna kellemesen csengő hanggal és mesés bájjal előadott énekszámait. Különösen tetszett „Pastorale" és „Liliom szál" cimü dalok. Az énekszámokat Kis Vilma a tőle már megszokott nemes érzéssel kisérte zongorán. Havas Gáborné urnő énekszámaival teljesen meghódította a közönséget és alig engedték le a pódiumról olyannyira, hogy néhány magyar dalt cigánykiséret mellett kellett elénekelnie és ezután is elárasztották a tapsok egész halmazával, mig végre a közönség belátta, hogy ez nem tarthat ad infinitum és ezzel a tapsok is megszűntek. Ezen lelkes hangulat közepette játszotta el az ifjúsági zenekar Mendelssohn „Nászinduló"-ját és Simon László IV. éves növendék pedig „A bajusz" cimü humoros költeményt szavalta el szép sikerrel. Végül az ifjúság zenekara és énekkara „Kossuth Lajos emléke" cimü egyveleget adta elő nagy precizitással és ezzel a hangverseny műsora véget ért. A hangverseny végeztével a terem rövid idő alatt táncteremmé változott és kezdetét vette a tánc amúgy Isten igazában. Az első négyest 48 pár táncolta. Rendkívüli vidám hangulat mellett ' hajnali G óráig tartott a táncmulatság. KARCZOLAT a> mxLlt ixétí3?őlMeg vagyok szentül győződve, hogy ha a mult szombaton megtartott tanítóképző estélyen magam helyett egy fővárosi kollega vett volna részt, ugy ezen estélyről j a krónikában mint, kamarai estélyről emlékezett volna meg. És méltán, mert a hangverseny műsorában oly attrakciók voltak, melyek egy kamarai estélyen is teljesen beváltak volna. A tanítóképző tanári kara és ifjúsága kik ezen estélyt rendezték fején találták a szeget amidőn műsorukat valóban művészi szinvolanra emeltek. Lehet talán, hogy ők maguk sem tudták ezen műsor összeállításánál, hogy mit válogattak össze, de ha I nem tudták, legalább meg lehettek lepetve, épugy mint meg volt lepetve a szép számú I és diszes közönség, mely ez alkalomra a Griff száiio nagytermében egybegyűlt. A tanítóképző intézet már több izben rendezett hasonló jellegű estélyeket, de erre az estélyre elmondhatják hogy ez volt a „sláger estély ük." A műsor, eltekintve né; hány számatói, mely rendes estélyeknél ! nagyon is számba vehető, de ez esetben | amolyan „Generalsaftnek" volt mondható valóban bármely fővárosi kamarai estély keretében is nagy szenzációt keltett volna. A műsor zongora számáról el lehet mondani, hogy a laikus bámult a szakértő \ pedig élvezett; dacára hogy a művészet grádus át nem tudta megállapítani, mert erre valóban csak zongora művész lett volna képes. A műsor ének számával csak azt Je; het mondani, hogy „noch nie dagewesen." | Ily frenetikus tapsokban és tetszésben még j nem részesült még hivatalos és elösmert • hangú énekesnő sem, mint ez alkalommal. I Ami pedig az ujrázásokat illette annak se hossza se vége nem akart lenni. Színpadi nyelven szólva erre az ujrázásokra azt a í kifejezést szokták alkalmazni, hogy „majd' nem lehúzták a színpadról'

4. Valóban csak j azon csudálkozunk, hogy az énekszámakat ének lő urnő ki nem fogyott az énekszámok- | ból és bámulatos bájjal eleget tudott tenni a folyton énekre szomjuzó közönségnek. A műsor szavalatok számánál, amint emiitettem volt Genersaft is, de volt egy kiváló szíivalati szám mely érzés dolgában a közönséget is magával ragadta. Olyanyira magával ragadta, hogy még könnyekre is fakasztotta. A közönség könnyezett a szavaló úrnővel együtt de csak addig mig a tapsra nem került a sor. Ez a taps pedig oly sokáig tartott, hogy a könnyek addi^ j teljesen felszáradtak. A műsor többi számában a tanuló if ! juság zenekara és énekkara is szerepelt, I de azt hiszem, hogy mint „pro domo" emj berek ezen az estélyen, nem veszik tőlem ! rossz néven, hogy ezen hármas művészi ; színvonalon álló szám mellett őket szinte ; a „Generalsaft" izével kínálom es ösmerem [ el épugy mint azt a növendékek szavalatánál tettem. Ne hogy félre értsenek! Ez a „Generalsaft" kifejezés reájuk nézve ebben a kifejezett millieuben csak dicsőséget jelent, mert ilyen millieukben nem mindenkit még generalsafnek sem fogadnak el. Különben is kijelentem, hogy ugy az ének-valamint a zenekar a régi elösmert tradíciójához méltó volt és ezen kijelentésem azt hiszem még a legerősebb „generalsaft" kifejezésre is teljes elégtétel. Ezzel beszámoltam a heti krónikának azon fényes és sikerült kamarai estélyről, melyet a prepák-pardon a tanítóképezde tanári kara és ifjúsága rendezett és melyet majd tanítói korukban is büszkén emlegethetnek. Szóval az estély műsorra mesésen volt prepa-rálva. Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa ahhoz az elegáns hölgyhöz hasonlítható, kinek selyem a szoknyája, de lyukas a harisnyája. Az hirlik, hogy Pápa városának a múltból sok siratni valója van. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk nemsokára végez a tengeri úttal. Az hirlik, hogy a polgármester nemsokára nagymosást rendez a közügyekben. Az hirlik, hogy a rendörök egymást ellenőrzik. Az hirlik, hogy a tanítóképző intézet hangverseny műsorában „generalsaft" is volt. Az hirlik, hogy Pápán a két Kaszinó egybekelésére nem tudnak „nászíndulót" találni. Az hirlik, hogy a képezde táncmulatságán fiatal volt a tánc. Az hirlik, hogy a képezde táncmulatsága alkalmával a négyeseket „ konfúzió "-val táncolták. Az hirlik, hogy a felsővárosi olvasókör táncmulatságán több izben gőzt eresztettek. Az hirlik, hogy Pápán sokan a tyúkszemekre utaznak. Az hirlik, hogy a Griff szálló nagytermének karzata le lett járatva. Az hirlik, hogy Pápán a tejesgazdák ezentúl hitelbe nem tejelnek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője újra visszatért régi szerelméhez — a hajnalhoz. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. évi február hó 17-én közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A pénzügyi bizottság javasolja, hogy a 19 számú felmérési felügyelőség számára a Jókai Mór utczán fekvő, a város tulajdonát képező, s a pápán 51 sztjkvben felvett 847 és 848 népsorszámu két házhelyére földszintes bérház épitessék. 2. A pénzügyi bizottság javasolja, hogy Klein József által árnba bocsátott, mintegy 60.000 CJ-öl nagyságú földterületet a vá ros vegye meg négyszögölenként 1 koronáért, mely ingatlanok a pápai 2067 sztjkvben f 13 sor, 2906/a házsz. 2066 sztjkvben f 1 sor, 1742/a 2 és + 3 sor, 1748 a 2 hrsz. 2093 sztjkvben f 1 sor, 2937 hrsz. — 2668 sztjkvben f 4 sor, 3147/a hrsz. 2093 sztjkvben f 5 sor, 3145 hrsz. 2067 sztjkvben f 4 sor, 3140 hrsz. és f 6 sor, 3143 hrsz. — 2093 sztjkyben f 4 sor, 3142 hrsz. — 2612 sztjkvben f 1 sor, 3139 hrszámok alatt vannak felvéve. 3. Az építészeti bizottság javasolja, hogy a tervbe vett ujvágóhid a város tulajdonát képező, a vasúti állomás közelében fekvő régi faiskola területre, vagy Klein Józseftől esetleg megveendő a Győrgráczi és a csornai vasutak közé beékelt földrészre építtessék. Ugyan-e tárgyban Kellner Vilmos v. képviselőnek azon javaslata, hogy az uj vágóhíd a fentebbi javaslatoktól eltérőleg, a szövőgyárral szemben fekvő a város tulajdonát képező, továbbá ifj. Polgár Józseftől megvásárolandó a most érintett városi ingatlan szomszédságában fekvő ingatlanokra építtessék 230.000 kor. költséggel, mely