Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-02-02 / 5. szám

honorálták bámulatos precizitássát és biztos j zongorajátékát. Utánna Oecsö Jenő bpesti mérnök, ki . a körnek tavalyi estélyén oly nagy sikert j aratott egy „Humoreszk" előadásával ara- j tott zajos sikert. Az elhangzott tapsok után Töth An- ' nuska és Saád Henrik a.-teveli lelkész duett j énekszámai következtek. Kellemes ossz- J hangban énekelték el „Suleika és Hatem" • nemkülönben „Őszi vihar" cimü dalokat. A szűnni nem akaró tapsokra a Suleika és Hatem dalát újra megismételték. Az énekszámokat Szentqyórgyi Sándor Ízléssel ki- j sérte zongorán. Ezután a dilietánsok égik speciállitá- i sában gyönyörködött a közönség. Dr. öecsö Lajos fővárosi ügyvéd mesés technikával ; tárogatón remek kuruc dalokat adott elő i cigánykisérettel. Ezen nehéz hangszer elsajátítására kevés dilletáns vállalkozik. A j zugó tapsokra még néhány magyar dalt adott elö. Ezután következett az est „piece de ressistanee"-ja. May Minster Kornélia, a I m. kir. operaházban több izben vendégsze- \ repelt koloraturénekesnő énekelte el a Hu- < nyady opera „La Grange Ariá"-ját. A leghíresebb koloratur énekesnőket próbára teszi ezen énekszám és mondhatjuk nagyon megállta a művésznő a helyét. Remek iskolázott hangja van, főleg a hangok modulatiojában és a trillákban nagyban tudja érvényesíteni tisztán csengő koloraturját. A La Grange Ária eléneklése után a közönség zajos tapsaira egy énekszámot adott elő, melynél hangja terjedelmességét a maga remekében mutatta be. A közön- ! ség ujabbi tomboló tapsaira még „Liliom szál

8 cimü magyar dalt énekelt művészi ízléssel. A művésznőt Kis József a tőle már megszokott rendkívüli biztonsággal kisérte zongorán. i A szűnni nem akaró tapsok elhangzása után S. Dankó Sarolta és Kertész Gizella négykézre előadott zongorajátékában gyönyörködött a közönség. Betthoven „Prometheus" cimü szerzeményét adták elő művészi kivitelben. Ezzel kapcsolatosan Kertész Gizella művészi tökéletességgel, sok ízléssel és biztonsággal játszta el Liszt egyik nehéz Raphsodiáját. Örülünk, hog-y ismét alkalmunk volt zongora talentumának a klasszikus téren való közelebbi megismerésére. Ezután egy kvartettet élveztünk. Kis Vilma (zongora), Kis József (harmónium), Oáthy Zoltán (hegedű) és Szentgyörgyi San- ! dor (gordonka) kifogástalan precizitással és nagy érdeklődés mellett játszták el Lux i „Fantázia" cimü szerzeményét. A műsor méltó befejezéséül Oecsö Jenő kitűnő humorral a helyi aktuális vi- 5 szonyokra átdolgozott legújabb fővárosi 1 kuplék dallamára Kis József precíz zongora kisérete mellett mulatatta a közönséget. A műsor befejeztével kezdetét vette a tánc, mely rendkívüli kedélyes hangulatot teremtett. A közönség túlnyomó része részt vett a táncban és szünóra előtt alig fértek el a táncos párok. Az első négyest 40 pár táncolta. Szünóra után bár cseké ! lyebb számban de fokozódott jókedvvel fogtak a tánchoz és bámulatos kitartással járták hajnali 5 óráig. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal dicsérőleg megemlékezni Szekeres Bónis a népszerű bencés tanárról, a hangverseny rendezése körül kifejtett fáradhatlan buzgóságáról, ki heteken át fáradtságot nem j ismerő tevékenységet fejtett ki a fényes ; műsor összeállításában, nemkülönben a közreműködésre felkért, tőlünk távol álló művészvilág néhány tagjáról, ugy a helybeli j közreműködőkről, kik páratlan áldozatkészséggel tettek eleget a meghívásnak és ön- j zetlen odaadással és lelkesedéssel vittek be tudásuk legjavát, hogy az estély sikerét minél fényessebbé tegyék. És ezt elérték, mért általában az volt a megjelent közönség véleménye, hogy a kör hangversenyének mind magas nívójára, mint fényes sikerére büszke lehet. K A R C Z O L A T a m "CLl"fc ixétaról. Végre valahára történt valami olyasmi már ebben f» farsangi idényben, mely méltó a krónikában való megemlékezésre. És ha jól meggondoljuk az ügyet nemcsak hogy méltó a megemlékezésre, hanem az eset túlzás nélkül szenzációs számba vehető. Szól pedig az ének egy hangversenyről, melyet a katjiolikus kör rendezett a Griff szálló nagytermében. Nem az első eset, hog> a farsangi évadban a kör ebben a keretformában hangversenyt rendezett, de erre a hangversenyre igazán el lehet mondani, hogy „igy még nem jött ki," Tavaly is nagysylü hangversenyt rendezett a kör és mondhatni a közreműködők nagy része is ugyanazokból állott mint ez alkalommal és mégis bizonyos tekintetben nem is hasonlítható össze az eddigi hangversenyek sikerével. Ne hogy félreértsenek ezt amúgy értem, hogy a legutóbb lezajlott hangverseny nemcsak hogy ugy anyagi valamint erkölcsi tekintetben egyaránt fényes sikert aratott, hanem a műsor Összeállításában valamint a közönség kvalitása tekintetében egy nem remélt rekordot ért el. Értsük meg egymást! Az eddigi hangversenyeknél volt mindig valami bibi. Vagy az anyagi vagy az erkölcsi siker tekintetében volt valami észrevétel sőt volt már arról is szó, hogy a többi vallásfelekezetek tartózkodtak volna egyes esetekben a megjelenésben, de ez esetben mindezek a körülmények mellőzve voltak és végeredményében ugy vágott össze mint a karikacsapás. Maga a hangverseny a szokásos sablonok mellett játszódott le és mégis aki figyelemmel kisérte az egész hangverseny lefolyását, az oly allűröket vehetett észre, melyek rendes körülmények között nem voltak észlelhetők. Már maga a társaság sokkal disgvintáltabb volt mint máskor, a tetszés megnyilvánulása is más formában lett leadva, a lelkesedés is más jelleget öltött szóval az egész hangverseny lefolyása oly millieuben játszódott le, melyet városunkban ritkán volt alkalmunk tapasztalhatni. Ami a műsort illeti, az összeállítás tekintetében beleileszkedhetett volna egy fővárosi hangversenyterem művészi keretébe. Volt itt. minden ami méltó volt a megtapsolásra és az ujrázásra. Mint előzékeny házigazdák első érdemet adunk a fővárosi és vidéki közreműködőknek, de ezt nem a helyi elösrnert kedvencek rovására; mert meg vagyunk győződve, hogy ha a mi gárdánk idegen helyen adná le tudását nemcsak, hogy elösmernék őket ezen a téren hanem még többet írnának róluk mint én a mi vendégeinkről. De azért „nichts für Ungut." A hangverseny végeztével, talán felesleges is említenem, kezdetét vette a tánc. Ebben a táncolásban is volt valami eltérő és különös, ami exotikussá tette az egész táncmulatságot. Hogy mi volt azt nem tudom igy röptiben septiben leirni, de ebben ís valami különleges jóízű és vidám hangulat volt észlelhető, melyre a német sógor elmondhatná, hogy „etwas ich kann nicht sagen wass." Ez a különleges helyzet szüuóráig sőt szünóra alatt is erősen tartotta magát. Szünóra után az állürös társaság oszladozni kezdett, a millieu rövid zárlatot kapott ós ezután kezdetét vette ama bizonyos kivüágos kiviradtig es tényleg a nótának és táncnak virradatkor volt vége. Azaz dehogy volt vége. Csak a hivatalos táncnak volt vége, mert még reggel felé is táncoltak de nem párosan, hanem amúgy amint azt a férfi estélyeknél szokták végezni. Erről a „kék-vók" táncról nem szólhat a krónika, mert különben reám olvasnak. Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa rendezetlensége clacára, rendezett tanácsú város. Az hirlik, hogy Pápa városa sok kérdésben adós marad a felelettel. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk a delegációban a tengeri betegségeknek az előadója. Az hirlik, hogy a polgármester is érzi, hogy sok tekintetben nem az már, a mi volt. Az hirlik, hogy a rendőrségtől bírság nélkül ritkán lehet megszabadulni. Az hirlik, hogy Pápán a két Kaszinó külön-váladékát a társadalom iszsza meg. Az hirlik, hogy a Katholikus Kör hangversenyén a Szanatórium szépségei is képviselve voltak. Az hirlik, hogy a Katholikus Kör estélyén vegyesen is táncoltak. Az hirlik, hogy Pápán az esperes-plebános mindenáron „v a r g á t" szeretne fogni. Az hirlik, hogy Pápán az emberek egymást rágják. Az hirlik, hogy a Kath. Kör hangversenyén előadott helyi aktuális kupléknak takács szaga volt. Az hirlik, hogy Pápán a moziba sok Berta jár és még sem libák. Az hirlik, hogy a Sport-egyletben az éjjeli zsurok elolvadtak. Az hirlik, hogy Pápán rossz bor nincs, csak jobb van. Az hirlik, hogy Pápán a társadalmi viszonyok tótágast állanak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője jó éjszakát mondott a hajnalnak és jó napot kiván a nappalnak. (Meddig? Szedő.) IE3I j; ZEd — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 17-én közgyűlést tart. — Esterházy Pál gróf kamarás. Ő Felsége galanlhai gróf Esterházy Pál a cs. és kir. T-ik huszárezred hadnagyának a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. Ipoly napja. Mint minden évben ugy az idén is a helybeli bencés-rend székházában Fehér Ipoly pannonhalmi főapát névnapja alkalmából ünnepi ebéd lett tartva, melyre városunk összes hatóság fejei hivatalosak voltak. Az első felköszöntőt Gyurálz Ferencz püspök mondta a főapátra. Pohárköszöntőket mondottak még : Németh István, Jándy Bertalan és Szente János. — Az állomás kibővitósére vonatkozó tervek már elkészültek és az építkezés tavasszal már kezdetét veszi. A városi tanács az építészeti bizottság javaslata alapján átiratot intézett a M. A. V. szombathe-