Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-09-13 / 37. szám

5. Schmeidel százados (16 ezred) „Jor­dán." 6. Szűcs százados (11 ezr.) „Filou." Akadályverseny. Tiszti solgálati lovak számára. 6 tiszteletdíj, ezenkívül 300 kor. az elsőnek, 200 kor. a másodiknak és 100 kor. a harmadiknak. Távolság körülbelül 4000 méter. Ezen versenyre 17 lovas szállt nye­regbe. A lovasok az akadályokat remekül vették és a következő sorrendben érkéz- j tek be : 1. Reimer hadnagy (9 ezr.) „Franz". j 2. Czernin hadnagy (5 ezr.) „E-dur". 3. Franca főhadnagy (9 ezr.) „Fivér". 4. Hanvay hadnagy (.9 ezr.) „Fnllott". 5. Keresztes hadnagy (11 ezr.) „Ceres". 6. Ségur gróf főhadnagy (9 ezr.) „Dar­danus". 7. Bess báró hadnagy (9 ezr.) „Ar­cátlan". Jubeliumi akadályverseny. G tiszteletdíj ezenkívül 500 kor. az elsőnek, 300 kor. a másodiknak, 200 kor. a harmadiknak és 100 kor. a negyediknek. Távolság körülbe­lül 4800 méter. Ezen versenyre 10 lovas szállt nye­regbe. A tribün akadálynál Vidos főhadnagy lovával felbukott, de ismét nyeregbe" szállt és harmadik helyre beérkezett. 1. Sulkovszky herceg százados (9 ezr) „Diek-Turpin." 2. Hanvay hadnagy (9 ezr.) „Vénus". 3. Vidos főhadnagy (II. ezr.) „Szem­telen." 4. Szántay hadnagy (16 ezr.) „Eger­lánder." 5. Dragoni százados (méntelep) „Putz". 6. Pottére főhadnagy (5 ezred.) „Hogy volt." Vadászverseny. Tiszti saját és szolgá­lati lovak számára. 10 tiszteletdíj, ezenkí­vül 300 kor. az elsőnek, 200 kor. a máso­diknak és 100 kor. a harmadiknak Térsz­tyánszky vezérőrnagy master mögött szaz lépésnyire lovagolva. Távolság körülbelül 8000 méter. Ezen versenyre 27 lovas szállt nye­regbe. A lovasok a master mögött egy cso­móban lovagolták be a hosszú pályát. A cél előtt 1000 méterre eresztette el a mas­ter a lovasokat és ekkor gyönyörű finisben jöttek be a lovasok a célhoz. 1. Hanvay hadnagy (9 ezr.) „Wooz­lebaest". 2. Ségur főhadnagy (9 ezr.) „Aviss". 3. Unger hadnagy (16 ezr.) „Kit-kit". 4. Nagy főhadnagy (6 ezr.) „Diplo matin". 5. Wenkheim gróf, hadnagy. 6. Mihá­lovits százados. 7. Markovits őrnagy. 8. Uriel főhadnagy. 9. Rohonczy báró, had­nagy. 10. Szentkirályi főhadnagy. 11. Ja sinszky százados. Verseny végeztével a dijak és tiszte­letdijak lettek kiosztva, melyek egy külön sátorban voltak közszemlére kitéve. A versenyben résztvett tisztek nagy része és számos uri család a környékből a versenypályáról Pápára jöttek és este a Griff szálloda nagytermében társasvacsorá­val egybekötött tánccal fejeztek be a fé­nyesen sikerült lovasünnepélyt. Yárosi közgyűlés, — 1908. szeptember 10. — Pápa város képviselőtestülete csütör tökön délután 4 órakor rendkívüli közgyü lésre lett egybehiva, melynek napirendjére csupán két tárgy volt kitűzve. A közgyűlés lefolyását adjuk a követ­kezőkben : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözölve a megjelenteket, az ülést meg­nyitja és a jkv. hitelesítésére dr. Weltner Sándor, Pados József, Nagy Vilmos, Ba­ráth - Károly és Petrovits Mihály képvise­lőket kéri fel. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirend előtt dr. Lövy László a leg­utóbbi tüzesetbői kifolyólag kérdést intéz a polgármesterhez, hogy vájjon milj intézke­déseket fog tenni arra nézve, hogy abban az úgynevezett „tűzfészek"-ben végre az utca megnyitassék. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ezen utca megnyitás elhatároztatott es a városi tanács az uj építkezési engedélyek megadásánál ezen utca nyitási tervet szem előtt fogja tartani. A választ ugy interpelláló valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Ugyancsak Tiseher Gyula említést tesz, j hogy a már egy ízben a soproni gyorsvo­| nathoz való győri csatlakozás érdemében, melyet a miniszter elutasított, újólag Szom­bathely városa kérvényezi, kéri a polgár­mestert, hogy ez érdemben Pápa városa is tegyen felső helyen újólag lépéseket ezen kérvény t á m o g a t á s á r a. Polgármester kijelenti, hogy ez érdem ben megfogja tenni a szükséges lépéseket. Miután ugy interpelláló valamint a kép­viselőtestület a polgármester megnyugtató válaszát tudomásul vette, áttértek a napi­rendre. 1. Halász Mihály városi képviselő in­dítványt tesz, hogy a vármegyei ebtartási szabályrendelet megváltoztatása iránt a vá­rosi képviselőtestület a törvényhatósághoz kérvényt intézzen. Ezen indítvány szerint a patkányirtó ebek részére és a házőrző ebek váltságdija volna csak fizetendő. dr. Hoffner Sándor ellenzi a módosí­tást, mivel ezt nem lehetne kellőleg ellen­őrizni. Szokoly Ignác rendőrkapitány pár­tolja az indítványt. A képviselőtestület nagy többséggel elfogadja az indítványt. 2. Dr. Szeleczky Béla pénztári tiszt 6 havi szabadságot kér. Hosszas vita után. mely nagyrészt nem annyira a szabadság meg nem adására mint inkább személyes motívumokra vonatkoztak és melyben dr. Hoffner, Győri Gyula, dr. Körös Endre, dr. Lövy László és Szutter Dániel vettek részt, a képviselőtestület nagy szótöbbséggel a kért szabadságot megadta. Több tárgy nem lévén napirenden, a rendkívüli közgyűlés véget ért. K A RCZOLA T &J 13Q.~UL.l~b ixé~bz?őX. Városunk ha nem is közvetlenül de közvetve ugyancsak kiveszi részét a vesz­prémi királylátogatásból. A minket szerető . Veszprém testvérváros látványosság szem- j pontjából „esetleg" több élvezetben fog ré- j szesülni, de mi sem panaszkodhatunk, hogy kisebb-nagyobb részletekben ebből a pano- ; rama szerű látványosságokból nem vettük j ki részünket. Azért jeleztem „esetleg" mert j az ily királylátogatás az utolsó pillanatban le lehet fújva amiben sajnos nekünk már i tényleg részünk volt. De nem erről van tulajdonkép a szó. s Akár jön a király Veszprémbe akár nem az \ benünket csak annyiban érdekelhet, hogy szeretett mostohatestvér városunk ujjal mu­togathat majd reánk és büszkén hirdeti ' magát nem ugy mint mi „királyt váró" ha­nem „királyt fogadó" városnak, de ezért mi nem leszünk irigyei a testvérvárosnak, mert hát mi nem tartjuk Veszprémet mos­tohatestvérnek, mint ők bennünket, és vol­takép vármegyebeliek vagyunk és ha nem is közvetlenül de azért közvetve nekünk is kijutott a kitüntetésekből. Vagy talán nem ? Még a veszprémiek sem tagadhatják hogy nem, mert kézzel fogható tények igazolják, hogy a nagy rumli, J mely a királyt váró Veszprém várost érte, előzmények tekintetében első sorban Pápa városának jutott ki. Tüzérek, huszárok, dra­gonyosok, ezrével ösmerték meg városun­kat és hogy jól érezték magukat városunk­ban, íényes beigazolást nyert azzal, hogy a szomszédos falvakban elhelyezett tisztek esténként beautomiboloztak és bekocsiztak városunkba és valósággal ellepték ugyanyira a vendeglő és kávéház helyiségeket, hogy még a törzsvendégeket is kiszorították a rendes helyükről. De eltekintve ettől a nagy lovas tiszti forgalomtól egy oly látványosságban volt részünk, melyben még Veszprémnek sem lesz része. A pozsonyi lovashadosztály mely környékünkön van elhelyezve lóversenyt rendezett, melyre sportszempontból való­sággal elmondhatjuk hogy „noch nie dage­vesen." A lóverseny Nyárád és Dáka között elterülő síkságon lett megtartva. Nemcsak a versenypálya hanem az elh lyezett néző­tér „ideális" fekvésű volt. Ezt nemcsak én állítom, hanem a versenyt intéző bíróság tábornokai, a versenyben tényleg résztvett tiszti lovasok, a nagyszámban megjelentek civil aristokraták és notabilitások és az ezrekre menő nézőközönség hangzatos meg­nyilatkozásából konstatáljuk. Városunkból ezen versenyre valóságos diszfelvonulás és valóságos diszbevonulás j volt. A kocsik megszámlálhatatlan sokas­I sága indult el a Griff szállóból a verseny­| térte és visszajövet sorfalat váró közönség | fogadta a díszesebbnél díszesebb fogatok, automobilok és bérkocsik egész sorozatát. A versenyt intéző - és néző közönség­nek mesés szép helyzete volt. Egy dombon összpontosult az egész panorama. Ott volt elhelyezve, a bírósági sátor, a tribün, a buffet, a mázsáló es a nézőközönség, ahon­nan látcső nélkül is teljesen kivehető volt az egész versenypálya az összes akadá­lyokkal. A versenyek részletes leírása nem tartozik hivatásom körébe, de erre vonat­kozólag csak azt jegyzem fel, hogy huszár* j tisztjeink ugy nevezés mint lovaglás tekin­tetében várakozáson felüli rekkordot mu­tattak be. Egy baleset akart történni, de ez sem ütött ki balul. Nevezetesen egy lo­vas lovastól elbukott, de ugy esett, hogy újra nyeregbe ült és dacára, hogy erősen lemaradt, a célnál a küzdőkkel erősen fmi­sézett a harmadik dij elnyeréséért. Huszár bravúr volt meg is éljenezték érté. Erről a fényes sikerű lóversenyekről hasábokat és mesés dolgokat lehetne még a krónika ré­szére feljegyezni csak még röviden jelzem, hogy a verseny után a publikumnak egyik zártkörű része Pápára jött és itt a Griff szálló nagytermében táncolva társasvacso­ráztak és ezzel fejezték be az emlékezetes sportünnepélyt. Sajnos, hogy ezekről a látványossá­gokról és élvezetekről néhány nap múlva teljesen le kell mondanunk: Ki tudja? Talán nem ! Frici. Az hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városát a vár­megye sokszor kényszenubbonyba bujtatja. Az hirlik, hogy Pápa város haladásá­nak nincsen látszatja. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­selőnknek sok megbízatása van. Az hirlik, hogy a polgármester leg­közelebb egy uj gyárat akar kidörzsölni. Az hirlik, hogy a rendőrség éjjeli pót­lekot élvez. Az hirlik, hogy a Sporttelepen is meg­érezhetők a drágasági viszonyok,

Next

/
Thumbnails
Contents