Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-06-21 / 25. szám

Hagyjuk azonban ezeket, a baj megvan a vörheny terjed Az alábbiakba!] röviden felsoroljuk azon föltétlenül szükséges teendőket, melyeknek betartásával szembeszállhatunk a vörheny ellen s annak terjedését képesek vagyunk megakadályozni. Tudott dolog, hogy a vörheny veszedelmesen ragályos betegség, amely legkönnyebben és Jegtermé szetesebben érintkezés által terjed tovább. Minthogy a ragályos betegséget, ahol ilyen van, piros czédula jélzi, szigorúan megtiltandó a szülőknek és gyermekeknek, hogy ilyen helyre elmenjenek. Nincs értelme, hogy a rokonok és ismerősök tábora járjon a beteg nyakára s az újra magával vigye a betegség csiráit. Egyáltalában ahol ilyen megbetegedés jelentkezik, azonnal jelenteni kell a doktornak s oda a szükséges ápolón és doktoron kivül más még a lábát sem tegye. Ha a betegség vörheny, a beteg gyermeket a megbetegedés idejétől számitva 6 hétig nem szabad a szobából kiengedni, bármennyire is óhajtaná a szabad levegőt és kint a játszást És miért e szigorú fogság ? Azért szükséges e 6 hét tilalmi idő, mert mikor a láz enged, a főfájás és hányási ingerek szűnnek, látszó Jagosan jól va i, azt mondják rá tu clatlanságból, hogy már jól van és kiengedjük, pedig éppen ez a legveszedelmesebb idő, mert akkor jön a bőrkopás (börfoszlás), amely a legveszedelmesebb magára a gyerekre is, de másra is, mert csak egy kis ily bőrfoszlány jusson a játszópajtáshoz, rögtön megkapja az is. A beteg gyereket állandóan orvosi kezelés alatt kell tartani, mert a vörhenynek, ha el van hanyagolva, rendesen oly utóbajai szoktak lenni, amelyek a legtöbbször azután nyomorékká, süketté, vakká, bénává vagy pedig sántává tehetik. Ezeket el lehet kerülni ha mindég orvost járatunk a házhoz. A beteg gyermeknek -— orvosi rendelet szerint — a betegség ideje alatt mást nem szabad eunie csak levest, tejet, tojást, egyáltalában csak tejnemüeket. Javulás állapotában is csak fehér hust szabad enni a betegnek. Felgyógyulása — • bőrkopás után többször kell megfüröszteni a gyermeket és csak azután szabad a többiek közé kiereszteni. A betegség lefolyása után azt a szobát, hol a gyermek feküdt, alaposan íöl kell sikálni és többször bemeszelni, néhány napig folyton szellőztetni és csak azután szabad ismét abba belemenni. Azt a ruhát, melyben a gyerek megbetegedett, meg kell semmisiteni, vagy ha lehet, akkor erős lúgban jól ki kell mosni. Ha valahol halálozás történt, ott semmi szin alatt virrasztani nem szabad, hiszen éppen az a czéljuk úgyszólván az összes óvóintézkedéseknek, hogy az összejöveteleket és az érintkezést megakadályozzák. Nagyon foutos továbbá az is, hogy olyan temetésre, ahol vörhenyben elhunytat temetnek, gyermeket nem szabad bocsátani, sőt a legszigorúbban el kell tiltani. Itt már a hatóságnak is közbe kellene lépni és ázt a szülőt, ki gyermekét az olyan temetésre magával vi^zi, vagy odaengedi, szigorúan meg kellene büntetni. Az itt.felsoroltintézkedések azok, melyeknek betartásával sikerrel védekezhetünk a vörheny terjedése ellen. Ha a szülők az itten felhozottakat, az elöljáróság és főleg a doktor utasításait szigorúan betartják s azonnal orvost hívnak, pár hét leforgása alatt kipusztul Pápán a vörheny. Yillamos telepünkről, — 1908 Junius 16. — Villamos telepünk felügyelő bizottsága kedden ülést tartott, amelyen számos telepünket nagyon is éritő fontosabb kérdés nyert elintézést. Az ülésen hozott határozatról a következőkben számolunk be: Üzemvezető bemutatja Engel Károly budapesti cégnek a villanytelep számára szállított 2673.80 kgr. vörösrézről számláját kiegyenlítés végett. A felügyelő bizottság a 2673.80 kgr. vörösréz kábel után Engel Károly illetményét a 2% Cassaconto levonásával 5649 K 68 fillérben állapítja meg, a számla kiadásával utasítja a villamos pénztárt, hogy ezen összeget Engel Károly budapesti cégnek küldje meg. Polgármester jelenti, hogy Kis Czell és Kőszeg város megküldötte viilamtelepének kezelése tárgyában a Ganz-céggel kötött üzemszerződést. A szerződéseket a felügyelőbizottság Révész Arnold v. mérnök, dr. Szeleczky Béla, Major Gyula és Győry Gyula urakból álló bizottságnak kiadja a célból, hogy állapítsák meg, vájjon a telep bérbeadása kedvezőbb-e a városra mint a házi kezelés s javaslatukat 40 nap alatt terjesszék be. M. kir. földmives iskola kérelme a villám bevezetési költségeinek 10 év alatti egyenlő évi részletekbeni törleszthetése iránt. Aztán bemutatta tisztjeit. Két deli iíju állt oldala mellett. — Ezek a fiaim, admirál ur. — Legyenek majd idővel ők is oly hősök, mint atyjuk, — mondta udvariasan az admiral. A jövő Isten kezében van, admirál ur, felelt don Pedro. Ki tudja, meddig élünk ? — Csak becsülettel éljünk, — mondta rá az admirál. — Ugy van, csak becsülettel — fejezte be Don Pedro. — Ha nem vetnék meg szerény estebédünket, uraim, igen örülnénk, vendégekül tieztelve önöket asztalunknál. Kölcsönös udvariaskodás közt Spielbergen admiral tisztjeivel helyet foglalt a spanyol tisztek közt. 8 akik még néhány órával előbb ádáz harczot folytattak egymás ellen, most barátságosan kocczintották öszsze poharaikat. — Ki tudja, lesz-e még alkalmunk valamikor igy kocezintani ? — szólt Don Pedro.-— Hogyne, hogyne ! — erősítették a holiandi tisztek. —• Az ön egészségére, vice-admiral ! — emelte íöl poharát Spielbergen. — Isten adjon Önnek hosszú és dicsőséges életet ! Don Pedro szomorúan mosolygott. Ő már akkor tudta, meddig tart az ő élete. Udvarias kézszontások közt váltak el. — Jó éjt, -— mondta don Pedro. — Szivemből kívánok önöknek jó éjt, admiral ur. Kívánjanak önök holnap épp ugy szivükből jó reggelt nekem. Mikor a hollandi tisztek eltávoztak, Don Pedro Alvarez de Piger összegyűjtötte a födélzetre a „Santa Anna" tisztjeit és legénységét. — Holnap erről a hajóról rabságba kell mennünk, — mondta nekik; — de holnap reggel ez a hajó már a tenger fenekén lesz. A viz már betódul a réseken. Sülyedünk. Én elhatároztam, hogy hajóm mai együtt szállok a tenger fenekére s aki kész életét odaadni a spanyol becsületért, az velem marad s velem együtt száll a tenger fenekére. De aki félti az életét, az szóljon. Mikor elérkezik az idő, leeresztjük a mentőcsónakokat s beleülhetnek. Aki nem akíir velem együtt meghalni a spanyol becsületért, szóljon. — Veled halunk meg mindnyájan a spanyol becsületért, — kiáltott föl a Don Pedro ifjabb fia. Az öreg tengerész átölelte két fiát. — Tudtam, hogy ti velem lesztek. Aztán a többihez fordult: — Aki menekülni akar, szóljon. Egy vén matróz felelt: — Senki sem akar. Az a spanyol becsület a mienk is, senuor. Reggel, mikor megvirradt, jelentik Spielbergennek : — Admiral ur, a spanyol hajó . . . — Nos, mi az ? Megszökött ? — riadt föl az admiral. — Elsülyedt. Az admirál fölsietett a kapitány emelvényére. A Santa Annának csak az árbocából látszott ki még e^y darab. — Elsülyedt ? És senki sem vette észre ? Semmi zaj, semmi hang nem hallatszott ? — Semmi. Im azonban most megpillantottak két embert, akik egy deszkaszálon lubiezkoltak kétségbeesetten. Kötelet dobtak nekik, kihúzták s azok elmondták, mi történt. Spielbergen admiral megrendülve te

1 kinUtt az elsülyedt hajó kiálló árboczára s mély tisztelettel leemelvé kalapját, köszöntötte az eltüntet : — Jó reggelt, Don Pedro ! Házasságokat ugy hölgyeknek, mint uraknak a legmagasabb körökig, Pénzkölcsönt kezes nélkül is, = Ingó- és ingatlanokat a legnagyobb titoktartás mellett közvetít Breiner Dávi d i^öz"v~©-fc±-tés± izrocLága J? -Á. F> ZECis-téi? szám.. (20 ±i_llór •válaszbélyeg).