Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-01-12 / 2. szám

sokkal és bakteri altató nótákkal szórakoz­tatták a közönséget. Pont 9 orrkor vonult be a terembe a lakodalmas násznép, mely gyönyörű lát­ványt nyújtott. Élethű paraszt öltözékekben jelentek meg és a szokásos ceremóniákat végezték. A vőfélyek és nyoszolyóleányok a vőlegényt és menyasszonyt hozták, a nász­nagy kikérte a menyasszonyt, a kiadó ugy szinte a vőfélyek elmondták a szokásos mondókájukat és ezzel megindult a lako­dalmas menet A teremben és a cigányhoz érve, megkezdődött a lakodalmas tánc. A paraszt-lakodalomban rézztvettek : Kovács Kálmánné, Sz. Galamb Böske (nyo­szo'yóasszonyok), Körmendy Béláné (csár­dásné) úrasszonyok. — Bachó Margit,B elák Rózsika, Bottka Émiua, Bottka Miéi, Galamb Laura, Ham mer Vilma, Jerffy Erzsi, Kakas Hilda. Kluge Matild, Koritschoner Margit (menyasszony) Nagy Gizi, Pentz Anna, Po­lonyi Mariska (cigányleány) Ress Margit, Vikár Erzsi, Weiler Etelka és Weisz René urleányok. Dr. Adorján Gyula (első vőfény) Baranyai Sándor (bakter,) Berkes Ágoston (örömapa), Édes István, Fábián József, Fodor István, Gulyás Pista (honvédhuszár) Hirsch Jenő, Jákói Bandi (honvédhuszár,) Kiss Elemér, Kolbe Nándor (dobos,) Kokály Imre. Kovács Lajos, Lipka Pál, Miklós Géza, Székely Lajos, dr. Szeleczky Béla (vőle­gény,) Tnri Nagy János (kérőnásznagy,) Varga Rezső (kiadónásznagy) és WiUrnáim Elemér. A lakodalmas tánccal azután kezdetét is vette a táncmulatság. Ritkán tapasztal­ható jókedv mellett vette kezdetét a tánc, mely egész estén át fokozódott mértékben nyilvánult. Az eiső négyest 64 pár táncolta. Mig a fiatalság a táncot járta, addig a sátrak körül nagy forgalom volt és a ki- | szoigáló hölgyek alig győzték a közönséget ! kielégíteni. Gyönyörű látványt nyújtott a i táncoló ifjúság, a sátrak körül forgolódó és mulató csoportok, nemkülönben a termet teljesen megtöltő diszes közönség. Szünóra közben ritkán tapasztalható jókedv uralkodott. Nemcsak az alsó étté remben és a szomszédos kaszinói étterem­ben, hanem a nagy teremben is társaságok csoportosultok és hedélyes hangulat mellett folyt a társalgás. Szünóra után vette csak kezdetét a tánc amúgy Isten igazában. Füredi bandája alig tudott eleget tenni a sok ujrázásoknak. Ily hangulat mellett járták a táncot hajnali 5 óráig és ezzel az estély befejezést is nyert. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal a legnagyobb elismeréssel adózni a rendező­bizottságnak élén Sült Józsefné és Jákói Gézáné úrasszonyoknak, kiknek heteken át határt nem ismerő buzgó és fáradhatlan te­vékenységük biztosították ezen estélynek fényes sikerét. Az estélyen a következő hölgyek vet­tek részt: Asszonyok. Bottka Jenőné, Barcza Zol­tánné, Berkes Ágostonné,Bélák Lajosné, Braun Dezsőné, özv. Barthalos Kálmánné, özv. Blau Samuné, Csősz Ferenezné, Cse­szómbaty Lászlóné, Frauendienst Viktorné, Froreich Szabó Ernőné, Fischer Gyuláné, Gal amb Józseíné. Gerst Leoné, Gulyás Mik­lósné, Gaál Jánosné, Hanauer Zoltánná, Ham­mer Károlyné, Hertelendy Béláné, (Gencs) Özv. Hannig Ferenezné, dr. Hirsch Vilmosné, Havas Gáborné, Jákói Gézáné, özv. Jakab házi Istvánné, Kovács Kálmánné, Körmendy Béláné, dr. Kreisler Károlyné, Kolbe Nán­dorné, Kralovánszky Gyuíáné, Kis Tivadarné, dr. Kóródy Simonné, Kluge Károlyné, Kiss Istvánné, özv. Kovács Imréné, dr. Lővy Lászlóné, Langraf Zsigáné, Lippert Sán­dorné, Lipka Pálné, Mihályi Gézáné, Mé száros Károlyné, Németh Imréimé, Neu bauser Imréné (K. Czell) Puska Józsefné, Pollák Józsefné (F. Gyepű) Piatsek Gyu­íáné, Ress Lajosné, dr. Rechnitz Edéné, Sült Józsefné, Steinberger Lipótné, Sz. Ga­lamb Böske, Szilágyi Józsefné, Schlesinger Rezsőné, Schlesinger Sándoriíé, Svoboda Venceiné, Schlesinger Samuné, Tarr Gyu­íáné, Tárnoki Antal né, Özv. Tivald Mihályné, Wittmann Ignácné, özv. Vikár Kálmánné, Weltner Jakabné, Varga Rezsőné, Weisz Sámuehié, Weiler Mihályné. Leányok: Aerensold Leopoldin, Abe­lesz Anna (Bécs) Bot!ka Emma és Mici, Bélák Rózsi, Bacsó Manci, Dörgicsei Ma­riska (Jákó) Galamb Laura, Gaál Ilonka, Hertelendy Laura (Gencs), Hannig Giza, Hammer Mici, Hunka Anna, Hamberger Riza (Szt. Gál). Jerffy Erzsi (Győr,) Ko­| ritschoner Margit, Kakas Hilda, Kluge Ma­| tild, Kis Jolán, Koréin Irma, Márcz Riza ! (F. Gyepű), Nagy Jolán, Neuhauser Böske, í Nagy Gizi (P. kovácsi) Németh Ilonka, Pó­lóiéi Mariska, Pentz Eliz, Pentz Anna, Ress Margit, Schottenhamer Anna, Weisz Reneé, Weiler Etelka, Varga Irma (B. Szt. Mihály) Vikár Böske. ! KARCZOLÁT 3, mult IbLétizcől­A Szanatóriumi estélyről szól a heti í krónika, melyről nemcsak a szokásos forma szerint kell megemlékezni, hanem tukottság ; nélkül jelzem, hogy az eddig nálunk lezaj­j lott estélyek és mulatságok fényes sikerei­| ben egy el nem ért rekondott kell konsta­i tálni. Előre kell kijelentenem, hogy ezen estélyt egy megszámlálhatatlan hölgyekből áilö rendezőbizottság tervezte ós hozta létre. A rendezőség heteken át értekezett, terve­zett és fárodozott a siker biztosításában, de hogy ily fényes rekordott érjenek el, arról valóban álmodni sem mertek. Erre a fenyes sikert aratott mulatságra nagyon találós azon elfogadott szómondás, hogy „noch nie dagawesen." Az estély slágere a parasztlakodalom rendezése volt, melynek sikerétől a rende­zőbizottság sokat várt és várakozásában nemcsak hogy nem csalódott, de merész | fantáziájukat is meghaladta. Ilyen felvonu­! lás csak a mesében van megírva. Eltalálták | a parasztlakodaíom minden nyitját és az | estélyen megjelentek mindegyike — pedig i szép számban voltak — szemmel láthatóan I élvezte a parasztlakodalom csoportozatát. A parasztlakodalmat megelőző szoká­sos összes ceremóniák élethűen lettek le­| adva. A násznagy, kiadó, vőfények elmond , ták a szokásos — ez alkalommal gőre styl­ben — mondókájukat sőt az örömszülők és ; menyasszony könyeket préseltek ki szeme­I ikből, hogy a helyzet képe minél jobban kitűnhessen. Ugy hallom, hogy ezeket a könyeket a nász nagyi beszéd alatt torma : szagolással idézték elő. Szóval az üzlet tel­jesen le lett bonyolítva, a parasztlakodalom megtartására az egyezség megköttetett és pap helyett a cigány elébe állott az egész násznép és ezzel az estély jellege is kez­detét vette. Meg kell említenem a parasztlakoda­| lom felvonulásának minden egyébb más fa­lusi jellege is megadatott. Ott láttuk a te­: lemben a deszkából összetákolt és a szo­kásos jelzésekkel ellátott csárdát, ahol egy tűzről pattant csaplárosné és egy bogár* ! szemű csapiárosleány szolgált it,okával a : legénykedő fiatalságnak, De ott láttuk a \ falunk nélkülözhetetlen kisbiráját, ki táj­szólás! dialektussal dobolt ki sokféle hu­moros „közhirré tétetik"-éket, amiben neki hűségesen segédkezett a talusi bakter, ki­nek az ily lakodalom alkalmával nappal is ébren kell lenni, különben más dézsmálja meg a bort. Ha még azt jelzem meg hogy a nász­nép tipikus alakjai kiválóan sikerültek és az öltözékek is a falusi ruhatár legsajáto­sabb jelleggel voltak felruházva és hogy az első menyasszonyi cőárdás után a násznép férfitagjainak nagyrésze szalonférfiakká ved­lettek át a helyzethéz mérten beszámoltam a parasztlakodalomról. A parasztlakodalom azonban csak elő­zenéje és mondhatni kis Miskája volt a folytatólagos estélynek. A felvonulást mege­lőzőleg is nagy forgalom volt a teremben felállított „Gésa" sátrakban, ahol társadal­munk úrasszonyai a legnagyobb előzékeny­séget fejtettek ki a vendégek kiszolgálása tekintetében. A felvonulás után vette csak kezdetét a sátrak körüli tömörülés. A két sátor valósággal konkurált és vetekedett egymással a vendégek pontosabb ós előzé­kenyebb kiszolgálásában. Minden egyik sá­tornak voltak törzsvendégei és ezeket a kö­rülményekhez képest pumpáltuk. Az egyik sátorban pláne erős, volt az indulás. Itt mérték poharanként a pezsgőt később aki még bírta üvegekkel lett kínálva. Szóval a kinalat nagy volt a vételkedv pedig'még nagyobb. Szünóra alatt a sátrakban és annak környékén pangott egyelőre az üzlet, de annál erősebb volt a teritett asztalok mel­lett, mivel már az alap meg volt rakva. Asztalbontás után volt még csak a valódi „Jattatajzum." Ilyen kedélyes és vidám hangulatu társaság csak Bachus udvarában lehetett. Mindenki kereste és meg is találta a tár­saságát ahol amúgy Isten igazában kimu­lathatta magát. Az ifjúság táncolt, a társa­ság egy része társalgásai szórakozott és él­vezett az ifjúság táncában a társaság más része pedig udvarolt és udvaroltatott ma­gának. „Herz raas verlángst du noch mehr" ? Alig haagzott el az 5 órai hajnali ha­rangszó a táncoló párok takaródot fújtak de ezzel még nem volt vége mulatságnak. A hivatalos mulatságnak ugyan igen, de nem azoknak, kik még csak ezután jöttek bele a svungba. Egy teljesen együttérző kedélyes társaság lement az étterembe és ott kezdték, ahol tulajdonképen kedélyesség és jóérzés kezdetét veszi. Hogy ez a társaság, hogy mulatott ah­hoz a krónikának semmi köze, mert telje­sen privát jelleggel volt felruházva, de mint­hogy némileg szoros összefüggött ezen ná­lunk páratlan rekordot ért mulatsággal, te­hát csak a rekordot tekintve, azt hiszem nem fog érni az indiskrétió vádja, ha jel­zem, hogy reggeli 8 órakor még javában szólt a Füredi bándájának muzsikája. Ez sem megvetendő rekord! Frici. A r/ hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város fejlődését csak hangoztatják. > Az hirlik, hogy Pápa városa folyton tervez, de nem végez-. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnk mindig készenlétben van. Az hírlik, hogy k polgármester a vá­rosháza kérdéséhen próba dörzsöléseket folytat. Az hirlik, hogy a rendőrök a zene­szóra mindig megjelennek. Az hirlik, hogy a Szanatórium estély­nek kiváltságai is voltak. Az hirlik, hogy a Szanatóriumi estély udvarképes volt. Az hirlik, hogy a Szanatórium estély korhelyievessel végződött. Az hirlik, hogy a Szanatórium estelyen a sátrak imponáltak. Az hirlik, hogy a Szanatórium estélyen sokan be voltak falazva. Az hirlik, hogy a Szanatórium estélyen egy fe{tünő szépségű asszony erősen vezetett. Az hirlik, hogy a kereskedelmi ifjúság Cabaret estélye alkalmával a főnökök stráj­koltak.

Next

/
Thumbnails
Contents