Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-03-03 / 9. szám

vasíatához, csak azt kéri, hogy a Veszprémből a Balatonhoz vezető vonalat ne Tapolcához, de Zánka állomáshoz csatolják. Mészáros Károly pápai polgármester bemutatja a pápai érdekeltség ülésének a jegyzőkönyvét s kéri kiépíttetni: a Pápa— Ukk, esetleg Sümegig menő vonalat, amely a győrieknek is hasznára lenne, továbbá a pápa—szentgáli, pápa—zirci, pápa—eszterházai és pápa—ajkai vonalakat. Eechnitz Béla a pápa—devecseri vasút kiépítését tartja tarthatatlanul szükségesnek. Schlichter Lajos elnök kéri, hogy az ajánlott vasutvonalak térképeit pótlólag csatolják. Esztergom vármegye és a gazdasági egyesület Írásban jelenti be óhajtását. Fő vonalnak óhajtják kiépíttetni a Budapest— Esztergom közötti vicinálist és állandó vashiddal össze kell kötni a Dnna balpartján a vasúttal, a. sárisápi vasút továbbá köttessék be az Annavölgybe. Döezy Ferenc megindokolja Esztergom vármegye óhajtását és arra a konklúzióra jut, hogy a vármegye nyugati részét kössék össze a központtal. Komárom vármegye óhajának tárgyalására került a sor ezután. Ugy a város, mint a gazdasági egyesület Írásban küldte be térvezetét, mely szerint kéri: 1. Komárom, Érsekújvár, Kolta, Nagysarló. 2. Gaiánta, Keszegfalu, Komárom. 3. Biatorbágytól a füzitői vonalba beágazólag. 4. Kisbér, Aszar, Bábolna, Bana, Győr. Komárom város uevében a város főjegyzője, dr. Gaál Gyáhi megokolja a várost érintő két vonal szükségességét és hangoztatja, hogy nemcsak helyi érdekek, hanem sztratégiai érdekek is követelik a vonal kiépítését. Goda Béla alispán Komárom érdekei ellen kénytelen szólani, csak egy pillantást kell tenni a térképre s látja bárki, hogy Magyarország felső része és a dél rész közötti egyenes összekötő ut csupán csak Győrön keresztül vezethet. Ugyancsak ellentétbe kell helyezkednie a győr—bábolnai vvnal miatt is, ennél is azt óhajtja, hogy mellőztessék, mert parallel halad egy már létező vonallal, ezért a kisbér—győri vonal mellett marad. A lébényszentmiklósi vicinális a Bakony alját kötné össze a fővonallal. Egyébként a vármegyének fentebb ismertetett j .vaslatát kéri kéri támogatni. — A pápa—devecser—ukki vonal felépítését, melyet Győrvármegye érdekei miatt csak pártfogolni tudja. Gáál rövid felvilágosítása után Wennes Jenő ugyanazokat tartja helyesnek és célszerűnek, mint a. vármegye, minek előterjesztését Goda Béla kellőképen megindokolta. Szendröi Mór felvilágositáskép kérdezi, hogy a Győr—Galánta közti vonal létesítése érdekében fővonal lenne-e a zirc— dombovári vonal is, mire Goda alispántól igenlő választ kapott. Lippay Géza kijelentette a győrvármegyei gazdasági egyesület nevében, hogy az egyesületnek óhajtása mindenben találkozik a vármegye óhajával. Schlichter Lajos erre megköszönte az érdeklődést, viszont Lippay Géza a kamarának az értekezlet összehívását és az elnöknek az érlekezlet mintás vezetését köszönte meg, mire. az értekezlet véget ért. Viliamostelepünk érdekében. Villamos telepünk felügyelő bizottsága szerdán délután telepünket érdeklő számos fontos ügyben tett intézkedést, mely ülés lefolyását adjuk egész terjedelmében. Mészáros Károly elnöklő polgármester az ülést megnyitja és egyben jelenti, hogy a telep inult évi zárszámadásai elkészültek, azok sokszorosítva lettek és a bizottsági tagoknak ezennel kiosztja. A zárszámadásokat a bizottság átviszgálva, annak helyességét konstatálta. Ganz és társa cég kérelme az 1907 évben letett 17800 kor névértékű 40/0 koronajáradék óvadékának visszautalása iránt. A bizottság a cég kérelmét kiadja javaslattétel végett az üzemvezetőségnek. Ganz cég értesiti a városi tanácsot, hogy az üzemzavar által okozott 256 kor. 52 fillér költséget megtéríti. A bizottság az értesítést tudomásul veszi. Ugyancsak ezen cég kérelmezi, hogy az uj gépnél letétbe helyezett 1898 kor. 81 fillér biztosítékának kiutalását. A bizottság folyamodó cégnek ezen biztositékát kiutalja. A pápai elemi iskolai tanítók a villamos áram árának mérsékelt dijban való számítását kérelmezik. A bizottság a kérelemnek helyt nem adhat, miután az áram szolgáltatási szabályzattól nem térhet el. Wuest Ferencz pápai lakos a vasút alatt egy kábel vezetéknek lefektetését kérelmezi. A bizottság a kérelmet javaslattétel végett kiadja az üzemvezetőségnek azzal, hogy a kölségvetést 8 nap alatt a bizottsághoz terjessze be. Mintegy 52 alsóvárosi gazda a csépléshez egy villamos árammal hajtó cséplőgép beszerzését kérelmezi. A bizottság értesiti a gazdákat, hogy cséplőgépet a telep nem szerezhet be, az ' áramot azonban mérsékelt áron hajlandó megadni. Polgármester a színházban alkalmazott villanyszerelő díjazását megállapítani kéri. A bizottság a szerelő diját esténként 2 koronában, a délutáni előadásoknál pedig 1 koronában állapítja meg. Utasítja azonban az üzemvezetőséget hogy a szinházvilágitásra több gondot fordítson. A szerelő fizetését a színigazgató eszközli. Polgármester ismerteti a veszprémi villamos világítás berendezése tárgyában kötött rendkívül előnyös szerződést. Indítványozza, hogy nem volna e célszerű több 9éget felszólítani, kogy telepünket ily előnyös feltételek mellett hajlandók volnának e elvállalni A bizottság kijelenti, hogy ez érdemben csak akkor határozhat, ha Veszprémben a világítás már üzembe lesz ós ezen előnyök beigazolva lesznek. Ha az eredmény kezett felderíteni gyermeke borongó elméjét, j hasztalan. Naponkint járták urastól a templomot, kérve Istent, hogy adná vissza leányuk lelki világát, imájuk azonban meghallgatásra nem talált. A nagy lelki bánat szegény

( nemzetes asszonyt is leverte a lábáról. Éppen egy vasárnap reggel dőlt ágyba. Az öreg Bodor nyomban a felcser uram után szaladt s mig a leány őrizet nélkül maradt, hirtelen felöltözött, kiment az utczára, majd berohanván a templomba, a fent elmondott dolgokat , cselekedte. Aminí a dolog értésére esett Bodor ; uramnak, eltitkolva beteg életpárja előtt a rettenetes tragédiát, nyomban felment a városházához leánya után. Piroska ott ült ( egy szobában és mikor meglátta édesapját, örömsikoltás között borult vállaira. Nem emlékezett semmire, azt sem tudta, hogy került a városházára és engedte magát szelíden vezetetni. Otthon aztán, talán az átélt nagy izgatottság folytán, lázba esett ós hat álló hétig lebegett élet és halál között. A jó Isten szerette Bodorékat és nem fosztotta meg őket egyetlen kincsüktől. Hónapok teltek el ugyan, mig Piroska lábra állhatott, de az enyhe tavaszi szellő viszszahozott egykét rózsát arazára. Eleinte ugy érezte magát, mii ha valami nehéz álmol aludt volna, amint azonban javult, szülői édes gyönyörrel tapasztalták, hogy sohasem emiitette a Gyömrői nevét. Hogy pedig minél távolabb legyen a , lábbadozó, még mindig gyönge teremtés a [ városi zajtól, szülői a nyár elején kivitték lányukat a boldogfalvai birtokukra. Az üde levegő, a gondos ápolás lassankint visszaadták a Piroska testi egészségét, lelkén azonban még mindig ott ült a boru. Semmiképpen sem akart újra felépülni szivének rombadölt nyugalma. Végleg elfeledte nagy betegségének súlya alatt Gyömrőit, vagy csak titkolta iránta valő lángoló szerelmét, nem árulta el sohasem. Szülői sohasem hozták fel a multat, de már felesleges is volt, mert Gyömrői időközben elhalt a mértéktelen ivás és éjszakázás folytán. Senki meg nem siratta és emlékét csakis özvegye siratta, aki martiromságot szenvedett mellette, mégis hitestársát vesztette benne.

( Őszre fordulván az idő, de meg az a tisztesség is érte Bodor Márton uramat, hogy „unanimi consensu" szenátornak választották, beköltöztek városi házukba. Lassankint a régi élet is visszatért a nemzetes ur portájára. Nem volt ugyan olyan zajos az élet, mint annakelőtte, mert öregedett a gazda, de az összejövetelek sem hiányzott. A vendégek közt legszivebben látták Bogáti Gál Andrást, a város egyik fiatal papját, aki bár fiatal volt és csak az imént végezte iskoláit külső országban, mindenki nagy tisztelettel vett körül. Insignis famíliából származott, édesapja valamikor az Ur szőlőjében dolgozott, de korán elhalt. A fiút szelid lelke a nép közé vonzotta és ugy érezte, hogy az uj hit mezején eredménynyel működhetik. A fiatal pap az első látásra megszerette Piroskát. Tetszett neki nemcsak a test szépsége, hanem lelkének minden pillatban i megnyilatkozó jósága. Ismerte múltját és j végtelen édes vágy fogta el arra a gondolatra, hogy az ő gyengéd keze talán újra felépítheti a nemes lélek rombadölt nyugalmát. És mintha a gondviselés kárpótolni akarta volna Piroskát a multakért, vágyat, édes, gondfelejtő, búbánatot oszlató érzést adott szivébe. Az ifjú pap viszontszerelemre talált és miután nem volt boldogságuknak semmi akadálya, csakhamar egymáséi lettek. Bogáti Gál András édes boldogságban élt a feleségével és a boldog asszony arczárói, szivéről végleg eltűnt a boru. Dalos ajka verőfényt hozott a lelkészi lakásba, I szeretetével bearanyozta azt a kis fészket, mely az igaz vonzódás aranyszálaiból volt szőve. Lassankint a gólya is eljött és pár I év alatt az öreg szenátor ur három kis unokájában gyönyörködött. Bodor Mártonné nemzetes asszony pedig minden reggelen elment a templomba és könyek között adott hálát Istennek, hogy boldoggá -tette őket. Az anyai sziv benső imája, ugy látszik, áthatolt a felhőkön, mert Piroska sohase emlékezett vissza első szerelmére. Es Bodorné a templomból jövet minden reggel betért az ő szépséges leányához és kis unokáihoz, de már rendesen ott találta sénátor uramat, aki oíficiuma előtt | mindennap benézett a gyermekekhez.