Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-02-24 / 8. szám

az üzleteredmény kimutatások utáu ítélünk, mit megtehet — a mi segit ségünk né'kül —- a nagyközönség is. Az igazgatóság jelentéséből ki­tűnik, hogy az összes üzletágak for galma növekedett, a pénzkereslet elég élénk volt és ez által az előző évi­nél jóval nagyobb tiszta jövedelmet érhettek el. S bár az értékpapirok árfolyamának a mult évben előállott csökkenése folytán árfolyam-különbö­zet cimén a tiszta nyereségből 18000 koronát kénytelenek voltak leírni, mégis a rendelkezésre álló nyereség több mint 10000 koronával túlhaladta a mult évit. Ezen kedvező körülmény folytán az igazgatóság az idei oszta­lékoknak az eddigi 140 koronáról 150 koronára való fölemelését hozza javaslatba. Az igazgatóság végűi jelenti, hogy az intézet 1907. év január el­sejétől átvette Bermüller Alajos ed­digi főügynöktől az Első Magyar Ál­talános Biztosító Társaság Papa és vidéke főügynökségét és hogy a meg­állapított intézeti alapszabályokat a veszprémi kir. törvényszék mint ke­reskedelmi bíróság jóváhagyta és be­jegyezte. Az intézetnek folyó évi tiszta jö­vedelme 101.808 kor. 98 fillér. Ez összeg oly eredmény, melyet kevés vidéki intézet tud felmutatni. Nagy érdem illeti meg e tekintetben első sorban Bermüller Alajos intézeti el­nököt és az igazgatóságot, ugyszinte a kezelő hivatalnokokat, kik a rend, pontosság s a szigorú ellenőrzés minta­képei és reméljük is, hogy a f. hó 25-ére egybehívott közgyűlés a biza­lom és elismerés fényes bizonyítékai val fogják őket kitüntetni. A kendergyár létesítése, Mint örvendetes tényt konstatáljuk, hogy a kendergyár létesítése megoldást nyert, ami közgazdasági szempontból gaz­dáinkra nézve nagy vívmánynak tekinthető. De nemcsak gazfhiközönségünkre, hanem városunk közgazdasági fejlődését nagyban lesz hivatva előmozditani. Ez érdemben szerdán értekezlet lett tartva, melyen egyhangúlag elhatároztatott, hogy Pápán a kenderkikászitő-gyár létesí­tése céljából a kendertermelő szövetkezet megalakult. Az értekezlet lefolyásáról a következő jkv. vétetett fel : Jegyzőkönyv felvétetett Pápán 1907. évi február 20-án a pápai kendertermelő szövetkezet és ken­derkikészitő-gyár részvénytársaság létesi­j tése tárgyában összehívott alakuló közgyű­léséről. Jelen voltak: Mészáros Károly polgár­mester elnöklete alatt Pápa és vidékének érdeklődő és a termelésre jelentkezett bir­tokosai és gazdái. Mészáros Károly - elnök megnyitja a gyűlést és bejelenti, hogy Till Konrád gyá­ros a szövetkezet és a részvénytársaság alapszabályait elkészítette, valamint meg­szövegezte a szerződéseket is. Midőn azo­kat a közgyűlésnek átadja, mandátuma is lejárt, kéri tehát a jelenlevő birtokosokat, hogy az alakuló közgyűlésre saját kebelük­ből válasszanak ideiglenes elnököt. A közgyűlés Mészáros Károly eddigi működését megköszönve, elnöknek Walla Gézát kérte fel, a jegyzőkönyv vezetésével pedig Máté Lászlót bízta meg. Elnök javasolja, hogy vegye a gyűlés első sorban is tárgyalás alá Till Konrád gyáros által elkészített alapszabályokat, il­letőleg szerződési mintákat. Jegyző felolvassa a létesítendő ken­dertermelési szövetkezet szerződési mintá­ját, mely a termelő szövetkezeti tagokkal lenne megkötendő és 12 évre kötelező. A gyűlés a szerződést elfogadhatónak találja, melyen az egyes pontok megvitatá­sára a szükséges módosításokat eszközölte. Elnök felteszi a kérdést, hogy a fel­olvasott szerződés, illetőleg alapszabályok­értelmében minden */, kat. hold kenderföld után jegyzendő 75 K üzletrészt és a szö­vetkezet által ajánlott 100- 200 cm. keiiderkoró q-ért 5 K ­200-250 , , , 5 , 20 250 cmnél hosszab „ 5 „ 40 beváltási árakat elfogadhatónak találja-e a közgyűlés ? A gyűlés a beváltási árakat helyeslő­leg tudomásul veszi. Jegyző felolvassa a szövetkezet alap­szabályait. A gyűlés a szerződésnek megfelelő módosításokkal az alapszabályokat tudomá­sul vette. Elnök az idő előrehaladottságára vak tekintettel a gyűlést d. u. 2 óráig felfüg­geszti. Elnök délután megnyitja a gyűlést és javasolja, hogy elsősorban a kendergyár részvénytársaság alapszabályái s azután a részvénytársaság és a szövetkezet között kötendő szerződés olvastassék fel. szivrehatóan tudta elpanaszolni baját. Csak azért üldözik őt, mert a bolnogult ura a katholika vallásra tért, az erdélyi urak közt pedig még mindig sok az eretnek, akik meg­fojtani k őt egy kanál vizfcen s nem lehet­nek hű alattvalói ő felségének sem. Mária Terézia kegyesen megvigasztalta a könyörgőt. Rendelés fog küldetni az er­délyi guberniumhoz, hogy jussában megó­talmaztassék az özvegy és az árva. Térdet hajtva s hálásan megcsókolva a felséges asszony kezét, nagy jó remény­séggel hazajött az özvegy, várván, hogy mikor érkezik meg a rendelet, mely őt be­iktatja a jószágba, ahonnan kiűzték. De Kemény Simon báró ur sem volt rest, arra a hirrfe, hogy az asszony Bécsbe ment, ő is odasietett. De már későn érke­zett. A kauczellárius ő exczellencziája semmi jóval sem biztathatta : — Tanácsosabb lesz nem menni au­diencziára. Ö felsége nagyon föl van bő­szülve Öcsém uram ellen. Óvakodott hát, hogy ne kerüljön a császárné szeme elé, hanem ahelyett a fi­atal József csiszárhoz ment audiencziára. Ott aztán ugy adta elő a dolgot, hogy a papok ki akarják túrni ősi jószágából azért, mert nem változtatta meg a vallását, mint szegény boldogult atyja. Törvénytelen gyereket akarnak becsempészni a famíliába, legitimálni akarják azt a fattyut s őt, a törvényes örököst megfosztják felevagyoná­tól. Mindez csak a papok és jezsuiták prak­tikája. Arra József császár, aki szeretett min­dent a papok ellenére cseledkeni, igy szólt. — Megértettem a dolgot és ha ugy van, akkor annak az asszonynak és a gye­rekének nincs semmi jussa. Megígérte aztán, hogy rendelés fog küldetni a guberniumhoz, hogy az asszonyt utasitssk el, mert ő felsége pártatlanul igaz­ságot akar szolgáltatni bármely valláson levő alattvalónak. Kemény Simon is megnyugtatva tért hát haza, várván a kegyelmes rezolueziót. i Bécsben pedig azalatt ugyancsak töprengett | a kanczellarius ő exellencziája, miképpen | intéztessék el ez a dolog, királyné ő felsége I az özvegy javára akarván azt elintéztetni, j a fiatal császár pedig, aki eonregens, Ke­j mény Simon uramnak adván igazat. Végre a kanczellária megtalálta a bölcs középutat. Az udvari dolgokban jártas fér­fiak mindig megtalálják ezt a bölcs közép­utat. A rendelet, mely az erdélyi guberni­umhoz leérkezett, abból állt, hogy a guber­nium igyekezzék ezt az ügyet békés uton complanálni. Az elintézésnek ez a módja lejobban megfelelt a gubernátor, Hadik gróf ur ő exczeleneziája óhajtásának is, ki vitéz ge­nerális létére is nagyon szerette a békesé­get a czivilis életben. Biz az legjobb lesz igy, ahogy a kanczellária rendelte. Exmittáliatott tehát a gubernium ke­beléből Haller Gábor gróf és Teleki László gróf, hogy kihallgatván a pörlekedő feleket a legfelsőbb utasítás szerint intézzék el ezt a dolgot. Az asszony kész is volt atyafiságos egyeségre, ha a jószág felét átadja Kemény Simon ur s azonfelül illendő özvegyi tartá­sáról gondoskodik. A báró viszont azt követelte, hogy mondjonle az asszony a Kemény név vise­léséről a maga és gyermeke nevében, ak­kor gondoskodik eltartásukról s ugy hiszi, hogy mint városi személynek elegendő lesz évenként kétszáz rhénes forint. — Hogy én lemondjak a becsületes özvegyi nevemről s a fiam jussáról ? — pattant föl az asszony. — Nem hagyom az igazságomat s még egyszer fölmegyek | Bécsbe a császárnéhoz. Pap előtt esküd­tünk meg a boldogult urammal s a püspök­nek is pártomat kell fogni. — Hozzám ne jöjjön, — tiltakozott a püspök ; — én nem avatkozom a dolgába. A barátot is bezárattam a klastromba. ítél­jen ö felsége. S ki tudja, miképpen itélt volna a jámbor királyné, ha Széles Trézsi még egy­szer fölmehetett volna Bécsbe. De az urak megakadályozták. Nem szabad megengedni, hogy ilyen nagy nemes família olyan szé­gyent szenvedjen. Báró Kemény Simon aí ónban fölment mégegyszer a fiatal császárhoz s még is kapta a reskriptumet, hogy mivel a békés egyezkedés nem sikerült, ő felségeik ren­delik, hogy sem Széles Teréziának, sem a fiának ezentúl Kemény névvel élni nem szabad és semmiféle just a Kemény örök­séghez ne formálhassanak; viszont báró Kemény Simon hat ezer r. forintot fizet készpénzben az asszonynak és fiának s ha felnő a fiu, Váczon tanittassék ex aerario. Ezzel végződött az a pör, mely akkor egész Erdélyben fölzavarta az url rendeket.

Next

/
Thumbnails
Contents