Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-02-24 / 8. szám

az üzleteredmény kimutatások utáu ítélünk, mit megtehet — a mi segit ségünk né'kül —- a nagyközönség is. Az igazgatóság jelentéséből kitűnik, hogy az összes üzletágak for galma növekedett, a pénzkereslet elég élénk volt és ez által az előző évinél jóval nagyobb tiszta jövedelmet érhettek el. S bár az értékpapirok árfolyamának a mult évben előállott csökkenése folytán árfolyam-különbözet cimén a tiszta nyereségből 18000 koronát kénytelenek voltak leírni, mégis a rendelkezésre álló nyereség több mint 10000 koronával túlhaladta a mult évit. Ezen kedvező körülmény folytán az igazgatóság az idei osztalékoknak az eddigi 140 koronáról 150 koronára való fölemelését hozza javaslatba. Az igazgatóság végűi jelenti, hogy az intézet 1907. év január elsejétől átvette Bermüller Alajos eddigi főügynöktől az Első Magyar Általános Biztosító Társaság Papa és vidéke főügynökségét és hogy a megállapított intézeti alapszabályokat a veszprémi kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság jóváhagyta és bejegyezte. Az intézetnek folyó évi tiszta jövedelme 101.808 kor. 98 fillér. Ez összeg oly eredmény, melyet kevés vidéki intézet tud felmutatni. Nagy érdem illeti meg e tekintetben első sorban Bermüller Alajos intézeti elnököt és az igazgatóságot, ugyszinte a kezelő hivatalnokokat, kik a rend, pontosság s a szigorú ellenőrzés mintaképei és reméljük is, hogy a f. hó 25-ére egybehívott közgyűlés a bizalom és elismerés fényes bizonyítékai val fogják őket kitüntetni. A kendergyár létesítése, Mint örvendetes tényt konstatáljuk, hogy a kendergyár létesítése megoldást nyert, ami közgazdasági szempontból gazdáinkra nézve nagy vívmánynak tekinthető. De nemcsak gazfhiközönségünkre, hanem városunk közgazdasági fejlődését nagyban lesz hivatva előmozditani. Ez érdemben szerdán értekezlet lett tartva, melyen egyhangúlag elhatároztatott, hogy Pápán a kenderkikászitő-gyár létesítése céljából a kendertermelő szövetkezet megalakult. Az értekezlet lefolyásáról a következő jkv. vétetett fel : Jegyzőkönyv felvétetett Pápán 1907. évi február 20-án a pápai kendertermelő szövetkezet és kenderkikészitő-gyár részvénytársaság létesij tése tárgyában összehívott alakuló közgyűléséről. Jelen voltak: Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt Pápa és vidékének érdeklődő és a termelésre jelentkezett birtokosai és gazdái. Mészáros Károly - elnök megnyitja a gyűlést és bejelenti, hogy Till Konrád gyáros a szövetkezet és a részvénytársaság alapszabályait elkészítette, valamint megszövegezte a szerződéseket is. Midőn azokat a közgyűlésnek átadja, mandátuma is lejárt, kéri tehát a jelenlevő birtokosokat, hogy az alakuló közgyűlésre saját kebelükből válasszanak ideiglenes elnököt. A közgyűlés Mészáros Károly eddigi működését megköszönve, elnöknek Walla Gézát kérte fel, a jegyzőkönyv vezetésével pedig Máté Lászlót bízta meg. Elnök javasolja, hogy vegye a gyűlés első sorban is tárgyalás alá Till Konrád gyáros által elkészített alapszabályokat, illetőleg szerződési mintákat. Jegyző felolvassa a létesítendő kendertermelési szövetkezet szerződési mintáját, mely a termelő szövetkezeti tagokkal lenne megkötendő és 12 évre kötelező. A gyűlés a szerződést elfogadhatónak találja, melyen az egyes pontok megvitatására a szükséges módosításokat eszközölte. Elnök felteszi a kérdést, hogy a felolvasott szerződés, illetőleg alapszabályokértelmében minden */, kat. hold kenderföld után jegyzendő 75 K üzletrészt és a szövetkezet által ajánlott 100- 200 cm. keiiderkoró q-ért 5 K 200-250 , , , 5 , 20 250 cmnél hosszab „ 5 „ 40 beváltási árakat elfogadhatónak találja-e a közgyűlés ? A gyűlés a beváltási árakat helyeslőleg tudomásul veszi. Jegyző felolvassa a szövetkezet alapszabályait. A gyűlés a szerződésnek megfelelő módosításokkal az alapszabályokat tudomásul vette. Elnök az idő előrehaladottságára vak tekintettel a gyűlést d. u. 2 óráig felfüggeszti. Elnök délután megnyitja a gyűlést és javasolja, hogy elsősorban a kendergyár részvénytársaság alapszabályái s azután a részvénytársaság és a szövetkezet között kötendő szerződés olvastassék fel. szivrehatóan tudta elpanaszolni baját. Csak azért üldözik őt, mert a bolnogult ura a katholika vallásra tért, az erdélyi urak közt pedig még mindig sok az eretnek, akik megfojtani k őt egy kanál vizfcen s nem lehetnek hű alattvalói ő felségének sem. Mária Terézia kegyesen megvigasztalta a könyörgőt. Rendelés fog küldetni az erdélyi guberniumhoz, hogy jussában megótalmaztassék az özvegy és az árva. Térdet hajtva s hálásan megcsókolva a felséges asszony kezét, nagy jó reménységgel hazajött az özvegy, várván, hogy mikor érkezik meg a rendelet, mely őt beiktatja a jószágba, ahonnan kiűzték. De Kemény Simon báró ur sem volt rest, arra a hirrfe, hogy az asszony Bécsbe ment, ő is odasietett. De már későn érkezett. A kauczellárius ő exczellencziája semmi jóval sem biztathatta : — Tanácsosabb lesz nem menni audiencziára. Ö felsége nagyon föl van bőszülve Öcsém uram ellen. Óvakodott hát, hogy ne kerüljön a császárné szeme elé, hanem ahelyett a fiatal József csiszárhoz ment audiencziára. Ott aztán ugy adta elő a dolgot, hogy a papok ki akarják túrni ősi jószágából azért, mert nem változtatta meg a vallását, mint szegény boldogult atyja. Törvénytelen gyereket akarnak becsempészni a famíliába, legitimálni akarják azt a fattyut s őt, a törvényes örököst megfosztják felevagyonától. Mindez csak a papok és jezsuiták praktikája. Arra József császár, aki szeretett mindent a papok ellenére cseledkeni, igy szólt. — Megértettem a dolgot és ha ugy van, akkor annak az asszonynak és a gyerekének nincs semmi jussa. Megígérte aztán, hogy rendelés fog küldetni a guberniumhoz, hogy az asszonyt utasitssk el, mert ő felsége pártatlanul igazságot akar szolgáltatni bármely valláson levő alattvalónak. Kemény Simon is megnyugtatva tért hát haza, várván a kegyelmes rezolueziót. i Bécsben pedig azalatt ugyancsak töprengett | a kanczellarius ő exellencziája, miképpen | intéztessék el ez a dolog, királyné ő felsége I az özvegy javára akarván azt elintéztetni, j a fiatal császár pedig, aki eonregens, Kej mény Simon uramnak adván igazat. Végre a kanczellária megtalálta a bölcs középutat. Az udvari dolgokban jártas férfiak mindig megtalálják ezt a bölcs középutat. A rendelet, mely az erdélyi guberniumhoz leérkezett, abból állt, hogy a gubernium igyekezzék ezt az ügyet békés uton complanálni. Az elintézésnek ez a módja lejobban megfelelt a gubernátor, Hadik gróf ur ő exczeleneziája óhajtásának is, ki vitéz generális létére is nagyon szerette a békeséget a czivilis életben. Biz az legjobb lesz igy, ahogy a kanczellária rendelte. Exmittáliatott tehát a gubernium kebeléből Haller Gábor gróf és Teleki László gróf, hogy kihallgatván a pörlekedő feleket a legfelsőbb utasítás szerint intézzék el ezt a dolgot. Az asszony kész is volt atyafiságos egyeségre, ha a jószág felét átadja Kemény Simon ur s azonfelül illendő özvegyi tartásáról gondoskodik. A báró viszont azt követelte, hogy mondjonle az asszony a Kemény név viseléséről a maga és gyermeke nevében, akkor gondoskodik eltartásukról s ugy hiszi, hogy mint városi személynek elegendő lesz évenként kétszáz rhénes forint. — Hogy én lemondjak a becsületes özvegyi nevemről s a fiam jussáról ? — pattant föl az asszony. — Nem hagyom az igazságomat s még egyszer fölmegyek | Bécsbe a császárnéhoz. Pap előtt esküdtünk meg a boldogult urammal s a püspöknek is pártomat kell fogni. — Hozzám ne jöjjön, — tiltakozott a püspök ; — én nem avatkozom a dolgába. A barátot is bezárattam a klastromba. ítéljen ö felsége. S ki tudja, miképpen itélt volna a jámbor királyné, ha Széles Trézsi még egyszer fölmehetett volna Bécsbe. De az urak megakadályozták. Nem szabad megengedni, hogy ilyen nagy nemes família olyan szégyent szenvedjen. Báró Kemény Simon aí ónban fölment mégegyszer a fiatal császárhoz s még is kapta a reskriptumet, hogy mivel a békés egyezkedés nem sikerült, ő felségeik rendelik, hogy sem Széles Teréziának, sem a fiának ezentúl Kemény névvel élni nem szabad és semmiféle just a Kemény örökséghez ne formálhassanak; viszont báró Kemény Simon hat ezer r. forintot fizet készpénzben az asszonynak és fiának s ha felnő a fiu, Váczon tanittassék ex aerario. Ezzel végződött az a pör, mely akkor egész Erdélyben fölzavarta az url rendeket.