Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-12-01 / 48. szám

dos házat felcserélni, azt válaszolta, hogy ezen ajánlatra nem reflektál. Ezen körülményből kifolyólag a városi tanács a városház kérdésének megoldására egy ujabb javaslatot tesz a képviselőtestü­letnek, mely javaslat a legközelebbi köz­gyűlés nnpirendjére van kitűzve. Ezen tetszetős javaslatot nemcsak ak­tuálitásával fogva, de lakosságunk tájékoz tatása céljából egész terjedelmében a kö­vetkezőkben közöljük : „Tekintettel arra, hogy a Pápai Ta­karékpénztár nem hajlandó épületét áten­gedni a városnak, jelenlegi helyét nem ál­dozza fel, a városi tanács által javaslatba hozott Gráf és Németh István-féle telekért, minthogy pedig a városháza mai állapotá­ban nem felel meg hivatásának, különösen a pénztár helyisége képezi a felsőbb ható ságnak kifogása tárgyát, ezenfelül vá­rosházán sem a mérnöki, sem a főorvosi, sem a bejelentő hivatal el nem helyezhető további építkezés nélkül, noha a város fej­lődésére való tekintetből, valamint a lakos ság érdekében ezekre okvetlen szükség volna, már pedig ha ezen hivatalok elhe­lyezését a városháza szűk keretében akar­juk megoldani, ugy a meglevő helyiségek­től vonjuk el a világosságot és a levegőt anélkül, hogy a városháza hosszabb időre a város rohamos fejlődésének megbírna fe­lelni, ez csak ideiglenes toldozás és foldo­zás lenne. Miért is a városi tanács inkább hajlik a gyökeres megoldás felé, amit azáltal re­mél elérni, ha a városháza a Gráf és Né­meth István telkén építtetnék fel ket eme­letre, ugy hogy a földszinten üzlethelyisé­gek emeltetnének, amelyeknek valamint a mostani városházának bére, ha teljesen nem is, de annyit jövedelmezne, hogy a befek­tetett tőke 2J 3 részét bizonyára amortizálni képes volna s beláthatatlan időkig a város­háza a lakosság igényeit teljesen kielégí­tené, amellett 50 év alatt a város egy te­temes jövedelmet hajtó törzsvagyonhoz jntna, csekély áldozattal. Egyidejűleg a Gráf kávéház előtti szűk utca kiszélesbitést nyerne, ami minden kö­rülmények között keresztül viendő, egyrészt közforgalmi, másrészt szépészeti szempont­ból. Javasolja tehát a tanács, hogy a kép­viselőtestület a fenti helyen építendő város­háza tervére írjon ki nyilvános pályázatot. A beérkezendő legsikerültebb pálya­művet 500, a 2-ikat 300, a 3-ikat 200 ko­koronával honorálja. Meg van győződve a tanács, hogy oly megoldást fog nyerni a városháza, mely Pápa város büszkesége leend anélkül, hogy ezáltal a lakosság vállaira elviselhetetlen teher hárulna. Addig az ideig a jelenlegi városháza tartassék fenn jelenlegi helyzetében. Ha pedig a képviselőtestület a gyö­keres megoldást keresztülvihetetlennek tar­taná, ugy két terv áll a város előtt : egyik a mostani városházának még egy emeletre való vevése, a másik a déli szárnynak a r. kapitanyi hivatalig való kiépítése. Az első terv keresztül vitelénel a pénztár a mostani első emelet utcai frontjára, a szám­vevőség a jegyzőség helyére, a nagyterem, a polgármester a II. emeletre kerülne. Ez esetben a h. polgármesternek itt helyisége nem lenne, miután a nagyterem oly nagy­ságban lenne készítendő, hogy a képviselő­testület számának megfeleljen. A tanácsos, valamint a jegyzőség, a pénztár és számvevőség helyén nyerhetne elhelyezést. Elhelyezhető volna még ezen építkezés mellett a mérnöki hivatal a föld­szinten a pénztár helyiségébe, de sem az orvos, sem a bejelentő hivatal számára hely nem volna. A második mód mellett a pénztár he­lyisége megnagyobbittatnék a földszinten, az emeleten lenne a mérnöki és főorvosi hivatal és a tanácsos részére egy helyiség, bejelentő hivatal számára azonban szintén nem maradna hely, már pedig közbizton­ságt, közegészségügyi, de különösen köz igazgatási szempontból elengedhetetlen a bejelentő hivatal szervezése, mert egy r. tanácsú városban tűrhetetlen, hogy egye­seket csak hónapok múlva lehet megtalálni, akkor is csak ugy, ha más hatóság értesít bennünket lakásáról. Ezekből kitűnik, hogy uj városháza nélkül csak pénzt fecseréljük el, magában a városházában oly egészségtelen állapotot teremtünk ujabb építkezésekkel, hogy azt nem eiősegiteni, hannm akadályozni kellene. KARCZOLAT a mxLlfc ii.©l3z?ől. Elég érdekes volt a mult hét lefolyása. Még jó messzire vagyunk a farsangtól és már a mulatságok és estélyek egész soro­zatairól kell a krónikának beszámolni. Há­rom estélyrői szól az ének. Az elsőt a szö­vőgyár, a másodikat az iparos ifjúság, a harmadikat a cipészek szakegylete produ­kálta. A szövőgyár estélyét színész nyelven mondva premiernek lehet tartani. A dolog akkép áll, hogy a szövőgyár kebelében egy „Perutz-gyári alkalmazottak önképzőköre" cimen megalakult és ezen kör tartotta meg mult szombaton a Jókai kör helyiségében első estélyét. Ezen fiatal még alig pelyhedző kör maga sem bizott abban, hogy ezen első es­telye oly fényes sikert arasson, amint tény­leg bevált. Hogy nem volt elkészülve arra a nagy érdeklődésre és látogatottsagra iga­zolja az, hogy nem a Griff ben hanem a Jókai kör helyiségében próbálkozott. Utólag már megbánta, hogy nem a Griff nagyter­mében tartották, de mar késő volt. A terem annyira zsúfolt volt, hogy nagyrésze azon közönségnek, mely mindenáron részt akart venni a2 estélyen már csak a konyhába szorult. Aki a helyiviszonyokat ösmeri az tudni fogja hogy mit jeient az, ha a Jókai kör helyiségének kiegészítése a konyhára vonatkozik. Ennek a szüktéri helyzetnek keli be­tudni azt, hogy az estély, mely színi, elő­adás, szavalat és más ef'ajta műsorból ál­lotr, nem végződött a hagyományos rögtön­zött tánccal. Annyan voltak, hogy ha teny­leg táncot rögtönöztek volna, akkor nemcsak a konyhában hanem a sörödében is kellett volna helyet szorítani a táncospároknak. No de se baj, majd a iegközelebbi estélyüket más formában rendezhetik premiernek nem­csak fényesen, de bravúrosan bevált, ha nem is volt tánc a vége. Az iparos ifjúság önképző köre által a Griff szálloda nagytermében megtartott estélye mintegy folytatását képezte a társ­körnek mert másnap este lett megtartva. Erről az iparoskörröl, mely évekkel ezelőtt hivatottságáiiak magaslatán állott, utóbbi időben azt híresztelték, hogy agóniában szenved. Nos a híresztelés rosszhiszemű, mert „a leányzó nem halt meg csak aludt." Hogy ezen közmondás erre az iparos körre tényleg beigazolva van, fényes bizo­nyitékát adta ezen estélyel. o'y estélyt rendeztek, melyre valóban büszkék lehet­nek. A kör a régi fényében mutatkozott be. Hűek voltak a régi tradíciójukhoz és hivatottságuk teljes pompájára emlékezte­tett vissza. Az estélynek oly műsora volt, mely a legvérmesebb reményeket is kielé­oitotte volna és a közreműködők művészi sfylt produkáltak. Ennek a körnek már tánc tekintetében nem volt pechje. De nem is lehetett, mert nem rögtönzött táncról volt szó, hanem a műsoron már jelezve volt, hogy „műsor után tánc". Az igaz, hogy sokszor megesik a Griff nagytermeben a túlzsúfoltság, de anyiri még sem, hogy az előre hirdetett táncot nem tudták volna megtartani. Szo­rulni szorultak, de ki nem szorultak. Szóval száz szónak is egy a vége az iparos ifjúsági önképző körnek legutóbb tartott estélye a régi fényéhez nemcsak méltó volt de azt tul is szárnyalta, dacára hogy ezen estén egy más iparos szakegylet is mulatságot tartott. Ezt a mulatságot a cipészek szakegy­lete ugyancsak ezen estén a Jókai körben rendezte. Ezen estély nem volt műsoros csak kivetelesen táncsoros. Ezen estélyre nem lehet elmondani azt a szálló közmon­dást, hogy „der Schlag soll die Konkurenz betreffen" mert tényleg nem volt konku­renciáról szó. A cipész szakegylet tagjai nem konkurencia szempontból rendezték maguk között ezen estélyt, kanem mulatság szempontjából. A Grifí'ben ők nem hiányoz­tak,, a Jókai körben pedig az önképző kör tagjai nem hiányoztak ós ezzel az ügy bé­kés elintézést nyert. Az estélyekről jut eszembe, hogy a hét folyamán újra egy estélyben lesz ré­szünk, még pedig „Cabaret estély" cégére alatt. Még jóformán ki sem ment az emlé­kezetünkből a Palmay-est már nyomában jön egy ujabb művészest. Mert hát müvész­estélyre van kilátásunk. Ezen müvószestélyt nem a színházban hanem a Griff nagyter­mében teritett asztalok mellett fogjuk él­vezhetni. Talán jobb is az ilyen müvészestély. Teritett asztalok mellett, ha a műsorral nem lakni jól, vau alkalma az embernek mással jóllakni. Csak az étvágyát ne rontsa el az ember 1 Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa hiába várja a sült galambot. Az hirlik, hogy Pápa városa még nó­gatásra sem bír hazni. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsi. kép­viselőnk előzékenységét nem lehet mege­lőzni. Az hírlik, hogy a polgármester a vá­rosház kérdését kezdi dörzsölni. Az hirlik, hogy a rendőrök a szokás hatalma alatt nyögnek. Az hirlik, hogy a cipészek mulatságán mindenki megtalálta a foltját. Az hirlik, hogy az iparos ifjak mulat­ságán több kibékülés íorlént. Az hirlik, hogy a szövőgyári estély­nek aristokratikus jellege is volt. Az hirlik, hogy Pápa és Szombathely között nemsokára megszűnik a fuvalom és mosolyog a fájdalom. Az hirlik, hogy a szintársulat nemso­kára azt izeni, hogy Székesfehérvárra kell berukkolni. Az hirlik, hogy Pápán a kibicek sir­ásó jelleggel vannak felruházva. Az hirlik, hogy Pápán sokan meg vannak terhelve. Az hirlik, hogy Pápán a két Kaszinó nem bír zöld ágra vergődni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője lassanként már sok mindenről le­mondot. IE-Z ib E •wí vt sswei* awlciP aMj'kamgm — Városi közgyűlés. Városunk kép­• viselötestülete f. hó 12-én közgyűlést tart, | melynek tárgysorozata még eddigelé nincs megállapítva. Egyik f'ontosabb pontja lesz a városi tanács javaslata a városháza kibőví­tése esetleg uj városháza építése, mely ja­vaslatot lapunk más helyén egész terjedel­mében közlünk. — Huszárezredünk köréből. Ró­nai Horváth Jenő vezérőrnagy, kerületi pa­rancsnok, huszárezredünk szemléjére kedden városunkban érkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents