Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-10-27 / 43. szám

kis szökevény" táblás házat csinált. Az est kimagasló alakja Kormos Ilonka volt, ki a címszerepben elragadóan bájos volt. Min­den egyes énekszámot tüntető tapsokkal ösmertek el és megujráztattak, különösen tetszett az „Elpirulni' 4 énekszám, melyet színpadunkon ily hatásosan még nem adtak elő. Igen kedves volt Hidy Irén mint Car­manita, ki temperamentumos játékával és kecsesen lejtett táncával sürü tapsokat nyert. Kitűnő és jóizü humorral játszta Bá­tory a szerzetes szerepét és egész estén át derültségben tartotta küzönségünket. Igen ügyes volt Inke mint jokey, nemkülönben sikkes Ráthony Stefi a szobeleány szere­pében. Medqyaszay gyenge Stanley volt. A kar és zenekar Tombor karmester vezetése alatt teljes összhangzatban volt. Vasárnap délután „Göre Gábor Buda- | pestön" életkép ment. A közönség sürü j tapsokkal illette Hidi Irént, nemkülönben j Bátoryt jóizü alakításáért. Este reprizként „A kis szökevény" ! ment szinte táblás ház előtt. Az előadas j az est fényes keretében mozgott. Hétfőn a melodikus zenéjü operette ! „A cigánybáró" került színre. Ez estén j újra volt alkalmunk Rományi Mariska ko­loraturjában gyönyörködni. Sajnos játékáról j ezt nem mondhatjuk, mert élettelen volt. j Igen szépen énekelte Medyyaszay a cimsze- ! repet. Szathmáryné teljes precizitással adta j Cipra szerepét. Bátory igen kacagtató volt i Zsupán szerepében. Inke gyenge Carnero ! volt. Gyárfás fess volt Gábor diák szere- j pében. Igen helyes Arzená volt Ráthonyi j Stefi, Tomborné, Déry kisebb szerepeikben I a biztos ensemblét emelték. Kedden színtársulatunk egy kedvelt ! tagjának Déri Bélának jutalomjátéka volt, mely alkalommal ,,Az őrangyal" vígjáték j került színre. A darab francia pikantériák- s kai van telve, sőt egyes helyeken drasz- ; tikus is. A főbb szerepek Déry, Holéczy Ilona ! és Kovács kezeiben voltak, kik teljes tudá­sukat vittek szerepeikbe. Nagy tetszést ara; tott Hidi Irén, ki a kokettet rendkívüli sik­kel játszta. Szerdán délután ifjúsági előadásul „Kuruc feja Dávid" gyér közönség előtt ment. Az ifjúsági előadások megállapitásá- t nál nem okvetlen szükséges mindig irodalmi ! színvonalon álló darabokat választani, hisz az ifjúság is szívesen szórakozik a szin- í házba és hébe-hóba egy mulattató darabra is kívánkozik, ennek tudandó is be a gyér j látogatottság. A címszerepet Kovács meste- l riesen játszta. Fenséges volt Holéczy az ő egyéniségében méltó Ráskayné szerepében. Déri a lantos szerepében kitűnt. Említést érdemel még Tomborné az anya szerepében. Este az örökké szép zenéjü „Lili" ope­rette telt házat csinált. A címszerepet Kor­mos Ilonka bámulatra méltó bájjal és ele­ganciával játszta. Szűnni nem akaró tap­sokkal illették művészi játékát és énekét, j A „Lili" keringőt zajos tapsokra meg kel­lett újráznia. Gyárfás igen tetszetős volt Plinchard szerepében, jóllehet ezen szere­pet tőle már jobb alakításban láttuk. Typi­kus alakítást nyújtott Szathmáry az örök ifjú Hipotese szerepében. Déri a férj sze­repében kifogástalan volt. Csütörtökön nem tudjuk hányadszor a ' „Vig özvegy" operettben gyönyörködtünk és ezt íőleg Kormos Ilonkának köszönhet­jük, ki ezen szerepben mindig érdeklődést tud kelteni. Nem nagy, de szép közönség nézte végig az előadást, melynek nagyon is délutáni ize volt, és tüntető tapsokkal illette Kormos Ilonkát, ki egyedül ug}- játszta meg szerepét, mintha táblás ház előtt folyna az előadás. Gyárfás Daniló szerepében a régi jó volt. A többi szereplők csakúgy ím­mel-ámmal játszottak. Pénteken premierünk volt az „Őszi vi­har" dráma előadásul. Az est kimagasló alakja Holéczy Ilona volt, ki ugy az érze­lem, szenvedély és elszántság minden ár­nyalatát művészileg oldotta meg. .tv szép számú közönség nyílt jelenetekben is meg­tapsolta. Kovács ez alkalommal is beiga­zolta, hogy kotornus szerepekben nagy ha­tas tud kelteni. Markánsul alakitotta az amerikait. Déri Béla a tőle már megszokott nagy tudással játszta Ivo szerepét. Csen­des Blice ez alkalommal beigazolta, hogy ha szerepét tanulmány tárgyává teszi, ugy megállja helyét. Kisebb szerepeikben Tom­borné, Bátori, Szatmáryné és Inke kifogás­talanok voltak. A közönség mindvégig ér­deklődéssel kisérte az előadást. Szombaton „Katalin" ment, melyről la­punk jövő számában referálunk. KARCZOLAT a, m-u-lt; Jti_é-bx ,öl. Nem mondhatom teljesen, hogy „finita la comedia" mert a társulat egy resze még városunkban időz. A drámai személyzetre vonatkozólag már elfújhatnám ezt a régi hagyományos jelszót, de az operettre még nem. Ez is egy különleges eset, mely még itt időző színtársulatunknál nem fordult elő. Amily különös volt az egész szinévad, ép­oly különösen végződött. A drámai személyzet már javában tartja az előadásokat Szombathelyen, mig az operetteszemélyzet egy hattyúdallal be­fejezi nálunk a szinévadot, melyről elmond­hatjuk, hogy ily fényes sikerű szinévad „nocb nie dagewesen". A drámai személyzet távozása ép oly csendben folyt le, mint — krónikái szem­pontból ítélve — az egész szinévad. Még jóformán azt sem tudtuk, hogy elutaznak, elmentek minden feltűnés nélkül. Hát nem teljes joggal kérdezhetjük, hogy hol ma­radtak „az aranyjouzi szép napok" ? Mig egy icurka-picurka bucsuestély sern lett rendezve, még a szokásos kézszorítás is elmaradt. Hát igazán, „igy még nem jött ki". Ha még legalább azt halloftuk volna, hogy a nyilvánosság kizárásával történt volna valami olyasmi, melj'.re ellehet mon­dani, hogy bucsujelleggel bírt volna, de absolute semmi sem. Még a vasúti alkal­mazottak is csodálkozásukat fejezték ki azon, hogy a színtársulat távozik — ha részletben is — és még egy érdeüelt fél sem jelentkezett a „viszontlátás reményé­ben". No hát igazán mondhatom, „igy még nem jött ki". Az operette személyzet még itt időzik városunkban is ez még egy kevéssé repe­rálhatna a helyzeten. Az hirlik, hogy a tulajdonképeni bucsuzásnak volt már egy bizonyos jellege, mely a nyilyánosság kizá­rásával történt és eltekintve ama bizonyos kapcsalkódzást csupán családi jelleggel volt felruházva, ez oly diskrét alakban lett meg­tartva, hogy egyelőre erről nem jutott ki semminemű részlet a nyilvánosság elé. Le­het hogy a színtársulat távozásával kiszi­várog ébből valami olyasmi, mely a króni­kában való megemlékezésre „engedélyezve" lesz, de egyelőre, mint már jeleztem, na­gyon is diskrét jelleggel volt felruházva. Ugy látszik, hogy az operette személy­, zet távozása sem fog nagy port felverni, í legalább a kilátások nem biztatók. Ha va­lami történik, ugy a vasútállomáson eshetik , meg olyasmi, ami emlékeztet a régi jó : időkre. De ha ilyesmi történik is, ez is kis j stylusban lesz megtartva, mert a helyzet j most már ezt kívánja meg. Szóval rosszul állunk, legalább eddig ezt mondhatjuk. Ha visszagondolunk a regi jó időkre nem ösmerek magunkra. Én azon­ban még mindig bizok és íiiszém is, hogy a döntő pillanatban — a bucsu alkalmával — mégis csak megembereljük magunkat. Ha nem is lesz a rasuti állomáson cigány­zene, nem lesz pezsgőzés a váróteremben és nem lesz a végpillanatban jegynélküli beszállás és elkísérés a legközelebbi Csat­lakozási állomásig, de legalább legyen méltó dekórum és környezet azok részéről, kik a szinévad sikerét oly érdekessé és felejthe­tetlenné tették és végül legyen alkalma a krónikának erről a búcsúzásról legalább azt megörökíthetni, hogy mégis „történt valami". Ebben a reményben várom is a fejle­ményeket. Ha pedig semmi sem történik, ugy nem marad más hátra, mint a távozó színtársulattól, melynek tagjai a tavasszal újra körünkbe érkeznek, már ez alkalom­mal azzal bursuztatni, hogy: „A viszontlátásra". Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város jövöje biztatásokkal van biztosítva. Az hirlik, hogy Pápa városa olyan mint a szarka. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál ofsz. képviselőnk városunkba érkezett és világit. Az hirlik, hogy a polgármester sohasem fogy ki a tárgysorozatokból. Az hirlik, hogy a rendörök ritkán terhelik meg a gyomrukat. Az hirlik, hogy a Sport-egyletben már kezdenek szünetelni. Az hirlik, hogy Pápán a két ka­szinó kezd már egymáshoz dörzsölödni. Az hirlik, hogy a Pápai Takarék­pénztár igazgatósága kemény dió. ( Az hirlik, hogy Papán sok em­ber kötelet ereszt. Az hirlik, hogy Pápán az eszkö­zök szentesitik a célokat. Az hirlik, hogy a szintársulat körében a nyilvánosság kizárásával bikaviadalok lettek rendezve. Az hirlik, hogy a szinévad alatt Szalkay Lajos színigazgató sokszor a markába nevetett. Az hirlik, hogy a szintársulat két primadonnája ugratás közben homlok­egyenest ellenkezett egymással. Az hirlik, hogy a szintarsulat ilöi tagjának kevés anyag állott rendel­kezésre. Az hirlik, hogy a szintársulat né­hány férfitagja rendesen a domins mel­lett rekedt be. Az hirlik, hogy a szintársulat hé­hány tagja nem a ,,viszontlátás remé­nyében" távozott el városunkból. Az hirlik, hogy Pápán a jutalom­játékok a jutalmazandóknak csak „pél­dának okáért" hoztak jövödelmet. Az hirlik, hogy a színtársulatnak fényes szezonja volt, de keveset tudott „végezni''. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a jelenlegi sziniévad alatt nem volt alkalma letörni. —r "T T**> T"» — Személyi hír. Hoitsy Pál váro­sunk orsz. képviselője tegnap délután a gyors­vonattal Budapestről városunkba érkezett. Képviselőnket a pályadvpron városunk pol­gármestere és a pártvezetőségnek néhány tagja fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents