Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-10-20 / 42. szám

heket rónak ránk, amelyeket testileg gyönge, csenevész állapotban telje­síteni lehetetlen. Minthogy pedig a gép munkája a tüzelőanyag minőségétől és meny­uyiségétől függ, szervezetünk pedig végelemzetben szintén csak gép, mely­nek testi és szellemi munkáját a fűtő­anyagtól, t. i. az élelmiszerektől füg­getleníteni, fájdalom, nem áll hatal­mukban : megkövetelhető, hogy a ha tóságok, illetőleg az államhatalom munkaképességünk föltételeit bizto­sítsák. Nehéz belátni, hogy azokat, aki­ket illet az élelmiszerekkel való el látásra ügyelni, mi akadályozza a si keresebb ellenőrzésben s ha a baj okát nem a tisztességes polgári ha­szonra, hanem a túlságos nyerészke­désre való hajlandóságban ismerik fel, miért nem törekednek azt a haj­landóságot mérsékelni ? Észre kell venni, hogy ami ed­dig is szorongató betegség volt, ami eddig is nyugtalanította, állandóan zavarta a polgári megélhetést, egy­szerre aktuálissá vált a kenyérért való harcczal járó betegségek min­denféle fajtája. Alapok hasábszámra irnak a szén drágaságról. Az élelmi­szerek ára szinte szünet és vég nél­kül megy felfelé. Csupa olyan czikk­ről van szó, amelyet az elemi, primar szükségletek közé sorol a közgazda­ság. Méltán döbben meg mindezeket tudomásul véve minden magyar, mél­tán véli, hogy egyelőre nincs a napi politikának egyetlen olyan kérdése sem, amely fontosságra ezekkel vete­kedhetnék. Nyilvánvaló, hogy egy szervesen összefüggő áramlat az a mely felfelé szorítja a megélhetés minden feltéte­lének árát. Ha betegség, hát betegség, különféle köntösben. Ha természetes i fejlődés, hát egy gyökérből ágazik szét sokféle fajtává. De nem lehet természetes jelen­ség, mert sem a munkabéremelés, sem pénzviszonyok, sem más körül mény a drágaságnak most mutatkozó rettenetes mérvét nem indokolja. Be­tegséggel, társadalmi nyavalyával ál luuk szemben. Olyannal, a mely az egész országot veszedelemmel fenye­I geti. A betegséget gyógyítani kell. A betegség, a melyről beszélünk, orszá­gos jellegű és igy a régi jó reczipe szerint a leghelyesebb volna azt aján­lani, azt követelni, hogy segítsen rajta az állam. Régi magyar szokás ez. Minden bajjal szemben tétlenül maradni. Sürgettük az állami beavat­kozást s az alatt a baj nyágodtan pusztított tovább Pedig meg kellene j értenünk, hogy a társadalom káros állapotáról van szó. Következtetésünk pedig ez : ele­I venebb mozgalmat kell kifejteni ab­ban az irányban, hogy az államha­talom, közhatóságok olyan törvénye­ket, intézkedéseket létesítenek, ame­lyek a jó és olcsó táplálkozhatás akadályait a legnagyobb mértékben csökkentsék. Színészet Pápán. Szín évadunk végehez közeledünk. Szín­társulatunk még egy hetet tölt városunkban és jövő hétfőn már Szombathelyen kezdi meg a hat hetes szezont. A hét folyamán is telt házak előtt folytak le az előadások. Heti referádánkat adjuk a következők­ben : Szombaton premierünk volt „Göre Gá­bor Budapestön" életkép előadásával. A darabról egyáltalán nem érdemes beszélni, egy Összetákolt, Összefiigéstelen valami, mely legfeljebb komédiának illik be. Egyet­lenegy szerep sines benne, mely megját­szásra méltó volna. A szereplők járnak, kel­nek, mozognak és a darabnak vége van, anélkül, hogy a közönség tudná egyáltalá­ban, hogy mi történt. A darabban egy-két énekszám van betéve melyet Hidy Irén sikessen adott elö és főleg a ,,taps kupié" tetszett nagyon. A címszerepet Bátory játszta kedvtelenül, de ezt a szerepet nem is lehet kedvvel játszani. Inke igen ügyes volt az ide-oda mozgó ágens szerepében. Vasárnap délután „Csibészkirály" ope­rette ment telt ház előtt. A közönség az egész előadás alatt folytonos tapsokkal hal­mozta el Kormos Ilonkát, ki azt bájos éne­kéve [ és játékával méltán kiérdemelte. A tapsokból bőven kijutott még Bátorynak, ki a vén betörő szerepében folytonos derült­séget keltett. Este reprizként ,,Göre Gábor Budapes­tön" került szinre. Ez alkalommal Lija sze­repét Kormos játszta, ki énekszámaival za­jos tetszést aratott. Hétfőn újra premierünk volt ,,Az esz­ményi íérj" szinmü előadásával. Fényes es­téje volt ez alkalomal Holéczy Ilonának, ki nagy tudását és művészi játékát nagyban érvényesítette a diplomata feleségének sze­repében. Méltó partnerje volt Kovács, ki nagy intelligentiával és biztos fellépéssel adta a diplomatát. Tömbömé az ármányos nőt mesteri vonásokkal ábrázolta. Déry há­lás szerepét teljes mértékben kiaknázta. Csendes Aíice kis szerepét elég ügyesen játszta. Kedden közkedvelt komikosunknak Bá­tory Bélának jutalomjátékn. volt, mely al­kalommal „Az aranykakas" bohózat jóízű alakját ,.Dachselmayert" alakította. Hogy mennyire kedveli közönségünk Bátorit, iga­zolta azzal, hogy a színház zsúfolásig meg­dáeh tudósának nem sikerül lombikban álli tani elő az embert. Egy tizenhétéves leány, meg egy husz éves fiu ütődött beléje. Karonfogva mentek a már sötét utczán. A leány sírdogált és a fiu átkozódott, hogy milyen makacsul üldözi a balvégzet. Molnár István önkénytelenül a nyo­mukba szegődött. — 0, ha nem szeretnélek ennyire, — háborgott a fiu — már régen véget vetet­tem volna az életemnek, ennek a folytonos nyomorg; snak. — Ketten mégis csak elviseljük vala­hogyan. Hisz ha egyedül vagyunk, mégis csak van részünk a boldogságban is. — Lám, — dörmögte csöndesen, — ezek is csak a mindennapi szenvedésért élik az életet. Ha uiánajárnék, ha keresnék, ha akarnám, ilyen ostoba, rajongó nősze­mélyre én is akadhatnék s nekünk még csak nyomorognunk sem kellene. Künn járt már a külvárosban. Fáradt, kimerült részeg emberek vonszolták mellette magukat. Rongyos asszonyok, piszkos, ág­rólszakadt gyerekek lőgéreztek az utczán. A piszkos házakból kihallatszott a nagyváros szimfóniája. Rekedt éneklés, durva szidalom, hangos, félig tréfás káromkodás, beteges köhögés, gyermekvisifcás. Mindez a sokféle hang összeolvadt valamely különös harmó­niába, amely ott kavargott a lomha, nehéz párázattal terhes levegőben. — Mennyi nyomorúság, mennyi szen­vedés, büe, nyomor, utálatos üdv, mámoros förtelem egy rakáson — dünyögte Molnár — és ezek a fáradt, rongyos, beteg embe­rek mind, de mind, ragaszkodnak az élethez. — Király lehetnék közöttük, a bol­dogság, a jólét, a gondtalanság, a munkát­lanság fejedelme. Es ők mind, de mind él­nek, akarnak élni — én pedig eldobom ma­gamtól az életet. Hirtelen megfordult s visszaindult a lakásához, annál lassabban, annál lomhában lépett. Mintha el akarta volna odázni az utolsó pillanatot. Szinte megrémült, amikor meghallotta a házmester lépteit a kapualjában, de azért gépiesen adta oda a maga hatosát s ment föl a lakására. Folytonosan ez járt az eszében : Ez­rek, százezrek, talán sok millió ember iri­gyelheti a sorsodat, áhítozhat a te életed, a te vissonyaid után és te el akarod dobni magadtól az életet s aludni akarsz tompán, ostoba álomtalanságban. Leült az Íróasztala elé, kikereste az amerikai néma pisztolyt. Megvizsgálta még egyszer, jól van-e megtöltve. Rendben volt minden, de még késlekedett. Most kezdte igazán nem érteni, miért is kell elbobnia magától az életet, amelyhez mindenki any­nyira ragaszkodik. — Miért kell ? Miért kell ? — töpren­gett most már hangosan. — Ej, — mondta s megrántotta a vál­lát — végre is azért mégsem érdemes élni, mert szánhatunk egypár millió embert. Hirtelen ráírta egy szelet papírra: Nem szeretem az életet, — ennyi az egész. Engem sem szeretnek. Azután nyugodt hidegvérrel elvégezte, amit föltett magában. MIT IGYUNK ? moha i Igyunk monai hogy egészségünket megóvjuk, mert , * . . csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyilílk mofoai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól sza­badulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, m'nt természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óv­sze. fertőző elemek ellvu, bnem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év Óta bebizo­nyosodott, hogy nrg ragályos betegségek öl is. mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-VÍZZel él tek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számes alismerő nyilatkozat a forrás ismertető f.izeiében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben mindjn kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás lApHl/ölt hnri/17 ! vizét a legszegényebb ember is könnyen megsz rezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervezteltek, ugyanott a forrás leírásának is- IVöUVOll UUI Vlfc • imertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelőség. Kaphátó minden fúszerüzletben és előránt™ vpnrWlöl-Jn Friraktar • üizvnlil .1 -S- K-aphátó minden fúszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár : tMzvald Ji'lUOS Urttál Pápán. (25)

Next

/
Thumbnails
Contents