Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-10-20 / 42. szám

heket rónak ránk, amelyeket testileg gyönge, csenevész állapotban teljesíteni lehetetlen. Minthogy pedig a gép munkája a tüzelőanyag minőségétől és menyuyiségétől függ, szervezetünk pedig végelemzetben szintén csak gép, melynek testi és szellemi munkáját a fűtőanyagtól, t. i. az élelmiszerektől függetleníteni, fájdalom, nem áll hatalmukban : megkövetelhető, hogy a ha tóságok, illetőleg az államhatalom munkaképességünk föltételeit biztosítsák. Nehéz belátni, hogy azokat, akiket illet az élelmiszerekkel való el látásra ügyelni, mi akadályozza a si keresebb ellenőrzésben s ha a baj okát nem a tisztességes polgári haszonra, hanem a túlságos nyerészkedésre való hajlandóságban ismerik fel, miért nem törekednek azt a hajlandóságot mérsékelni ? Észre kell venni, hogy ami eddig is szorongató betegség volt, ami eddig is nyugtalanította, állandóan zavarta a polgári megélhetést, egyszerre aktuálissá vált a kenyérért való harcczal járó betegségek mindenféle fajtája. Alapok hasábszámra irnak a szén drágaságról. Az élelmiszerek ára szinte szünet és vég nélkül megy felfelé. Csupa olyan czikkről van szó, amelyet az elemi, primar szükségletek közé sorol a közgazdaság. Méltán döbben meg mindezeket tudomásul véve minden magyar, méltán véli, hogy egyelőre nincs a napi politikának egyetlen olyan kérdése sem, amely fontosságra ezekkel vetekedhetnék. Nyilvánvaló, hogy egy szervesen összefüggő áramlat az a mely felfelé szorítja a megélhetés minden feltételének árát. Ha betegség, hát betegség, különféle köntösben. Ha természetes i fejlődés, hát egy gyökérből ágazik szét sokféle fajtává. De nem lehet természetes jelenség, mert sem a munkabéremelés, sem pénzviszonyok, sem más körül mény a drágaságnak most mutatkozó rettenetes mérvét nem indokolja. Betegséggel, társadalmi nyavalyával ál luuk szemben. Olyannal, a mely az egész országot veszedelemmel fenyeI geti. A betegséget gyógyítani kell. A betegség, a melyről beszélünk, országos jellegű és igy a régi jó reczipe szerint a leghelyesebb volna azt ajánlani, azt követelni, hogy segítsen rajta az állam. Régi magyar szokás ez. Minden bajjal szemben tétlenül maradni. Sürgettük az állami beavatkozást s az alatt a baj nyágodtan pusztított tovább Pedig meg kellene j értenünk, hogy a társadalom káros állapotáról van szó. Következtetésünk pedig ez : eleI venebb mozgalmat kell kifejteni abban az irányban, hogy az államhatalom, közhatóságok olyan törvényeket, intézkedéseket létesítenek, amelyek a jó és olcsó táplálkozhatás akadályait a legnagyobb mértékben csökkentsék. Színészet Pápán. Szín évadunk végehez közeledünk. Színtársulatunk még egy hetet tölt városunkban és jövő hétfőn már Szombathelyen kezdi meg a hat hetes szezont. A hét folyamán is telt házak előtt folytak le az előadások. Heti referádánkat adjuk a következőkben : Szombaton premierünk volt „Göre Gábor Budapestön" életkép előadásával. A darabról egyáltalán nem érdemes beszélni, egy Összetákolt, Összefiigéstelen valami, mely legfeljebb komédiának illik be. Egyetlenegy szerep sines benne, mely megjátszásra méltó volna. A szereplők járnak, kelnek, mozognak és a darabnak vége van, anélkül, hogy a közönség tudná egyáltalában, hogy mi történt. A darabban egy-két énekszám van betéve melyet Hidy Irén sikessen adott elö és főleg a ,,taps kupié" tetszett nagyon. A címszerepet Bátory játszta kedvtelenül, de ezt a szerepet nem is lehet kedvvel játszani. Inke igen ügyes volt az ide-oda mozgó ágens szerepében. Vasárnap délután „Csibészkirály" operette ment telt ház előtt. A közönség az egész előadás alatt folytonos tapsokkal halmozta el Kormos Ilonkát, ki azt bájos énekéve [ és játékával méltán kiérdemelte. A tapsokból bőven kijutott még Bátorynak, ki a vén betörő szerepében folytonos derültséget keltett. Este reprizként ,,Göre Gábor Budapestön" került szinre. Ez alkalommal Lija szerepét Kormos játszta, ki énekszámaival zajos tetszést aratott. Hétfőn újra premierünk volt ,,Az eszményi íérj" szinmü előadásával. Fényes estéje volt ez alkalomal Holéczy Ilonának, ki nagy tudását és művészi játékát nagyban érvényesítette a diplomata feleségének szerepében. Méltó partnerje volt Kovács, ki nagy intelligentiával és biztos fellépéssel adta a diplomatát. Tömbömé az ármányos nőt mesteri vonásokkal ábrázolta. Déry hálás szerepét teljes mértékben kiaknázta. Csendes Aíice kis szerepét elég ügyesen játszta. Kedden közkedvelt komikosunknak Bátory Bélának jutalomjátékn. volt, mely alkalommal „Az aranykakas" bohózat jóízű alakját ,.Dachselmayert" alakította. Hogy mennyire kedveli közönségünk Bátorit, igazolta azzal, hogy a színház zsúfolásig megdáeh tudósának nem sikerül lombikban álli tani elő az embert. Egy tizenhétéves leány, meg egy husz éves fiu ütődött beléje. Karonfogva mentek a már sötét utczán. A leány sírdogált és a fiu átkozódott, hogy milyen makacsul üldözi a balvégzet. Molnár István önkénytelenül a nyomukba szegődött. — 0, ha nem szeretnélek ennyire, — háborgott a fiu — már régen véget vetettem volna az életemnek, ennek a folytonos nyomorg; snak. — Ketten mégis csak elviseljük valahogyan. Hisz ha egyedül vagyunk, mégis csak van részünk a boldogságban is. — Lám, — dörmögte csöndesen, — ezek is csak a mindennapi szenvedésért élik az életet. Ha uiánajárnék, ha keresnék, ha akarnám, ilyen ostoba, rajongó nőszemélyre én is akadhatnék s nekünk még csak nyomorognunk sem kellene. Künn járt már a külvárosban. Fáradt, kimerült részeg emberek vonszolták mellette magukat. Rongyos asszonyok, piszkos, ágrólszakadt gyerekek lőgéreztek az utczán. A piszkos házakból kihallatszott a nagyváros szimfóniája. Rekedt éneklés, durva szidalom, hangos, félig tréfás káromkodás, beteges köhögés, gyermekvisifcás. Mindez a sokféle hang összeolvadt valamely különös harmóniába, amely ott kavargott a lomha, nehéz párázattal terhes levegőben. — Mennyi nyomorúság, mennyi szenvedés, büe, nyomor, utálatos üdv, mámoros förtelem egy rakáson — dünyögte Molnár — és ezek a fáradt, rongyos, beteg emberek mind, de mind, ragaszkodnak az élethez. — Király lehetnék közöttük, a boldogság, a jólét, a gondtalanság, a munkátlanság fejedelme. Es ők mind, de mind élnek, akarnak élni — én pedig eldobom magamtól az életet. Hirtelen megfordult s visszaindult a lakásához, annál lassabban, annál lomhában lépett. Mintha el akarta volna odázni az utolsó pillanatot. Szinte megrémült, amikor meghallotta a házmester lépteit a kapualjában, de azért gépiesen adta oda a maga hatosát s ment föl a lakására. Folytonosan ez járt az eszében : Ezrek, százezrek, talán sok millió ember irigyelheti a sorsodat, áhítozhat a te életed, a te vissonyaid után és te el akarod dobni magadtól az életet s aludni akarsz tompán, ostoba álomtalanságban. Leült az Íróasztala elé, kikereste az amerikai néma pisztolyt. Megvizsgálta még egyszer, jól van-e megtöltve. Rendben volt minden, de még késlekedett. Most kezdte igazán nem érteni, miért is kell elbobnia magától az életet, amelyhez mindenki anynyira ragaszkodik. — Miért kell ? Miért kell ? — töprengett most már hangosan. — Ej, — mondta s megrántotta a vállát — végre is azért mégsem érdemes élni, mert szánhatunk egypár millió embert. Hirtelen ráírta egy szelet papírra: Nem szeretem az életet, — ennyi az egész. Engem sem szeretnek. Azután nyugodt hidegvérrel elvégezte, amit föltett magában. MIT IGYUNK ? moha

i Igyunk monai hogy egészségünket megóvjuk, mert , * . . csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyilílk mofoai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, m'nt természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvsze. fertőző elemek ellvu, bnem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év Óta bebizonyosodott, hogy nrg ragályos betegségek öl is. mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-VÍZZel él tek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számes alismerő nyilatkozat a forrás ismertető f.izeiében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben mindjn kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás lApHl/ölt hnri/17 ! vizét a legszegényebb ember is könnyen megsz rezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervezteltek, ugyanott a forrás leírásának is- IVöUVOll UUI Vlfc • imertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelőség. Kaphátó minden fúszerüzletben és előránt™ vpnrWlöl-Jn Friraktar • üizvnlil .1 -S- K-aphátó minden fúszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár : tMzvald Ji'lUOS Urttál Pápán. (25)