Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-09-22 / 38. szám

modell és Csendes Alici (Elsa) kifogástalan alakítást nyújtottak. Az előadás precíz és összevágó volt. Kedden „A víg özvegy" ment mely alkalommal a címszerepben Kormos Ilonka, a színtársulat újonnan szerződött subrette primadonnája mutatkozott be. Dacára az izraeliták nagy ünnepére való tekintettel szép számú közönség nézte az előadást. Közönségünk Kormos Ilonkát már megjele­nése alkalmával rokonszenvesen fogadta és egész estén át tüntető tapsokkal halmozta el. Ezen ovációt méltán kiérdemelte ugy sikkes játékával valamint kedvesen előadott énekszámaival. Hangja rendkívül kellemes és behizelgően csengő, játékában pedig minden kellékkel rendelkezik amit egy sub­rettöl csak kívánhatunk. Ha még azt em­lítjük, hogy kecsesen táncol és csinosan öltözködik, ezzel azt is konstatáljuk, hogy közönségünk művészi tehetségét teljes mér­tékben elösmerte és minden egyes énekszá­mát megismételtte. Torday igen kedves volt Valencien szerepében sőt azt is konstatál­juk, hogy hangja határozottan erősbödött. Gyárfás a régi jó Daniló volt. Báthory az írnok szerepében jóízű mókáival általános derültségben tartotta a közönséget. Medgya­szay Rossilon szerepét korrektül énekelte. A zenekarról a legnagyobb elismeréssel kell nyilatkoznunk, amely Tombor karmester ve­zetése alatt precízül játszik. Szerdán „A kis trafikos leány" énekes vígjáték került szilire. A trafikos leányt Hidy Irén sikkesen és pajzán jókedvvel játszta. Kitűnő alakításban mutatta be Szath­máry a vén rué szerepéi Déry Béla a mi internalionális színészünk ez alkalommal is beigazolta, hogy minden szerepében megálja helyét. Egy bárgyú szerelmest adott kifo­gástalan és jóizü humorral. Kisebb szere­pekben Tömbömé, Bérczy, Báthory, Kovács és Inke igen jók voltak. Csütörtökön a Nemzeti színház egyik sláger színmüve „Fátum" táblás házat csi­nált. Az első felvonás vontatóan ment és ezt Csendes Alica okozta, ki nem tudjuk szerep nem tudásával vagy trémájával part­nerjeit zavarba hozta. Csendes Alicet mint jó színésznőt Ösmerjük és csudálkozunk rajta, hogy ezen szerepét, nem tudjuk mily okból, teljesen elejtette. Hotéczy Ilona ez allkalommal is beigazolta, hogy szerepkö­rében otthonosan érzi magát. Kovács Mar­gitot játszta művészi felfogással és hatal­mas érzései lüktető dráma hév és benső­séges átérzés jellemezték játékát. Déry Béla teljesen átérezte a szerző intentióját és Vajkay főhadnagy szerepében valósággal excellált. Snajdig volt mint katona és ér­zésteljes a titokzatos szerelmében. Igen szinpatikus alak volt Bátory a herceg sze­repében. Tehetséges színésznek bizonyult Kovács a tábornok szerepében. Nyugodt és előkelő volt mint azt a szerep megkívánja. Kisebb szerepekben Tömbömé, Bérczy, Med­gyaszay, Vértes, Inke igen jók voltuk. A közönség az előadást nagy figyelemmel és érdeklődéssel nézte és méltán mert az elő­adás azt meg is érdemelte. Pénteken „Szép Ilonka" operette ment. Ez alkalommal mutatkozott be Hídvégi Mar­git a társulat újonnan szerződött tagja Ilonka szerepében. Hídvégi Margit hangja nem nagy terjedelmű de kellemes csak azt ki­fogásaljuk, hogy nem volt eléggé szentimen­tális amit Ilonka szerepe határozottan meg­kíván. Hidy Irént már volt alkalmank Má­tyás szerepében látni és konstatáltuk, hogy ének tudásában nagy előmenetelt tett. Hangterjedelme nagyobb lett és éneke tisz­tább és biztosabb. Gyárfás az udvari bolond szerepét liatátosan játszta. Ráthonyi Steffi Csendes Alica igen hercigek voltak mint lantosok. Bátory a cinkotai kántort jóízű humorral és általános derültség közepette játszta. Buday Ilona (hercegnő) igen csino­san énekelt. Az ének és zenekar Tombor karmester mesteries vezetése mellett teljes összhangban volt. Szovibaton „A bus özvegy" került szinre, melyről lapunk jövő számában refe­rálunk. KARCZOLAT Furcsa világot élünk 1 Ki hitte volna, hogy ezzel a jelszóval kezdjük meg a heti krónikát, akkor amidőn városunkban egy színtársulat időz. Pedig sajnos igy van. Ed­dig még csak bíztam a bohémiában, de ugy látszik már ebben is csalatkoznom kell. Szóval már a bohémia elv is kezd tótágast állani és megtagadja magát ol> formán, ami­nőben még a legmerészebb fantáziával ren­delkező krónikás sem képes véleményét al­kotni. Színtársulat van városunkban és jó­formán azt sem tudjuk, hogy vannak. Me­sés állapot. Ha más valaki mondaná ezt, ugy ezt csupán blazirtságának tudnám be, de tényleg meggyőződésem alapján kényte­len vagyok konstatálni, hogy a helyzetet ná­lunk ekkép lehet jelenleg jellemezni. Hogy mi okozza ezt a változást, való­ban nem tudom magamnak megmagyarázni. Nem a színtársulat rovásának tudom be ezt a helyzetet, mert a színész inkább meghal, de a bohém vérét nem tagadja meg és in­kább a közönség körében kell a hibát ke­| resnem. Ha nem ösmerném közönségünket ! ugy mint jó magamat, ugy talán elhitetnék ! velem, hogy kihaló félben van nálunk a í bohémia, de ig.y ezen feltevés ellen hatá­| rozottan állást kell foglalnom és a baj kut­forrását a nálunk beteges vállalkozási szel* • lemmel kell összefüggésbe hoznom. Értsük meg egymást. Nincs kellő kap­csolkodzás színtársulat és közönség között. Még a színházlátogató közönség sem az, ami volt ezelőtt. Amolyan fázós természetű lett utóbbi időben a közönségünk s ez a hidegség természetszerűleg suggerálólag hat : még azokra is, kik rendes körülmények kö­j zött alig várják, hogy a bohém kollegák j megérkezzenek és a bohémiának a hagyo­i mányos szokáshoz liiven szabad folyást en­I gedjenek. Pedig biztos értesüléseim vannak, hogy I színtársulatunk tagjai között viharedzett bo­hémvérü alakok vannak, akik alig várják, i hogy a kazcsolkódzás kezdetét vegye és | hogy ezen kapcsolkoclzás minél előbb meg­I történjék csakis a régi gárda mozgósításá­tól függ. Kellő tájékozásul azoknak, kikben a bohémvér csak szunyád és nem aludt vég­kép el. tudtul adom, hogy a színtársulat tagjainak nagyrésze már mozgósítva és a régi gyülhelyen van koncentrálva. Azért | mondom régi gyülhelyen és nem régi gyűl­helyeken, mert ez alkalommal csakis a Griff étterme a kiváltságos hely, jobban mondva a mozgósítási központ vagy még jobban mondva a központi hálózat. Azt is elárulom, hogy vannak a szin­j társulatnak még számos tagjai, kik még ' várakozási álláspontra helyezkedtek ez ér­demben és várják a bohém gárd * kibonta­kozását és a kapcsalkodzást a kellő időre helyezték kilátásba. Tehát anyag van, csak legyen aki fel­dolgozza, jobban mondva vannak még bo­hémvérüek, csak legyenek maeeenások, kik dolgozzanak „az üzlet érdekében." Erről az üzlet érdekről jut eszembe, hogy „noeh ist Polen, nicht verloren". Nálunk bohémvérü­j éknél az a jelszó, hogy az üzlet érdekeben mindent meg kell tenni és ez reményt nyújt arra hogy a szinevadban a bohémia még sok anyagot fog szolgáltatni a krónika ré­szére. Árgus szemekkel várom tehát a kibon­takozást és a kapcsalkodzást, mely sokáig nem várathat magára. Szóval az eddigi helyzetre el lehet mondani, hogy : Móricz! Móricz! Maga nekem igen fiatal 1 Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa csak a látszat kedveért halad. Az hirlik, hogy Pápa városa a Jókai Mór-utcában tervezett bérházat lealacsonyította. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk magasabb vasúti összeköt­tetésekre van kiszemelve. Az hirlik, hogy a polgármester az esztergomi nagygyűlésen mint nagy alak mutatkozott be. Az hirlik, hogy a rendörök csak éjjel tesznek forgalmi szolgálatot. Az hirlik, hogy Pápán a közös konyhát aligha fogják tudni kifőzni. Az hirlik, liogy Pápán a hus elv­ben olcsóbb. Az hirlik, hogy Pápán csak a sza­maraknak súgnak. Az hirlik, hogy a színtársulatnak csendes, hangos és kevésbbé hangos tagjai vannak. Az hirlik, hogy Szalkay színigaz­gató az előadásokat váltakozó szerep­osztásra rendezte be. Az hirlik, hogy a színtársulat ko­loratur primadonnája haboz és nem tudja magát elhatározni. Az hirlik, hogy a szintársulat tag­jai az „ ugratás "-ban is gyakorolják magukat. Az hirlik, hogy a színtársulatnak kevés hangú sok énekesnője van. Az hirlik, hogy a szintársulat drá­mai hősnője kijelentette, hogy ezentúl csak a színpadon játszik. Az hirlik, hogy a színtársulatnak két homlok egyenest ellenkező subrette primadonnája van. Az hirlik, hogy a „Fátum" előadá­sának sok fátuma volt. Az hirlik, hogy a színtársulatnak a rendes súgón kívül van még egy súgója. Az hírlik, hogy a szintársulat tag­jai „himlő" ellen újra be lesznek oltva. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a színtársulatnak tarta­lékosa. H IEE — Személyi hirek. Esterházy Pál gróf, tegnap délután városunkba érkezett. — Lóskay Gábor vezérőrnagy a kassai hon­védkerület parancsnoka, rokonai látogatá­sára csütörtökön és pénteken városunkban időzött. — Polgármesterünk itthon. Mé­száros Károly, városunk polgármestere, ki Esztergomban részt vett a polgármesterek kongresszusán és onnan Budapestre utazott hivatalos ügyek elintézése céljából, pénte­ken városunkba visszaérkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents