Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.
1907-08-18 / 33. szám
már csak mégsem képezheti a szabad kereskedelem tág fogalmának tárgyát. Az pedig, mit nem egy, de több esetben saját szemeinkkel láttuk s tudom láttak igen sokan, hogy egy fogyasztó kezéből kivegye a kofa az alku tárgyat képező élelmi czikket s arra akkor, midőn az eladó és vevő között az árra vonatkozó megegyezés folyik, ez már azt hiszük oly kinövése az úgynevezett szabadkereskedelemnek, mit a törvény szigorával kell megtorolni. Nagyságos Uram láttuk, midőn inteligens urinők s egyszerű polgár háziasszonyok kezéből kikapta a kofa az alku tárgyat képező baromfit s arra ráígérve, az eladó beleegyezését be sem várva, vitte azt azon helyre, hol az igy elragadott többi áruját lerakta. Azt hiszem ehhez bővebb kommentár nem kell. Képzelje el Nagyságod, milyen tojástáncot kell járnia azon tisztviselőnek, ki csekély 800—900 forint fizetéséből nagy családját kénytelen élelemmel és ruhával ellátni, gyermekeit taníttatni. Nagyságos Uram ! Tudjuk a jóindulat meg van e kétségbeejtő helyzet javítására Nagyságodban, csak arra kérjük, intézkedjék addig, mig a már most is kétségbeejtő helyzet csakugyan teljes lehetetlenné nem teszi a megélhetést. —Hozzon a tanács vagy a rendőrkapitányság egy rendeletet, mely a viszonteladók vásárlási idejét a nyári hónapokban 8, a téli időszakban pedig 9 órai kezdettel állapítja meg, hogy igy a közönségnek alkalma legyen szükségletét közvetlen a termelőtől beszerezni s ellenőriztesse ennek betartását oly szigorúsággal, hogy a visszaélés lehetetlenné váljék. Nagyságod ezen tette maradandó emléket fog a polgárság előtt állítani. Közeledik az uj iskolai év. A tanév bezárulásával és egy ujabb iskolai év kezdetével mindenkor fölmerül az a nehéz kérdés: minő pályára lépjen az ifjúság, melyik téren célszerű haladni és melyik téren lehet boldogulni ? A szülők, kik a legnagyobb áldozatot hozzák gyermekeik érdekében, latba vetették erőiket, képes ségeiket, támogatták, segítették fiaikat, aggódva csüngnek ezen az ösz szebogozott, zűrzavaros kérdésen : milyen foglalkozásra adják a gyermeket ? Ha a középiskolák végeztével érdemes tovább taníttatni, hát taníttatják ; ha nem mutat komolyabb hajlandóságot a rejtelmes tudományok iránt, hát kereskedőnek, iparosnak, vagy másnak adják. Annyi tény, és ezzel a körülménynyel minden szülőnek számolnia kell, hogy jóra nem vezet, ha a fiút oly pályára erőszakolják, amely iránt az se kedvet, se hajlandóságot, se tehetséget nem mutat. Ha nem érez képességet, erőt, ambicziót a továbbtanulásra, kár iskoláztatni s le kell mondani a szülőnek arról a szép tervéről, gyönyörű reményéről és legforóbb vágyáról, hogy a fiúból tanár, orvos, ügyvéd vagy mérnök legyen, — szóval: nagy ur, előkelő egyén, tekintélyes pályán működő férfi váljék belőle. Ha nem megy a dolog, fölösleges minden kísérlet, erőfeszítés, serkentés és buzdítás. Idővel belátja maga az ifjú is, hogy könnyedén vette tanuló korában az életet, ami nem is volt élet, csak játszik, gondtalan vidámságu nyitánya a tulajdonképeni életnek. De még helytelen nézete az a mai szülőknek, hogy egyre-másra, szinte válogatás nélkül diplomás embereket akarnak fiaikból nevelni, mikor manapság tulzsufolás, túltengés van ezeken a pályákon s ha ennekannak sikerül is boldogulni kiváló, kimagasló kvalitásai, figyelmet keltő tehetsége révén, — ezrekre megy a tengő, sovány jövedelmű diplomások száma, kiknek számos évi tanulása, képessége és ismerete egyáltalán nem áll arányban jövedelmükkel, egzisztencziájukkal, keresetükkel. Tehát nem oly fényes egészen az értelmi, az előkelő pálya, mint a hogy a laikus szülők vélik. A külsőség után ítéletet mondani igen baKábultságából Zsuzsa riasztotta föl, aki erősítőül párolgó teát hozott asszonyának. Gyorsan tépte szét és dobta az öblös cserépkályhába a levelet, ahol az éhes lángnyelvek egy pillanat alatt raegsemmisitet ték a bűnös szenvedély e megnyilatkozását, aztán rohant az urához, aki akkor is 40 fokos lázban feküdt. Ez tél utóján történt és a rákövetkező tavaszszal, hogy visszatértek Riminiből és az asszony újra összejött Bogáty Vinczével, csak olyan ész nélkül szerette megint, mint annakelőtte, vagy, ha ez lehetséges, még jobban. Pedig akkor már a fiatalember csak halálos közönynyel tudta nézni az asszony vergődesét és minden erejével azon lett volna, hogy széjjeltépje a megunt köteléket, mig egy alkalommal csakugyan . . . De ez már a történet második részéhez tartozik. Igy volt ez egész nyáron át és most már hiába is esnék. Erre az esztendőre ugyan keresztet lehet vetni! A Gedeőék kuriátából is hat tehenet most hajtanak ki. Gedeő Imre az ambituson állt és mellette az asszonya, a törékeny kis szőke semmiség, akit nem tudni, miféle kóbor szellő söpört aranyos falevélként, a nagy, darabos ember útjába. . — A sors határozottan|üldözőbe vett, — szólalt meg végre Gedeő, mikor az állatok már künn voltak és a mindenes behajtotta a nagy kapu két szárnyát, (hogy micsoda éktelen nyikorgást tud az a rozsdás sarokvas is ilyenkor véghez vinni.) — A pert, amiben ugy bíztam, elvesztettem, a betegségem is rengeteget emésztett fel és most hozzá ez az irgalmatlan szárazsági Az asszonynak az volt erre a válasza, hogy egy türelmetlen pillantást vetett titokban a nyitott ajtón át az ebédlő nagy ingaórájára, melynek mutatója, ő szerinte, gyötrő lassúsággal czammogott előre. Erre a délutánra ugyanis már régen el Ígérkezett a Bulyovszkyék nagy garden partiejára és ugy volt, hogy Bogáty jön át érte, mert Gedeő előre kijelentette, hogy semmi szin alett nem mehet el. viszont azt határozottan megkövetelte, hogy a felesége, „akinek tél óta elég kijutott a bajból és nyomorúságból", ott legyen és mulasson. Es Dóra. az őrülten szerelmes asszonyok beszámithatatlanságával, nem törődve semmi mással, ujongva üdvözölte magában azt a kis kékséget az égen, mely jelezte, hogy már derülni fog, a sötét felhők hirtelen megjelenése megint csak puszta fenyegetés volt. Egy óra multán már csakugyan egy• más mellett ültek a Bogáti könnyű kis homokfutójának vászonernője alatt s mig a két fiatal lipiciai madárkönnyüséggel repült i az országúton, az asszony kéjjel engedte ái finom kis arczát a meleg, sorvasztó szélnek. — Húzza le a fátyolát, tele lesz a szeme porral — parancsolt rá a férfi. Gedeoné meg se mozdult. Talán nem is hallotta jóíormán, hogy mit mondott a kedvese, annyira át volt hatva a tudattól, hogy most itt ül mellette és ebbe a rövid félórába, melyet igy tölt el háborítatlan egyedüllétben vele, közepén a nagy pusztaságnak, bele van szorítva talán egész élete boldogsága, a túlvilág minden üdvösségével egyetemben. Bogáty újra feléje fordult. — Egy félóra múlva ott leszünk. Az egész társaság ügyelni fog reánk, mert észrevették viszonyunkat és a kávénikék már együtt emlegetik a neveinket. Ezért okosan ÁGNESforrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhnruttól Szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyitaui akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. MIT IGYUNK ? | S3,u nJ m o! a i Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert i nv! mi, m nhai csakis a természetes szénsavas W 1*"* muM d| ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyunk mohai A. mohai Ágnes-forrás, m'nt természetes szé..savdus ásványvíz, föltétlenül tisz fa, kelleme 1; és olcsó savanyúvíz ; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző eleinek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év Óta bebizonyosodott, hogy m ;g ragályos betegségek öl is, mint typhus, cholera, megkimeltett-k ások, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes moh ti Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajanlva. Számes ajismerö. nyihtkoz.it a forrás ism ri'ető fúxetébm olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, síit a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás S/arlupll' hnPl#Í7 I vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervezte!tek, ugyanott a forrás leírásának is- IXöUVüll Ulli Vlfc * imertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelőség. Kaphátó minden fííszerüzletben ós elsőrangú vendéglőben. Főraktár : Oszvald .FilllOS lirtlál PApílU. (19j
