Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-07-14 / 28. szám

XVII. ó-sríoILsrajzm.Pápa, 1Ö07_ 3 ixliiiLS 14. 28. szébXXX. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELÖF1ZETESÍ ARAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ: pöix&TSSK: FHÍ&YES. H1RDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L A R M I N könyvkereskedésében. A legdrágább város. Több izben rámutattuak arra a horribilis drágaságra, amely városunkban uralkodik s amely a megélhetést nemcsak megnehezíti, hanem hova tova szinte lehetetlenné teszi. Az általános drágaságból eredő bajokat lapunk eddigelé általánosságban pertraktálta. Most ama társadalmi osztály helyzetével foglalkozunk, amely leginkább megsínyli a drágaságot. Ez az osztály a középosztály. Ez az általános drágaság leg nagyobb mértékben Pápán észlelhető. Statisztikai adatok igazolják, hogy a főváros után Pápa az ország egyik legdrágább városa, hogy a megélhetési viszonyok Pápán igen kedvezőtlenek. Különösen áll ez a középosztályra, a melyhez a kisfizetési közés magánhivatalnokok tartoznak. A hivatalnokok túlnyomó többségét azok az állami, városi, bank, kereskedelmi és tisztviselők képezik, akiknek évi fizetése 2000 koronánál kisebb. Ezeknek a tisztviselőknek jórésze feleséges, családos ember, másik része idős szüleit, testvéreit tartja ki. Minthogy azonban a sok tanító, irnok és díjnok, kereskedelmi alkalmazott, ipari és forgalmi tisztviselő javarészének 800—1200 korona között ingadozik a fizetése, vegyünk föl egy átlagos, 1400 koronás fizetést. És most vizsgáljuk meg, hogyan jön ki egy hivatalnok ebből a fizetésből, Ebből az összegből mindenek előtt fizetnie kell a kétszobás lakást, amely 400 korona, az élelmezés — havi 60 koronát véve alapul — 720 koronát, ruházkodásra 200 koronát. Ez évente 1320 koronát tesz ki. Marad még 80 korona, amiből művelődésre, szórakozásra és egyéb kiadásokra vajmi kevés jut Érdekes lesz szétbonczolni, hogy a 60 korona havi konyhapénzből a mai árak mellett hogyan él és mire költ egy háromtagú hivatalnok család, Statisztikai kimutatás szerint az élelmezés a következő : Havonta szükséges 20 kg. liszt 5 korona értékben, 20 kg. főzelék 6 korona, 12 kg. különféle hus 20 korona ; czukor, kávé, só és fűszerek 10 korona ; világítási anyagok 5 korona, 4 kg. zsír 6 korona; 30 darab tojás 2 korona 50 fillér, tüzelőfa csak főzéshez 7 korona. Ez összesen 61 korona 50 fillér. Ezek csak a legnélkülözhetetlenebb szükségletek. Ebből az összegből nem telnek ki az élelmezés lukszuriózusabb részei. Minthogy azonban az ilyen fizetésű tisztviselők általánosságban nem a fönti kimutatás szerint élelmezik magukat, hanem sokkal nagyobb konyhabüdzsét csinálnak, a tulkiadások nem futják a fizetésből, nincsen rájuk fedezet, jön a hitelbe való vásárlás, a könyvadósság, amelyből minden hónapban kifizetetlen marad valami. Ez azután tetemes összeggé szaporodik és megkezdődik az anyagi zavar, amely a tisztviselői kart nyomja. A jelenlegi élelmi, ruházati és ^m- J ÁRCZA. — Oh, ugy szeretlek ! Olyan kimondhatatlan nagyon szeretlek ! — suttogta a fiatal asszony s szemét behunyva, gyönyörtől ittasan odahajtotta fejét férje vállára. — Én is, én is, — mondta rá a férje. De kissé unta már ezt a turbékolást. Már második hónapja, hogy ez a nászutazás tart. Csókolózás, ölelkezés, nincs egy szabad pillanata, az asszony örökké a nyakán lóg. Ezerszer is elmondota már, milyen nagyon szereti s ezerszer is megkérdezte az urától: — Hát te, édes, szeretsz te is ugy engem ? S Bogárdy Lajosnak felelni kell rá, hogy ő is, ő is. Hát hiszen mit mondhatna egyebet ? No nem éppen olyan bolondosán szerelmes, ; mint az a fiatal gyerekasszony, neki már több esze van, de másképp nagyon meg van elégedve, hogy ez a Simkó Juliska az í övé lett. Kedves teremtés az ő naivságáva], | Nem valami különös szépség, de csinos termet és csupa üdeség. Olyan, mint a frissen szakított zamatos gyümölcs. És teringettét, milyen szerencse! A milliomos Simkó Kristófnak egyetlen íe[ ánya. a nagyválalkozónak, akinek csak ugy Ömlik a zsebébe a pénz. Milyen pompás ; élet lesz ez. Nagyúri élet. Fogat, páholy a színházban, minden, a mit szemök, szájok j megkiván. S amint ezt elgondolja Bogárdy Lajos ! olyan melegséget érez a szive körül. Sze| retni fogja, meg fogja becsülni a feleségét. Nem aféle hitvány ember ő, aki csak haszonlesésből házasodott. Ugy érzi, hogy lelke tele van nemes ! gondolatokkal s nagy terheket forgat fejében. Szeretne már otthon lenni. Szép, szép ez az Olaszország, a kék ég, a narancsfák, a pálmák, a régi városok ; de ha az embernek nincs semmi egyéb dolga, mint csókolózni, az végre mégis sok. Nem mintha megunta volna a feleségét ; de a férfinak egyéb dolga is van. Olyan erős tettvágyat érez magában. Eddig lekötötte a szegénység, oda volt lánczolva egy kis hivatalhoz. De most érzi, hogy nőnek szárnyai. Emelkedni akar, föl, föl a magasba. — Juliskám, nem kívánkozol még haza ? — szólt egyszer, amint kint ültek Nápolyban a szálló erkélyen s a hullámok egyforma ríngását nézték a tengeröbölben. A fiatal asszony csodalkozva tekintett föl férjére. Miért kívánkoznék ő haza ? — Hát nem vagy te itt velem ? Hát mi kell még nekem ? — Gondoltam, hogy a szüléidét szeretnéd már látni. A szüleit ? Hát bizonyára szeretné látni. De ő azért boldog itt is. — És mindenütt, ahol te vagy. Angol blouse zeflrek, sima és hímzett ruhavásznak, franczia gyapjú delainek, gyapjú félselyem kelmék a legnagyobb kivitelben kaphatók TZé^rész: Jer^ő c^i^a-tázulcLáséiTosirx Pápa Fő-utca.