Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-06-23 / 25. szám

Budapest nyugszik. Ugy látszik azonban, hogy csalódtunk ! A törvényházás elé legközelebb egy uj törvényjavaslat kerül, mely arról intézkedik, hogy ujabb sok milliónyi befektetései támogatja az állam Budapest székesfővárost. Bizonyos melankóliával vesszük ezt tudomásul. Tehát megint a főváros kap és a vidéknek koppan az álla. Nem akarunk hosszasan rekriminálni, de nem hallgathatjuk el, hogy ez a meglepetésszerűen kipat tant törvényjavaslat nem felel meg a városok várakozásainak. Az állam segédforrásai azonban nem apadtak ki ezekkel a főváros nak nyújtott kedvezményekkel. Ha akarja az állam, más uton is támogathatja a vidéki városokat. Hogy messzebbre ne menjünk, itt van mindjárt az iparfejlesztésitörvény, melynek okszerű alkalmazásával erős lendületet lehet adni a vidéken az ipari alapításoknak. Ne akarjanak minden uj gyárat, minden uj ipartelepet a főváros területén létesíteni, hanem inkábo törekedjenek arra, hogy az uj iparvállalatok és gyárak egy részét a vidéki városoknak juttassák, hogy legalább igy frissüljön fel az elhanyagolt, pangó ősi magyar városok lassú vérkeringése. Gondolják meg az intézőkörök, hogy nem Budapest, hanem az elhanyagoltsága dacára is tetterős és parlagon heverő kincsekben gondos vidék tartja fenn az országot. Tanfelügyelői jelentés. — Veszprémvármeg'ye népoktatási állapota. — A kir tanfelügyelő, Bikonyszentkirály, Csesznek, Csingervölgy, Hajmáskér, Herend, Ihászi, Marczaltő, Jásd, Kövesgyür p. Nagyhídegkut, Oszlop, Pápa, Szentkirályszabadja, Teés, Vámos, Várpalota, Veszprém községekben teljesített iskola látógatásokrol beszámolván május havi jelentését következőkben folytatja. Voltam 16 iskolában 28 osztályban jelen voltam továbbá a veszprémvármegyei áll. tanító egyesület, s a veszprémegyházmegyei rkath. tanitó egyesületek közé, és a vármegyei muzeutn egyesületközgyülésén, nemkülönben az osztályi, rátóti, szentkirályszabadjai, vámosi rkath. valamint a csingervölgyi magán társulat és ihászi-marczaltő i áll. s akövesgyüri urodalmi iskolák évi vizsgálatain, melyek jól, sőt az oszlopi rk. alsó osztálybeli és az ihászi-marczaltői áll. isk. kitűnően sikerültek. A herendi tanitógyülésen Pethes János, pápai állami tanítóképző igazgató tűnt ki felette érdekes számtani szabad előadásával ezen gyűlésben dr. Ováry Ferencz tagtársunkkal együtt vettem részt; nagyon sikerült volt a nagyszámú rkath. tanítóság jelenlétében megtartott hajmáskéri tanitó gyűlés, melyen Gubicza Lajos, veszprémi rk. tanitó újból kimutatta kitűnő vezetése, a határozatoknak az óhajtott helyes döntésére juttató tehetségét és fáradhatlan, kedvelt munkásságát. A falukon mindenütt megindultak az évzáró iskolai vizsgálatok, többen már május elejével kezdték, legtöbbje azonban május 15-ével; igen sokan vannak azonban kivált a városokban és nagyközségekben, a hol még csak ezentúl tartják a vizsgálatokat a cselédek és munkások nagyon válságosán érezhető hiányában, bizony rászorulnak a szülők iskolás gyermekeik ház körüli és mezei munkára, mint ez időszerint rosz néven venni nem lehet. Azért elég érzékeny vármegyénkben a folyton ébren tartott iskoláztató közlelkiismeret, mely az iskolakerülést és mulasztást perhorreskálja. Nevezetesen a vall. és közokt. m. kir. Minisztériumnak az uj tanítói fizetés rendezésről előzetesen kiadott rendelete, melynek értelme szerint az eddigi fizetés kiegészítő és kórpótléksegélyek junius végével beszüntetnek és julius 1-étől kezdve a tanítók nevére adó-pénztárilag utalványoztalak és pedig 1910 évi szept. végéig. A magasabb állami segélyekért az iskolafentartóknak julius 1-én hét az eddigi módoj zatok mellett újra kell folyamondniok, s a segély csakis a törvény Összes feltételeinek meg felelő iskolaszéki alkalmazott, törvényes képesítéssel bíró s a törv. követelményeknek eleget tevő tanítónak lesz megadható ; ilykép minősíthető tanítók 1 évi julius 1-étől számított s a magasab fizetésbe betudandó 100 kor. segély előlegel is fognak kapni, ugy a régi mint az uj segélyt és előleget megelőzőleg azonban minden tantinak esküt kell letennie, mely eskületétel közelebb módozatait külön rendelet íogja szabályozni, mielőtt ezen rendelet érkezik nem tartom célszerűnek az eskületételi napok és helyek kitűzését, annál is inkább, minthogy a rendes körülmények közt elődtem esküvésnél az illető iskolahahatóságok képviselőinek is jelen kell lenniök. ezeket pedig az ág. ev. egyházi főhatoságon kivül még egyéb iskolai hatóság egy óriás birodalom egyeduralkodója mint áll meg egy kis leány előtt s mint csodálja öt. Látta ezt maga a királyné is, de a különben oly féltékeny asszonyt nem, bántotta ez a hódolás, mert érezte hogy Lys képtelen ármányokat szőni. És ő nem is szőtt. A véletlen, a tragédiák és vígjátékok végzetes mestere volt az oka, hogy egy délután Lys — két, más palotahölgygyei a versaillesi parkban sétálva — leült egy Faun-szobor alá. A király észrevéve őket, halkan a hátuk mögé surrant s kihallgatta beszédjüket. A leányok szívbeli dolgokat pengettek. Arról volt szó. ki, kit választana és kit tart legkülömbnek az udvarban. Az egyik Guiche herczeget, a másik a Monsieurt (a trónörököst) tartotta legkülöbnek ; Lys két kezével átkulcsolva térdét, sokáig révetegen nézett maga elé. Végre megszólalt: — Nincs igazatok. Valamennyi között elérhetetlen magasságban van a király, akinek semmi tekintetben párját e földön nem lelem sehol 1 Lajos elsápadt és halkan, miként jött, eltűnt rejtekhelyéről. Mióta Lys megérkezett, Lajos élvezetet talált abban, hogy Lys nagy művészeivel lefestesse s szoborba öntéssé. Ez időben fejezte be Girartlon a leánynak carrarai márványszobrát, mely őt mint a habokból kilépő Vénuszt ábrázolta Lys kíváncsi volt azt látni a befejezés után. A szobor még ott állt a magas pódiumon, mesterséges lépcső vezetett föl hozzá. Gi rardon nem volt a műtermében. Egyszerre belépett a király s mintha észre sem venné a leányt, fürgén futott föl a lépcsőn az emelvényre s átölelte a szobor nófehér kővállait, miközben íejét visszafordította Lys telé: — Lys ! . . . Te e kőben örökre fogsz élni és most én adom neked az örökkévalóság csókját, — s aztán ajkát a szobor ajkára tapasztotta, mintha életet akarna lehelni az élettelen kőbe. Lys elpirult, Ugy érezte, mintha azt a csókot ő kapta volna. Kifutott s menekült a szobájába. Vergőgő lelkében érezte, hogy a királyt szívből szereti, hogy rabja lett annak egész szivével s hogy rabja volna akkor is, ha nem á királya, hanem egyszerű közkatona volna. Aznap délután a királynénak ünnepe volt a kis Trianonban. Javában folytak a i pásztori játékok, midőn egy könnyű felhőből egy kis nyári zápor fakadt. A társaság szétfutott. A király nyomon követte az eső elől menekülő Lyst s egyszerre, egy grotta előtt, egészen egyedül találták magukat. A leányról csurgott a víz. A király elkapta a kezét: — Sire! . . . Bocsásson el, hiszen csuron viz vagyok! — suttogta a leány. A király átölelte a leány derekát és ugy felelt: Hát számláld össze minden csöppjei a ruhádról lecsurgó viznek és ón mindenikét igazgyöngygyei váltom meg, mert szeretlek mindenekfölött! — És szerették egymást. Az a kis nyári zápor volt az oka, hogy egy letört virággal több lett. Mondhatatlan nagy szerelem volt ez, Talán a XIV. Lajos egyetlen, önzetlen, igaz szerelme, amely rövid két évig tartott. Mikor királyi szeretőjót elhódította tőle Montespan : neki volt bátorsága lenyíratni csadaszép szőke íürteit s fejére fátyolt borítva, átlépte a Karmeliták kolostorának küszöbét, hogy azt soha az életben többé el ne hagyja. — Vagy talán rosszul mondtam s a Lys élete mégis tragédia volt ? MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert | csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Minden külföldit fölül mul hazánk természetes szénsavas vizek királya: iái A.GNES k

l^lQ Milleniumi nagy éremig mel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata áldás gyomorbajosoknak. KEDVELT BORVÍZ ! Olcsóbb a szódavíznél ! MINDENÜTT KAPHATÓ ! Főraktár : Oszwald János urnái Pápán.