Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-06-23 / 25. szám

Budapest nyugszik. Ugy látszik azon­ban, hogy csalódtunk ! A törvényházás elé legközelebb egy uj törvényjavaslat kerül, mely arról intézkedik, hogy ujabb sok mil­liónyi befektetései támogatja az ál­lam Budapest székesfővárost. Bizo­nyos melankóliával vesszük ezt tudo­másul. Tehát megint a főváros kap és a vidéknek koppan az álla. Nem akarunk hosszasan rekri­minálni, de nem hallgathatjuk el, hogy ez a meglepetésszerűen kipat tant törvényjavaslat nem felel meg a városok várakozásainak. Az állam segédforrásai azonban nem apadtak ki ezekkel a főváros nak nyújtott kedvezményekkel. Ha akarja az állam, más uton is támogathatja a vidéki városokat. Hogy messzebbre ne menjünk, itt van mindjárt az iparfejlesztésitörvény, melynek okszerű alkalmazásával erős lendületet lehet adni a vidéken az ipari alapításoknak. Ne akarjanak minden uj gyárat, minden uj ipartelepet a főváros te­rületén létesíteni, hanem inkábo tö­rekedjenek arra, hogy az uj iparvál­lalatok és gyárak egy részét a vi­déki városoknak juttassák, hogy le­galább igy frissüljön fel az elhanya­golt, pangó ősi magyar városok lassú vérkeringése. Gondolják meg az intézőkörök, hogy nem Budapest, hanem az elha­nyagoltsága dacára is tetterős és par­lagon heverő kincsekben gondos vi­dék tartja fenn az országot. Tanfelügyelői jelentés. — Veszprémvármeg'ye népoktatási állapota. — A kir tanfelügyelő, Bikonyszentkirály, Csesznek, Csingervölgy, Hajmáskér, Herend, Ihászi, Marczaltő, Jásd, Kövesgyür p. Nagy­hídegkut, Oszlop, Pápa, Szentkirályszabadja, Teés, Vámos, Várpalota, Veszprém közsé­gekben teljesített iskola látógatásokrol be­számolván május havi jelentését követke­zőkben folytatja. Voltam 16 iskolában 28 osztályban jelen voltam továbbá a veszprémvármegyei áll. tanító egyesület, s a veszprémegyház­megyei rkath. tanitó egyesületek közé, és a vármegyei muzeutn egyesületközgyülésén, nemkülönben az osztályi, rátóti, szentkirály­szabadjai, vámosi rkath. valamint a csin­gervölgyi magán társulat és ihászi-marczal­tő i áll. s akövesgyüri urodalmi iskolák évi vizsgálatain, melyek jól, sőt az oszlopi rk. alsó osztálybeli és az ihászi-marczaltői áll. isk. kitűnően sikerültek. A herendi tanitógyülésen Pethes Já­nos, pápai állami tanítóképző igazgató tűnt ki felette érdekes számtani szabad előadá­sával ezen gyűlésben dr. Ováry Ferencz tagtársunkkal együtt vettem részt; nagyon sikerült volt a nagyszámú rkath. tanítóság jelenlétében megtartott hajmáskéri tanitó gyűlés, melyen Gubicza Lajos, veszprémi rk. tanitó újból kimutatta kitűnő vezetése, a határozatoknak az óhajtott helyes dön­tésére juttató tehetségét és fáradhatlan, kedvelt munkásságát. A falukon mindenütt megindultak az évzáró iskolai vizsgálatok, többen már má­jus elejével kezdték, legtöbbje azonban má­jus 15-ével; igen sokan vannak azonban kivált a városokban és nagyközségekben, a hol még csak ezentúl tartják a vizsgála­tokat a cselédek és munkások nagyon vál­ságosán érezhető hiányában, bizony rászo­rulnak a szülők iskolás gyermekeik ház kö­rüli és mezei munkára, mint ez időszerint rosz néven venni nem lehet. Azért elég ér­zékeny vármegyénkben a folyton ébren tar­tott iskoláztató közlelkiismeret, mely az is­kolakerülést és mulasztást perhorreskálja. Nevezetesen a vall. és közokt. m. kir. Minisztériumnak az uj tanítói fizetés ren­dezésről előzetesen kiadott rendelete, mely­nek értelme szerint az eddigi fizetés ki­egészítő és kórpótléksegélyek junius végé­vel beszüntetnek és julius 1-étől kezdve a tanítók nevére adó-pénztárilag utalványoz­talak és pedig 1910 évi szept. végéig. A magasabb állami segélyekért az iskolafen­tartóknak julius 1-én hét az eddigi módo­j zatok mellett újra kell folyamondniok, s a segély csakis a törvény Összes feltételeinek meg felelő iskolaszéki alkalmazott, törvé­nyes képesítéssel bíró s a törv. követel­ményeknek eleget tevő tanítónak lesz meg­adható ; ilykép minősíthető tanítók 1 évi julius 1-étől számított s a magasab fize­tésbe betudandó 100 kor. segély előlegel is fognak kapni, ugy a régi mint az uj se­gélyt és előleget megelőzőleg azonban min­den tantinak esküt kell letennie, mely es­kületétel közelebb módozatait külön rende­let íogja szabályozni, mielőtt ezen rendelet érkezik nem tartom célszerűnek az eskü­letételi napok és helyek kitűzését, annál is inkább, minthogy a rendes körülmények közt elődtem esküvésnél az illető iskolaha­hatóságok képviselőinek is jelen kell len­niök. ezeket pedig az ág. ev. egyházi fő­hatoságon kivül még egyéb iskolai hatóság egy óriás birodalom egyeduralkodója mint áll meg egy kis leány előtt s mint csodálja öt. Látta ezt maga a királyné is, de a különben oly féltékeny asszonyt nem, bán­totta ez a hódolás, mert érezte hogy Lys képtelen ármányokat szőni. És ő nem is szőtt. A véletlen, a tra­gédiák és vígjátékok végzetes mestere volt az oka, hogy egy délután Lys — két, más palotahölgygyei a versaillesi parkban sé­tálva — leült egy Faun-szobor alá. A ki­rály észrevéve őket, halkan a hátuk mögé surrant s kihallgatta beszédjüket. A leányok szívbeli dolgokat pengettek. Arról volt szó. ki, kit választana és kit tart legkülömbnek az udvarban. Az egyik Guiche herczeget, a másik a Monsieurt (a trónörököst) tartotta legkülöbnek ; Lys két kezével átkulcsolva térdét, sokáig révetegen nézett maga elé. Végre megszólalt: — Nincs igazatok. Valamennyi között elérhetetlen magasságban van a király, aki­nek semmi tekintetben párját e földön nem lelem sehol 1 Lajos elsápadt és halkan, miként jött, eltűnt rejtekhelyéről. Mióta Lys megérkezett, Lajos élveze­tet talált abban, hogy Lys nagy művésze­ivel lefestesse s szoborba öntéssé. Ez időben fejezte be Girartlon a le­ánynak carrarai márványszobrát, mely őt mint a habokból kilépő Vénuszt ábrázolta Lys kíváncsi volt azt látni a befejezés után. A szobor még ott állt a magas pódiumon, mesterséges lépcső vezetett föl hozzá. Gi rardon nem volt a műtermében. Egyszerre belépett a király s mintha észre sem venné a leányt, fürgén futott föl a lépcsőn az emelvényre s átölelte a szobor nófehér kő­vállait, miközben íejét visszafordította Lys telé: — Lys ! . . . Te e kőben örökre fogsz élni és most én adom neked az örökkéva­lóság csókját, — s aztán ajkát a szobor ajkára tapasztotta, mintha életet akarna le­helni az élettelen kőbe. Lys elpirult, Ugy érezte, mintha azt a csókot ő kapta volna. Kifutott s menekült a szobájába. Vergőgő lelkében érezte, hogy a királyt szívből szereti, hogy rabja lett annak egész szivével s hogy rabja volna akkor is, ha nem á királya, hanem egy­szerű közkatona volna. Aznap délután a királynénak ünnepe volt a kis Trianonban. Javában folytak a i pásztori játékok, midőn egy könnyű felhő­ből egy kis nyári zápor fakadt. A társaság szétfutott. A király nyomon követte az eső elől menekülő Lyst s egyszerre, egy grotta előtt, egészen egyedül találták magukat. A leányról csurgott a víz. A király elkapta a kezét: — Sire! . . . Bocsásson el, hiszen csuron viz vagyok! — suttogta a leány. A király átölelte a leány derekát és ugy felelt: Hát számláld össze minden csöppjei a ruhádról lecsurgó viznek és ón minde­nikét igazgyöngygyei váltom meg, mert szeretlek mindenekfölött! — És szerették egymást. Az a kis nyári zápor volt az oka, hogy egy letört virággal több lett. Mondhatatlan nagy szerelem volt ez, Talán a XIV. Lajos egyetlen, önzetlen, igaz szerelme, amely rövid két évig tartott. Mikor királyi szeretőjót elhódította tőle Montespan : neki volt bátorsága lenyíratni csadaszép szőke íürteit s fejére fátyolt bo­rítva, átlépte a Karmeliták kolostorának küszöbét, hogy azt soha az életben többé el ne hagyja. — Vagy talán rosszul mondtam s a Lys élete mégis tragédia volt ? MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert | csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Minden külföldit fölül mul hazánk termé­szetes szénsavas vizek királya: iái A.GNES k l^lQ Milleniumi nagy érem­ig mel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és gyógyvíz, a gyomor­égést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata áldás gyomorbajosoknak. KEDVELT BORVÍZ ! Olcsóbb a szódavíznél ! MINDENÜTT KAPHATÓ ! Főraktár : Oszwald János urnái Pápán.

Next

/
Thumbnails
Contents