Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-06-02 / 22. szám

Az ő polgármesterségének ideje alatt városunkban számos közintézmény jött létre. A dohánygyár, földmivesiskola, az aszfalt makadén ut, a vizmü kezdeményezése stb. Előrehaladott kora mitt, 1897 évben nyug­díjazását kérte és azóta városunkban a jjl megérdemelt nyugalmat élvezte. Polgármesterségének utolsó évben ki­rályi kitüntetés érte. Ö Felsége a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseül a Fe­rencz József-rend lovagkeresztjével tűn tette ki. Nyugalomba vonulása után teljes egész­ségnek örvendett. Néhány hét előtt a vég­elgyengülés tünetei kezdtek nála mutatkozni és azóta nem mutatkozott az utcán. Né hány napot az ágyban töltött mig végre f. hó 30 án délután 3V 2 órakor csendes álom közepette jobblétre szenderült: Halála városunkban általános részvét­tel fogadtatott. A városházán és számos középületen gyászlobogók hirdették váro­sunk gyászát. A gyászoló családon kívül városunk tanácsa is adott ki gyászjelentést a város közönsége nevében. Temetése az ev. ref. egyházi szertar­tás szerint tegnap délután 4 órakor volt impozáns részvét mellett. A temetési szer­tartást dr. Antal Gézé kollégiumi tanár vé­gezte, ki megható beszéd kíséretében bú­csúztatta el „Danit bácsit" a gyászoló kö­zönségtől. A gyászszertartáson a főiskolai énekkar működött közre. A temetésen vá­rosunk összes számottevő intelligentiája és megszámlálhatatlan közönség, kik nem mu­lasztották el az elhunyt iránt az utolsó tisz­telet adóját leróni. Óriási néptömeg kisérte ki a megboldogultat utolsó útjára az alsó­városi temetőbe, hol most már örök álmát alussza. Legyen áldott emléke a hálás utókor előtt! KARCZOLÁT a heh Txlij in.é-bx'ől­Szomoru hir kerül a heti krónikába. A mi kedves nyugalomba vonult polgármes­terünk a „Dani bácsi" berukolt oda ahon­nan legalább mostanáig senki sem tért visz­sza. Be kellett neki rukkolni, mert elérke­zett az ideje. Azért mondom, hogy elérke­zett az ideje, mert ő már a Mathusalem udvarához tartozott. Közel volt már a 90 hez, ezt a rekkordot mai napság ritka em­ber éri el. Amily szerény volt egész életében époly szerényen ment át a másvilágba Az utolsó percig eszméletnél volt és saját maga rendelkezett a túlvilági útra szükséges uti­készletekről. Koporsóját a hozzátartozó szem­fedél és más tartozékaival együtt megren­delte, megszámláztatta, kifizette és lakásá­ban elhelyeztette, azzal okadolva, hogy a berukkolásnál az utipodgyásza teljesen rend­ben legyen. Amily puritán jellemű es be­csületes volt egész életében, époly puritán­sággal és becsületséggel indult el a más­világba. Boldog Dani bácsi! Mert annak kell őt most már tartani. Hisz itt ebben a világ ban ugy sem volt sok öröme. Agglegénynek ily korban már csak a túlvilágban lehet csak boldogsága, ott a hol már nem fáj semmi és jó lesz megpihenni. Hogy pedig boldog lesz a túlvilágon, arról nem is lehet kétség. Aki ezen a világon oly sok jót tett és annyi áldást kérelmeztek reá annak ju­talma nem maradhat el. Mert hát a hirde­tett ige is azt mondja, ha nincs jutalom ezen a világon, ugy az megkétszeresedik a túlvilágon. Nos, ha ez a hirdetett ige üd­vösségre számithat, ugy Dani bácsink ugyan­csak úszni fog a túlvilágon a boldogság­ban, mert ő nélkülözte ezt, pedig erre rá­szolgált ebben a világban. Hogy menyire fájlalta városunk ked­ves Dani bácsijának elköltözését a másvi­lágba, eklatáns példa volt erre azon kisé­ret, mely őt utolsó útjára kikísérte. Váro­sunk apraja, nagyja, fiatalja, öregje vallás­felekezeti különbség nélkül — pedig ez mostanában nagy szó — megjelent a bú­csúzásra, hogy őt elkísérje arra az útra, amely uton többé vissza nem térhet. A ko­szorúk egész halmaza borította a koporsóját és a gyászkisérletben alig volt valaki, aki Dani bácsiról egy-egy kedves epizodot nem reminisceált volna. Amily szeretettel voltak iránta ezen a világon époly kegyeletes ér­zéssel kisérték őt ki a túlvilágba. Amily szeretetben őt részesítette egész életében városunk összes lakossága, époly szeretettel viseltetett ö is városunk minden egyese iránt. Hogy pedig ez a szeretet és megemlékezés a túlvilágon is folytatást nyerjen összes vagyonát Pápa városára hagyta. A jó öreg Dani bácsi helyesen gon­dolkodott, amidőn még ebben a világban igy rendelkezett mert tényleg ha már nem vihet semmit magával a túlvilágba, ugy amit itt kell hagyni, legalább annak hagyja, akinek arra szüksége van. Már peddig ha valakinek erre nagy szüksége van, ugy Pápa városa ily értelemben első helyen áll. Ezzel a hagyományával az örökös megemlékezést vitte magával a túlvilágba, ahol ezt tartják a legnagyobb kincsnek. Legalább igy hir­detik ezt a vallási igékben amit józan ész­szel lehet is koncedálni. Elég sajnos volna, ha nem igy volna. Volna még egyébb más megemléke­zésre méltó téma a heti krónika részére, de ez alkalommal csakis Dani bácsi kegye­letes megemlékezésére foglaltuk le az egész teret. Nyugodjék békével ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa saját ká­rán már sokat tanult. Az hirlik, hogy Pápa városának szép jövő van a háta, mögött. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnk Pápa városa sorsát madártálatból intézi. Az hirlik, hogy a polgármester mindig bevárja a három órai vonatot. Az hirlik, hogy a rendőröknek több a mellék- mint a főfoglalkozásuk. Az hirlik, hogy Pápán sok a kineve­zetlen valóságos belső titkos tanácsos. AZ hirlik, hogy a Sport-egyletnek tit­kos imádói vannak. Az hirlik, hogy Pápán minden galamb megtalálja a párját. Az hirlik, hogy az esteli korzón gyenge a kapcsaikodzás. Az hirlik, hogy a várkertben orvosi rendeletre udvarolnak. Az hirlik, hogy az Erzsébet ligetnek is megvannak az árnyoldalai. Az hirlik, hogy Pápán sok embert sa­rokkőnek néznek. Az hirlik hogy az uj Kaszinó bankett­jén sokan nem voltak képviselve. Az hirlik, hogy Pápán sok elfelejtett leány újra divatba jön. Az hirlik, hogy Pápa és Szolnok kö­zött nem szűnt meg a fuvalom. Az hirlik, hogy Pápán uraságoktól le­vetett elvek kaphatók. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője sokszor sajnálja, hogy már hajna­lodik. i li T mL» ÍTTiiiI — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 5 én — szerdán -­délután 3 órakor közgyűlést tart a követ­kező tárgysorozattal: 1. A pénzügyi bizott­ság beterjeszti az 190t>. évi záró számadá­sokat. 2. Belügyminiszteri leirat az 1904. évi gyámtári számadások tárgyában. 3. Pénzügyminiszter leirata, hogy a kataszteri hivatal részére kibérelt helyiségek bérösz­szegét évi 2600 koronára emelte fel. 4. Al­ispáni értesítés a tébolyda alapítványokról. 5. Kereskedelmi miniszteri leirat a posta­hivatal elhelyezéséről. 6. Bokor ímréné pá­pai lakos kéri, hogy néhai Mátrácz János volt v. kertész után felmerült temetési költ­ségek neki megtéritessenek és részére havi kegydij folyósitassék. 7. Városi tanács be­terjeszti Lőwenstein Adolf pápai lakos ala­pító oklevelét. 8. Mátz József és Jilek Fe­renc ipariskolai tanítók a kolozsvári ipar­iskolai tanfolyamon részt venni szándékoz­nak és e célra 100—100 korona segély­összeg megszavazását kérik.' 9. Az építé­szeti bizottság a v. mérnöki állás rendsze­resítését és fizetésének megállapítását ja­vasolja. 10. A v. tanács a barakk-kaszárnya számára megvásárolt telkek vételárának köl­csön összegből leendő kifizetését javasolja. 11. Javaslat a Kossuth Lajos utca megnyi­tásához szükséges 9499 kor. 23 fill. költ­ségnek kölcsönből leendő fedezése iránt. 12. Több városi alkalmazott és hivatalnok kérvénye, 1908. évre drágasági pótlék meg­szavazása, illetve fizetés rendezése iránt. 13. Halász Mihály és társai előterjesztése a tüzoltószerekről. 14. Városi tanács java­solja hogy a bordélyház tulajdonosok köte­leztessenek 3 év leforgása után a Rozma­ring-utcába helyezni üzleteiket. 15. Földmi­velésügyi miniszter leirata a talajvízről. — Űrnap. A katholikus egyház leg­szebb ünnepét — Űrnapját — a szokásos fénnyel és pompával ünnepelték meg csü­törtökön a katholikus hivek. Reggeli 8 óra­kor ünnepi mise volt, melyet Kriszt Jenő plébános nagy segédlettel pontifikált és a melyen az összes hatóságok képviselői, a helybeli huszárezred tisztikara, az összes kath. tanintézetek növendékei és nagyszámú közönség, vettek részt. A honvédhuszárok díszszázada Vöerös Tibor hadnagy vezény­lete alatt a mise főbb részein adta a disz­tüzet. Mise után megindult a körmenet és a bencések, Viz Ferencz, a régi adóhivatal és végül a plébánia laknál felállított oltá­roknál a szokásos szertartást végezték. Az áldást élénk kürtharsogás és diszlövés ki­sérte. Végül visszatértek a templomba és „Te DeunT'-mal véget ért az isteni tisz­telet. — A koronázási évforduló. Ju­nius hó 8-án, a koronázás 40-ik évforduló­ján városunk minden hitfelekezetének temp­lomában ünnepi isteni tisztelet lesz. — Huszárezredünk köréből. Mar­schall Gyula báró, ezredes, dandárparancs­nok pénteken délután huszárezredünk szem­léjére városunkba érkezett. A szemle hol­nap nyer befejezést. — Légrády tart. hadnagy 35 napi fegyvergyakorlatra bevonult. — Az állandó választmány pénte­ken délután ülést tartott, amelyen a szer­dai közgyűlés tárgysorozatát készítették elő«

Next

/
Thumbnails
Contents