Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.
1907-04-07 / 14. szám
radhatott volna. Gyárfás, Eátori, Torday Erzsi és Szathmári kisebb szerepeikben jók voltak. Az előadás vontatottan ment. Hétfőn délután „Gül-Baba" ment telt ház előtt. Ráthonyi Stefi általános tetszés közepette játszta Gábor diákot és dalait többször megújrázták. Ugyszinte mondhatjuk azt Tordai Erzsiről, ki igen bájos volt Leila szerepében. Mijkó szerepét Inke játszotta, ki tehetséges színésznek bizonyult s kitől szerepkörében még sokat várhatunk. Déri a címszerepet rekedten játszta. Este az országszerte közkedvelt sláger operette „Víg özvegy" került szilire a címszerepben Sziklay Szerénával. Ezen előadásra már az előző napon nem lehetett jegyet kapni. Közönségünk régi kedvencének tiszteletére zsúfolásig megtölté a színházat és megjelenése alkalmával szűnni nem akaró tapsokkal fogadta, mely egész estén át több izben ismétlődött. Ezen ovációt méltán kiérdemelte ugy bájos és sikkes játékával valamint kedvesen előadott énekszámaival. Hangja rendkívüli kellemes és behizeJgően csengő, játékában pedig minden kellékkei rendelkezik, ami őt a „művésznő" jelzőre jogosítja. Ha még azt emiitjük, hogy pazar toilletjei bámulatot keltettek, egyszersmind azc is konstatáljuk, hogy Sziklay Szerénának Hana sláger szerepe. Torday Erzsi igen kedves és bájos volt Valencien szerepében. Gyárfás a régi jó Daniló volt. Nem mondhatjuk ezt Dériről, ki Mirkó szerepét teljesen elejtette. Nem neki való szerep és ugy látszik erre a szerepre csak beugrott. Med yyaszay kifogástalanul énekelte Kosiló nehéz tenor számait. Sok derültséget keltett Báthory az irnok szerepében. A rendezés és összjáték hiányossága nagyon is kiritt a íinalékban. Dicsérnünk kell azonban a zenekart, amely Tombor karmester vezetése alatt k i fog á st al anu 1 működött. Kedden a Vígszínház újdonsága „A Tolvaj" színmű került eladásra szép számú közönség előtt. Az előadást Holéczy Ilona (Louise) vitte a főszerepben. Nagy és mély tudott lenni minden jelenetben. Elragadó volt Louise minden lélekváltozásában és szerepének minden részét egyaránt kidolgozta. Eltekintve fenséges megjelenését, alakítása igazán remek volt, melyet a közönség folytonos elismeréssel honorált. Déry a férjt játszta. Színtársulatunk ezen tehetséges tagja rekedtségénél fogva nem tudta érvényre juttatni a szerzőnek ezen szerepre utalt intentióit. Tomborné játékmodora és rokonszenves megjelenése igen tetszett, ki Izabella szerepét játszta. Inke (Fernande) nem érezte át teljesen szerepét és ingadozott. Szathmáry kitűnő alakításban mutatta be Rajmond szerepét, nemkülönben Bátori a detektív szerepét. A darab vontatottan ment, amit igazolt a sugó is, ki nagyon hangosan jelentkezett az alvilágból és tul erős súgása bántólag hatott a közönségre. Szerdán repróként „Víg özvegy" ment, a címszerepben újra Sziklay Szerénával. A színház zsúfolásig megtelt és a tüntető tapsokból újólag bőven kijutott Sziklay Szerénának, ki azt méltán kiérdemelte. Magáról az előadásról és a többi szereplőkről fenntartjuk előzőleg adott véleményünket. Csütörtökön „Bob herceg" került elő a lomtárból teljesen üres ház előtt, ami előre volt látható, mivel ezen darab nálunk már a délutáni előadásokon is teljesen le lett játszva. A feltűnően üres házat ezen körülménynél fogva figyelmen kivül hagynók, ha a címszerepet nem Sziklay Szeréna játszotta volna, ki dacára az üres háznak, ritka jókedvvel játszta végig szerepét, melyeta kis közönség tüntető tapsokkal honorált. Anie szerepében Torday Erzsi igen bájos volt. Kellemesen csengő hanggal rendelkezik Buday Jolán, ki a hercegleányt játszotta. Extemporizáltak, nevettek, mókáztak, de hat ilyen üres ház mellett az ilyen extravaganciák megengedhetek. Pénteken újra repríz ünk volt ; ;A harang" előadásával. Az előadás határozottan jobban ment mint a premiére. Összevágó preciz előadás volt. Közönség gyér számban volt ugyan, de árért a szereplőknek bőven kijutott az elismerésből. Szombaton premierünk volt „Rab Mátyás" szinrehozatalával, melyről lapunk jövő számában számolunk be. KARCZOLAT a m ~ixl/t iL.ói^x'ólFurcsa világot élünk 1 Ki hitte volna, hogy ezzel a jelszóval kezdjük meg a heti krónikát, akkor amidőn városunkban egy színtársulat időz. Pedig sajnos igy van. Eddig még csak bíztam a bohémiában, de ugy látszik már ebben is csalatkoznom kell. 1 Szóval már a bohémia elv is kezd tótágast állani és megtagadja magát oly formán, aminőben még a legmerészebb fantáziával rendelkező krónikás sem képes véleményt alkotni. : Színtársulat van városunkban és jóformán azt sem tudjuk, hogy vannak. Me- j sés állapot. Ha más valaki mondaná ezt, ugy ezt csupán blazirtságának tudnám be, \ de tényleg meggyőződésem alapján kénytelen vagyok konstatálni, hogy a helyzetet ná- ( lünk ekkép lehet jelenleg jellemezni. í Hogy mi okozza ezt a változást, való- i ban nem tudom magamnak megmagyarázni. \ Nem a színtársulat rovásának tudom be ezt a helyzetet, inert a színész inkább meghal, de a bohém vérét nem tagadja meg és inkább a közönség körében kell a hibát keresnem. Ha nem ösmerném közönségünket ugy mint jó magamat, ugy talán elhitetnék velem, hogy kihaló félben van nálunk a bohémia, de igy ezen feltevés ellen határozottan állást keli foglalnom és a baj kutforrását a nálunk heteges vállalkozási szellemmel kell összefüggésbe hoznom. Értsük meg egymást, Nincs kellő kapcsolkodzás színtársulat és közönség között. Még a színházlátogató közönség sem az, ami volt ezelőtt. Amolyan fázós természetű lett utóbbi időben a közönségünk s ez a hidegség természetszerűleg suggerálóhg hat még azokra is, kik rendes körülmények között alig várják, hogy a bohém kollegák megérkezzenek és a bohémiának a hagyományos szokáshoz hiven szabad folyást engedjenek. Pedig biztos értesüléseim vannak, hogy színtársulatunk tagjai között viharedzett bohémvérü alakok vannak, kik alig várják, * hogy a kazcsolkódzás kezdetét vegye és hogy ezen kapcsolkodzás minél előbb megtörténjék csakis a régi gárda mozgósításától függ. Kellő tájékozásul azoknak, kikben a bohémvér csak szunyád és nem aludt végkép el, tudtul adom, hogy a színtársulat tagjainak nagyrésze már mozgósítva és a régi gyülhelyen van koncentrálva. Azért mondom régi gyülhelyen és nem régi gyülhelyeken, mert ez alkalommal csakis a Griff étterme a kiváltságos hely, jobban mondva a mozgósítási központ vagy még jobban mondva a központi hálózat. Azt is elárulom, hogy vannak a színtársulatnak még számos tagjai, kik még várakozási álláspontra helyezkedtek ez érdemben és várják a bohém gárda kibontakozását és a kapcsalkodzást a kellő időre helyezték kilátásba. Tehát anyag van, csak legyen aki feldolgozza, jobban mondva vannak még bohémvérüek, csak legyenek maecenások, kik dolgozzanak „az üzlet érdekében". Erről az üzlet érdekről jut eszembe, hogy „noch ist Polen, nicht verloren". Nálunk bohémvérüeknél az a jelszó, hogy az üzlet érdekében mindent meg kell tenni és ez reményt nyújt arra hogy a szinévadban a bohémia még sok anyagot fog szolgáltatni a krónika részére. Árgus szemekkel várom tehát a kibontakozást és a kapcsalkodzást, mely sokáig nem várathat magáta. Szóval az eddigi helyzetre el lehet mondani, hogy: Móricz! Móricz I Maga nekem igen fiatal! Frici. Az hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa már sok csalódásokban ment keresztül. Az hirlik, hogy Pápa városának számos gyógyíthatatlan sebe van. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép;viselőnk városunknál számos műtétre válalkozott. Az hirlik, hogy a polgármester a kereskedelmi ministeriumban jártas lett. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány az oláh-cigányokkal sportot üz. Az hirlik, hogy vasúti állomásunk villamos világítása kiviláglott. Az hirlik, hogy Pápán „a túlsó soron" alig várják a vőlegényeket. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja azért busul, mert van szive. Az hirlik, hogy a színtársulat néhány női tagjának nagy igényei vannak. Az hirlik, hogy a színházi titkárnak nincs mit titkolni. Az hirlik hogy a színtársulat tagjai még nincsenek összejátszva. Az hirlik, hogy a színtársulatnak keskeny'* női kara van. Az hirlik, hogy a színtársulat előkelőbb hölgy tagjai unatkoznak. AZ hirlik, hogy a színtársulat súgóját a társulattól kisugták. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének még nincs szinházi-menetrendje. (Móric! Maga igen fiatal! Szedő). X E .TC. — Személyi hir. Mészáros Károly városunk polgármestere, ki a hét folyamán hivatalos ügyek elintézése végett a fővárosban időzött, pénteken visszaérkezett, — Hoitsy Pál beszámolója. Városunk közszeretetben álló orsz. képviselője Hoitsy Pál f. hó 14-én — vasárnap — városunkba érkezik és ez alkalommal a politikai helyzetről beszámoló beszédet tart. A beszámoló helyét és idejet a párt vezetősége falragaszokon fogja tudatni. — Főgondnoki beiktatás. Tisza István grófnak, a dunántuli egyházkerület újonnan választott főgondnokának ünnepélyes beiktatása f. hó 30-án lesz városunkban. A beiktatási ünnepélyre vonatkozólag a kerületi főjegyzői hivatal a következő hivatalos programmot bocsátotta ki: „1. Április 29 én kivonulás az 5 és fél órakor érkező gyorsvonathoz főgondnok urnák s a, vele érkező vendégek fogadása végett. 2. Április 29-én este 8 órakor ismerkedés a Griff-szálló nagytermében. 3. Április 30 án délelőtt 10 órakor a ker. közgyűlés megnyitása a pápai hitrokonok templomában. 4. Alakulás. 5. Jelentés a főgondnokválasztásról a vonatkozó jegyzőkönyv felolvasásával. 6. Küldöttség kinevezése főgondnok urnák a gyűlésbe leendő meghívására. 7. Püspök urnák az eskü letevésére felhívó beszéde. 8. A 37. dics. 1. versét énekli a gyülekezet. 9. Főgondnok ur eskütétele. 10. Főgondnok ur üdvözlése a kerület nevében. 11. Főgondnok ur válasza az üdvözlésre. 12. Küldöttségek tisztelgése, melynek sorrendje a jelentkezések után fog megállapittatni. 13. Záróbeszéd. 14. Közebéd délután 2 órakor a Griffszálló nagytermében".