Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-12-30 / 52. szám

lépett, rövid idő múlva a lapnak főmunkatársa és első vezércikkírója lett. Mint a pénzügyek alapos ismerője, több pénzintézet és iparvállalat, de egyszermind jótékony, vallásos és emberbaráti intézet elnöke, illetve igazgatósági tagja lett. 1875-ben Abrudbánya választotta meg képviselővé. A pénzügyi bizottságba legott beválasztván, a kisebb tárcák előadója lett. 1878 óta a pénzügyi bizottság főelőadója és a költségvetési javaslatoknak közel 24 évig előadója volt; ezenkívül számos és fontos törvényjavaslatnál szerepelt mint előadó. 1876-ban lett a delegáció tagja s 1877ben a delegáció jegyzője." 1884-ben az abrudbányai és a kolozsvári I. kerületben választatván meg, az utóbbi raandátumnt fogadta el. 1884 óta 1904,ig állandóan e kerületet képviselte. Gondnoka, majd 1898-tól kezdve főgondnoka volt a pesti ref. egyházközségnek. A dunarnelléki ref. egyházkerület 1889-ben világi főjegyzőjévé választotta. 1892-ben Ó Felsége a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. Választmányi tagja volt a középművészeti társulatnak. Az 1896-iki kiállítás pénzügyi bizottságának és juryjének tagja volt, amely működéséért ő felsége legfelsőbb elismerésében részesült. 1896 ban az újonnan alakított reformált országos özvegy- és árva-alap bizottsága elnökévé, a protestáns irodalmi társulat megalakulásakor pénzügyi bizottsága elnökéve, majd a társaság elnökévé s 1899-ben a debreceni gyűlésen világi elnökevé választotta. Az ezredévi kiállítás alkalmából királyi elismerésben részesült ugyanakkor a kolozsvári tudományegyetem áliamtudománybeli tiszteletbeli doktori diplomát adott neki. Körülbelül 30 éves intenzív politikai tevékenység után, nolia általában a pénzügyi tárcára jelöltetett, 1899 február 26 áu a Széli-kabinetben a kereskedelmi tárcát vállalta el. Miniszterré történt kineveztetése után alig félévre ő felsége 1899 szeptember 18-án valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Mint kereskedelmi miniszter programmjául tűzte az iparfejlesztési akciót, melynek kapcsán számos üdvös intézkedés s még több nagyarányú ipartelep létesítése fűződik nevéhez. Különös gondot fordított külkereskedelmi viszonyaink konszolidására és fejlesztésére ; e célból a legmesszebb menő s körültekintő forgalom politikát inaugurálta a kiilviszonjok közvetlen észleletére szaktudósitásokat küldött a Nyugat és Kelet nagykereskedelmi empóriumaiba. Vasutügy, belkereskedelem, iparstatisztika, munkásvédelem, Fiume, ipari szövetkezetek, adminisztráció-egyszerűsítés még azon terek, hel minisztersége alatt maradandó alkotások őrzik nevét. A miniszterségről a nemzeti pártnak a szabadelvüpárttal való f'uzioja érdekében 1902 március 4-én leköszönt, mely alkalommal a király a vaskoronarend nagykeresztjével tüntette ki. Ekkor visszatért több pénzintézethez, melynek előbb is igazgatósági tagja volt. 1902-ben a dnnántuli református egyházkerület fögondnokává választották Tisza Kálmán utódjául; e minőségben 1905 ben meghivatott a főrendiházba. * Hegedűs Sándor nem volt soká beteg. Mult pénteken délben szélütés érte, de akkor csak annyi következménye volt, hogy félszemére megbénult. Szombaton azonban újra szélütés érte és ez teljesen lev-erte lábáról, Vasárnap rosszabbul lett és héttőn reggel teljesen elvesztette öntudatát. Azóta állandóan félálomban feküdt mig végre pén teken délelőtt 10 órakor a halál megváltotta a beteget szenvedéseitől. Halálának közvetlen oka szívszélhűdés volt. A halál híre városunkban már pénteken délben gyorsan elterjedt és általános oagy részvétet keltett. A főiskola, leányinternátus és lelkész lakon gyászlobogók jelezték a halál hírét. A halottat tegnap helyezték ravatalra a Kálvin-téri református teolog'ia épületébe, honnan a koporsót hétfőn — holnap — reggel átviszik a szomszédos templomba, ahol délelőtt 10 órakor lesz a gyászistentiszte let, amelyen Antal Gábor püspök mondja a gyász beszédet. A halottat a kerepesi temetőbe helyezik de csak ideiglenesen, később Kolozsvárra szállítják s a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. * A d.unántuli ev. ref. egyházkerület Hegedűs Sándor elhunytáról külön gyászjelentést adott ki és temetésén küldöttségileg képviselteti magát, melyet Németh István egybázker. főjegyző vezet és ebben városunkból részt-vesznek dr. Antal Géza, Barthalos István, Kis József és Thury Etele. Főiskolánk ésji leányinternátus képviseletében Csizmadia Lajos, Faragó János, dr. Hoiváth József, dr. Kapossy Lucián és Sebestyén Dávid vesznek -részt a temetésen és helyeznek a ravatalra koszorút. KARCZOLAT a -mia_IL-fc IxétorőlÜnnepi hangulat uralta a helyzetet az egész hét folyamán. De hisz ez nem is történhetett máskép, miután karácsony hetében voltunk. Eltekintve a sablonos ünnepi hangulattól melyet a karácsonyi ünnepek és ezzel kapcsolatosan a kristkindli magának leköt ez alkalommal még fokozta ezen hangulatot az is, hogy a Karácsony teljes pompájában köszöntött be ; amenyiben a krisztkindli fehér gúnyában és téli bundában érkezett meg. Fehér karácsony ! Oly ritka az utóbbi években, mint a fehér holló. A téii bunda alatt pedig azt értem, hogy oly köntösben mely öt méltán megilleti és megörvendeztet mindenkit, főleg pedig Halifax sportliiveit, kiknek régen jutott osztályrészül azon öröm, hogy a krisztkindlire jégpályát is kaptak. Volt is öröm nemcsak Izraelben de az öszszes vallásfelekezeteknél, mert hát ennél a sportnál nem inponál a vallásfelekezeti különbség és egyaránt személy válogatás nélkül osztoszkodnak ezen az ajándékon. Szóval megnyílt. Ez a karácsonyi hét legszenzációsabb eseménye. Felesleges talán említenem, hogy a jégpálya nyíltságát értem a „megnyílt" jelzés alatt, Igenis megnyílt még pedig kitűnő formában. Még ily erősen nem is indultak meg a hívek, mint a megnyillás napján. És ezen erős indulást fokozza a kitűnő időjárás mely jelenleg az erös telet, van hivatva biztosítani és ezzel kapcsolatosan a jégsport hiveineK hosszú időre szórakozást nyújtani. Hogy jelen alkalommal a jégpályáról bővebb részletekben nem emlékezhetem, annak nem én vagyok az oka, hanem az időjárás és ezzel minden meg mondva, hisz igen jód tudjuk azt, hogy „minden az időjárástól függ". Erre az időjárásra igazán el lehet mondani, hogy „adtál Uram jégpályát de nincs benne köszönet". Azaz pardon csak „egyelőre" nincs benne köszönet, mert a jégpálya megnyitás napja után oly havazások vannak, hogy munkáskezek sem képesek a pályát „szabadra" állítani. No de remélhetőleg a havazásnak is lesz talán egy kis belátása és „eláll", ha pedig eláll akkor majd előállunk mi is és szólni fog az ének, mint „anno dazumal" a jégpályáról. A karácsonyi hét. jobban mondva ünnepnapok keretébe két mulatság is beleilleszkedett. A hagyományos szokáshoz híven az iparos ifjúság önképző köre karácsony első estélyén megtarttotta estélyét a szokásos műsorral és ez alkalommal várakozáson felüli anyagi sikerrel is. Utóbbi években ugyanis ezen virágzó és hivatását méltón betöltő egylet a számos szakegyletek szervezése által széttagolva lett és mostoha sorsra jutott és igy a rendezett karácsonyi estélyen nagyon is észrevehető volt a széttagoltság, de ez alkalommal mintha némi í'elujulhadást véltünk látni az egylet beléletében és ezen körülménynek kell is betudni, hogy ezen estély anem szokásos fényes sikert aratott. Ugyancsak karácsony első estélyén a molnár segédek a Csóka vendéglőben hasonló irányú és lefolyású estélyt rendeztek. Szavaltak, énekeltek bőven és miután teljesen kimüsoroztúk magukatt neki fogtak a tánchoz és mulattak amúgy garatosan, mint ahogy az a molnársegédekhez méltó. Egy molnársegéd ez alkalommal egy saját szerzeményű irodalmi felköszöntőt tartott szaktársainak, melyet megörökítés végett beküldött közlés végett, de tekintve irodalmi értékére ezen rovatban nem volt közölhető. Különben semmi bajunk. Készülünk erősen a Szilveszter-estélyekre és a farsangra, mely utóbbira különös suly lesz fektetve, amennyiben az idei farsangi idényben erős meglepetésekre van kilátás. Különben mint már említettem előre semmit sem lehet tudni, mert minden: Csak az időjőrástól függ ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa nemsokára egygyel beljebb megy. Az hirlik, hogy Pápa városának vasúti politikája nagyon hasonlít a kapanyélhez. Az hirlik, hogy Pápa városa a tervezett gyáraknak „Ígéret" földje. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk a törvényszék kérdésében kivágta a rezet. Az hirlik, hogy a polgármester a nagyságos cimet tekintetesen is fogadja. Az hirlik, hogy a rendörségnek havazási bajai vannak. Az hirlik, hogy a Sport-egylet jégpályáján megkezdődött az üzlet. Az hirlik, hogy az iparos ifjak estélyére a molnár segédek licitáltak. Az hirlik, hogy a molnár segédek estélyén „bejárók" is táncoltak. Az hirlik, hogy Pápára a krisztkindli megfagyva köszöntött be. Az hirlik, hogy Pápán a vasúti állomásnál ecet ég a lámpában. Az hirlik, hogy az Erzsébet-liget útját befújta a hó és céltanul fut a . . . Az hirlik, hogy Pápán van egy fiatal ember, kinek van álla és még sem nő meg a szakálla. Az hirlik, hogy Pápán jóképű malacok vannak. Az hirlik, hogy Pápán szalmazsák hiány van. Az hirlik, hogy Pápán a fiatal embereknek* a nős férjek csinálják a legnagyobb konkurenciát. Az hirlik, hogy Pápán többen a kávéházakat melegedő szobának használják. Az hirlik, liogy Pápán a pezsgőnek sokszor a kutyák isszák meg a levét. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a többek között a hajnali csillagokat is ellenőrzi.