Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-12-23 / 51. szám

közvetlen megoldandó feladatokon tulmenőleg a távolabbi jövő kérdéseire is ki kell terjeszkednie a végből, hogy ezek jó előre megfontolhatok és kellően előkészithetők legyenek. A vasúti hálózatnak helyes irányban való tovább fejlesztése tehát megkívánja hogy előzetes tanulmányok alapján országos hálózati terv állapíttassák meg és figyelemmel az egyes vonalak fontosságára és sürgőségére, építési programm dolgoztassák ki. Ezen elv nem csak az altalános közforgalmi és közgazdasági jelentőséggel bírj íővasuti. hanem az egyes vidékek forgalmi és közgazdasági igényeinek kielégítését célzó jelentékenyebb helyi érdekű vasúti hálózatra vonatkozólag is érvénnyel bír, mert bár az utóbb emiitett vasutaknak legnagyobb részt a magánvállalkozás feladatává tett létesítése leginkább az illető vidék érdekeltségének kezdeményezésétől függ, mind a mellett kívánatos és szükséges mégis, hogy a magánvállalkozásnak e téren való irányítására a kormány a forgalmi és közgazdasági szempontokból első sorban jelentőséggel bíró helyiérdekű vasutak létesítésének előmozdítása érdekében megfelelő befolyást gyakoroljon. A fenti szempontokból indíttatva, tervbe vettem — egyebek között — a közelebbi jövőben létesítendő jelentékenyebb helyi érdekű vasutak építési programmjának megállapítását is. Ezen programm egybeállításánál — tekintettel hazánk tulnyomólag mezőgazdasági jellegére — különös gondot szándékozom fordítani arra, hogy az emiitett gazdasági érdekek a szükséghez képest kielégítést nyerjenek illetve, hogy azon helyi érdekű vasutvonalak, melyeknek mielőbbi kiépítése közgazdasági szempontokból különösen indokolt és kívánatos, a készítendő programmba felvétessenek. Éppen ezen körülményre való figyelemmel, s miután a gazdasági érdekek szempontjából indokolt vasúti összeállításánál ismerni óhajtom az egyesület veteményét, is. Erre való tekintettel felkérem az egyesületet, hogy e részben teendő tanulmányai alapján két hónap leforgasa alatt szíveskedjék hozzám javaslatot tenni arra nézve, hogy a működési körébe tartozó vármegye területén mely helyi érdekű vasutvonalak volnának azok, melyeknek mielőbbi létesítése ! az illető vidék közgazdasági ós forgalmi | igényei szempontjából különösen kívánatos j és indokolt. A veszprémvármegyei gazdasagi egyesület mely a múltban is mindig a vármegye miuden részének fejlesztését tartotta szem előtt, a jövőben is régi utján fog haladni. Vármegyénk nek pedig egyik legvitálisabb érdeke, hogy minden részét sínpárok szeljék át. Az építendő vasntak közül legfontosabb a pápa—nkki vasútvonal kiépítése, melyhez ugy megyénk valamint városunk erös gazdasági érdeke fűződik. Reméljük, hogy ia veszprémme gyei gazdasági egyesület városunk érdekét tekintve, ezen vasút kiépítése érdekében fogja válaszát a mij niszternek megadni. Tanfelügyeibi jelentés. — Veszprémvármegye népoktatási állapota. — A kir. tanfelügyelő Veszprém vármegye közigazgatóságának 1906. évi november havi ülésén a Fokszabadi, Felsőpere, Gamásza, Gyertyánk ut, Lepsény, Lókut, Márkó, Mezőszentgyörgy, Óbánya, Olaszfalu, Siómaros, Tósokbeiénd községekben és pusztákon meglátogatóit iskolákról egyenként beszámolván, jelentését a kővetkezőkben folytatja : Voltam 8 községben, 4 pusztán, ezek 14 iskolájában, 18 osztályban és 83 tanfolyamon. Fokszabadiban résztvettem a rlovjh. iskolaszék ülésén és ismétlő iskolai tanításon is. Jó iskolák a fokszabadi, felsőperei, lókuti. márkói, óbányai, olaszfalusi és tósokberéndi iskolák, az isk ólába járást mindenütt kifogástalannak találtam. Fokszabadiban felépült a rkath. iskola 11-ik tanterme s a többi tanteremben is a kívánalmakat helyreállitvák ; a gamászai, siómarosi, tósokberéndi s olaszfaluki iskolák szépen rendbehozattak, a felsőperei, mezőszentgyörgyi és gyertyánkuti iskolákban a beszéd és értelemgyakorlatok megkezdettek. Egyébiránt jelentem, hogy a tanítók s iskolábajárók kimutatásának feldolgozását : már majdnem befejeztem, az állami és közí ségi iskolák számadásai és költségvetései elintéztetek, a városi közig, bizottság hatáskörében 77 ügydarabot intéztem el, köztük i a pápai ev. ref. és izr. polgári, valamint a I veszprémi egyik zárdabeli polgári iskolák | állami segélyügyét is, melyekre nézve végső határidőül november. 15 e volt kitűzve. A vinári községi iskolaszék, nemkülönben a pápai iparos és kereskedői tanoncz ! iskolai felügyelő bizottságok ujjá álapitvák. Uj államsegélyben részesültek a tanítók ötödévi korpótléka czimén a démi és urkuti rkath. iskolák. Iskoláink jótevői voltak a megyés püspök ur, ki szegény iskolákat a jelen tané elején is 500 koronás meghaladó értékbe

v tanszerekkel ellátott és dr. Óváry Ferenc

11 tagtársunk, ki az állami iskolai ismétlő tanz folyauiu tanulókat olvasókönyvekkel látta elFigyelemmel voltam az alkoholizmus, elleni védelemre s az attól elrettentő oktatásra a népiskolákban, figyelmeztetéseim jó hatással voltak, a tanítóság szívesen fogadta a buzdítást és iparkodott tőle telhetőleg hatás körében az alkoholizmus — mondhata rablásról, a leányokról és mikor a katonák ellene szóltak, még azon estén karóbahuzatott közülük négyet, ugy hogy a töb biek félelmükben elhallgattak. És mikor az öreg Murád maga ment el a íia sátorába csakugyan nem találta a leányokat, és az ott levő asszony, aki időközben a leányokat a közeli tanyák egyikének üresen levő há zába elrejtette, esküvésekkel állította, hogy sohasem látta a keresztény szüzeket. A magisztrátus csalódottan ment haza, becgületes elméjükkel akképpen vélekedve, hogy a leányokat vagy más köborgó török csapatok rabolták el, vagy pedig más uton megszabadulván, hazajutottak a városba. Mikor a gonosz vénasszony a két le ányt a fiatal Murád parancsára elrejtette a tanyai épüietbe, eleséget hagyva nekik, bezárta és őrizetükre a pitvarban egy törököt hagyott. A két leány érezte, hogy itt az idő a cselekvésre. A bezárt ajtón keresztül szoba állottak a törökkel aki valami keveset tudott magyarul. ígértek neki sok, sok pénzt, ha szabaddá teszi őket. Jafíé hallani sem akart a dologról, később azonban gondolkozni kezdett a kincseken, de még inkább a két gyaur leány szépségén. Gaz, bűnös vágy szállotta meg durva lelkét és a következő pillanatban hadzsárával felfeszitvén az ajtót, belépett a leányokhoz. — Szabadok akartatok lenni, legyen kedvetek szerint, — szólt villogó szemekkel a török, — előbb azonban szeress engem szép gyaur leány. Éva megborzadt a feldühödött török látára, de hirtelen összeszedve minden erejét, emberfeletti erővel lökte el magától a gazembert. Jaffé megtántorodott, majd hanyattvágódván, fejét egy asztal széléhez ütötte és mozdulatlanul terült el a földön. r A következő pillanatban Éva kinyitotta az elreteszelt ajtó.t és örömkönnyek közt ölelte át halálos aggodalomban levő testvérét. Érzékenykedésre azonban nem volt idő, mert tartottak attól, hogy Jaffé feleszmél és akkor dühében mindkettőjükre rettenetes sors vár. Nagy hirtelenséggel köteleket szedtek össze az elhagyott tanyaépület kamrájában és a még mindig eszméletlen állapotban levő törököt összekötözték. Hppen az utolsó görcsöt tették a kötélre, mikor nagy bágyadtan feltekintett Jaffé. A lányok láttára önkénytelenül fel akart ugrani, de a következő pillanatban belátta te| hetetlenségét és kínjában vadállat módjára elbűdült. Ordítása visszhangzott az üres szobában és a leányok kezeikkel integetve neki, bezárták az ajtót és mivel már esteledett, nagy vigyázással megindultak toronyirányba Debreczen felé. Abban az időben nem volt bátorságos dolog sem nappal, sem éjszaka járkálni a mezőkön. Kóbor törökök, mindenükből kifosztott szegény emberek ólálkodtak az utak mentén, leselkedvén prédára, vagy a betevő falatra. A lányok tüskön-bokron keresztül j szaladtak, mikor egyszerre csak Judit kimerült és leroskadt az ut mentén. Éva ott állott tanácstalanul, sehol segitőkéz, semmi reménység. De egyszerre csak mintha szekérzörgést hallott volna Deb i recen felől. A leány hirtelen ölébe vette elalélt testvérét és egy közeli bokor árnyas lombjai alá rejtette, maga pedig figyelőállásba helyezkedett. Mikor a szekér egy fordulónál előtűnt, a hold is kibukkant a felhők közül. Éva éles szemeive! rögtön felismerte, hogy magyarok ülnek a szekéren. Kiszaladt az útra és megállította a kocsit. Öröme határtalan volt, mikor a jövőkben csupa ismerőst látott, akik éppen az ő keresésükre indultak. Jónevü fiuk : Kuháros Gyurka, Geszteréthi Anti, Megyeri Ferkó meg Odalas László. Éva nagy sebtében elmondta szabadulásuk történetét, mire magahoz tért Judit is. A négy fiu a lányokat betakargatta és éppen a kocsira akarták őket rakni, midőn hét turbános fej tűnt fel a hold fényénél. A lányok halálra ijedtek, a fiuk azonban fegyverre kapva, a törökök elibe mentek. Murád Giráj, a kötelékeitől megszabadult Jaffé ós még öt hitetlen szörnyű dühvel rontottak a fiuknak. Az ifjú Murád maga ült csak lovon, a többi gyalog követte. Szó nélkül kezdődött az élethalál-harcz. A még életben maradt, de, becsületesen helybenhagyott három török térdenállva kért kegyelmet. A fiuk békét is hagytak nekik, hanem gúzsba kötve őket, otthagyták az útszélen, majd felkerekedve hajnalra a Nyéki leányokat hazavitték, megszabadítva őket a becstelenségtől és haláltól. Néhány hónap múlva Éva a Geszteréthi Antal felesége lett Juditot pedig Kuháros Gyurka jegyezte el. E napon ülték a lakodalmat, mely „három napokig tartódotl vala az Nyéki uram tisztes portáján maga cum pompa et maximo cum gadio".