Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-11-18 / 46. szám

Nézzünk csak körül Pápán. A városunkban élő hivatalnoki, tisztviselői és honoratior osztály gyer­mekei tömegesen öntik el a jogászi pályát, anélkül, hogy mai jogéletünk ezen tömeges jogász-prodüktiót el­bírná. Helybeli fiatalemberek a köz­igazgatás és a bíróságok legalacso­nyabb rangosztályában mint díjtalan jog- és egyéb gyakornokok töltik fia tal éveiket — egy, de már már el érhetetlen jobb jövő reményében, auélkül, hogy hajlamaik vagy telie­ségiik vezérelné e pályára, sőt leg­több esetben hajlamuk ellenére sodor­tatnak a hivatalnokoskodás talajára. Miért ? Mert Pápán van főgimnázium, tanítóképezde és polgári iskola, me­lyek könnyű lehetőségét nyújtják an­nak, hogy nagyobb anyagi eszközök nélkül is átböjtöhlesse tanuló éveit. Egész más és egészségesebb for­dulatot vehetne azonban társadalmi tagoltságunk, ha a gimnázium, tanító­képzők és polgári iskolák melett, a nagyobb czentralisokban és igy Pá­pán is az állam által ipariskolát ál­líttatnának fel, ahol az értelmiségi osztály gyermekei kellő szakképzést nyerhetnének. Egy oly városban pl. minő Pá­pán ahol átlag mintegy 1500—2000 középiskolai tanuló nyer évenkint oktatást, oly fényes ipariskolai anya­got szolgáltathatna, mely a jövő gaz­dasági életünt fellendülésének leghat­hatósabb tényezője lehetne. Eze í ipar iskolákból kikerülő fiatalemberek nemcsak az által lendítenének fejlődő iparunkon, mert mint szakképzett egyének tökéletesbitenék az egyes iparágakat, hanem intelligentiájuk folytán mint a gyári és ipari vállala­tok vezetői rendil munkásosztályra, igy mintegy társadalmi kiegyenlítő szerepet viliének a szocziáiisták és munkaadók között is. De ami a fő dolog, ha különösen a módosabb ér­telmiségi osztály gyermekei alkalmat találnának a magasabb ipari-képesítés elnyeréséré, nemcsak hatalmas szel­lemi tőke, hanem pénzbeli tőke is vonulna be az iparfejlesztés actiójába, mert a mely jobb módú értelmiségi családban a fiuk ipari pályára nevel­tetnek, ott bizonyára nem marad el a pénzbeli segélyezés sem és ha egyszerre nem is változnék át Pápa gyárvárossá, néhány évtized alatt ha­zánk szűkebb földjén számos — ál­lami szubvenczió nélkül is, alapított — iparvállalat létesülne. Irányadó városi atyáink, tehát legyenek résen ha pápai iparosaink­nak nem is tudnának állami szubven­cziót szerezni, de legalább hassanak oda. hogy rápa egy több szakosztály­ból álló felsőbb ipariskolát kapjon az államtól — cserébe azon nagy áldo­zatokért, melyet városunk anyagi erején tul is kulturális czélokra for­dít már évek óta! Theologusok-estélye, — 1906. nov. 14. — A pápai ev. ref. theológiai balgátok önképzőköre csütörtökön a Griff szálloda nagytermébe)! rendezett hangversenynyel egybekötött tánezmulatsága fényes sikert aratott. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy minden olyan egyesületet vagy kört, mely a maga helyes célját megfelelő élénk tevé­kenységgel és kitartással igyekszik megva­lósítani, teljes elismeréssel és méltánylással kísérjük. Es ez a kör hivatottságának min­den tekintetben megfelel és annak vezető­sége, mely szakavatott kezekben van, meg is ragad minden alkalmat, hogy a kör iránti érdeklődést a társadalom Körében ébren tartsa és fokozza. Erről győződtünk meg ezen rendezett hangverseny alkalmával is, mely minden tekintetben kiválóan, sőt fényesen sikerült. A Griff szálloda nagyterme megtelt díszes közönséggel és a hét pontból álló hang­verseny műsora helyes müérzékkel és ta­pintattal volt egybeállítva. A közreműködők egytől-egyig megfeleltek a várakozásnak és nagy élvezetet szereztek a hallgatóságnak és kik tüntető tapsokkal jutalmazták a ki­érdemelt siker. A hangverseny műsorát az ifjúsági zenekar nyitotta meg, kiváló precizitással eljátszva Gáthy Zoltán zenetanár vezetése alatt „turiozó" opera részlettel. A tapsok elhangzása után dr. Antal Géza theologiai tanár ült a felolvasó asz­talhoz és rendkívüli érdekes szabadeiőadá­sával lebilincselte a hallgatóság figyelmét. A szabadelőadást zajos tapsokkal honorál­ták. Ezt követte Hlathy Ida zongorajátéka ki Mendelsohn „Rondó eapriczió" müvét bámulatos technikával adta elő. A közönség frenetikus tapsaira ráadásul magyar népda­lokat játszott művészi nüansirozással. A szüni nemakaró tapsok után Korit­schoner Margit szavalata következett ki. Rudnyánszky Gyula „Honvágy" cimü költe­ményét a tőle már megszokott művészi kivételben adta elő. A nagy hatást keltő szavalatot a közönség zajos tapsokkal illette A műsor szerint Seefranz Sándor egy énekszáma következett volna, de betegsége miatt ez elmaradt és helyette a főiskolai nyos, hogy csakugyan valami gyilkosság történt, — mondta Szalacsy Péter. A főkapitány keményen a szeme közé nézett: — Hát mit tetszik gondolni ? — Én, én semmit sem gondolok. — szólt Szalacsy, egészen megzavarodva attól a furcsa nézéstől. — De én gondolok, — vágott vissza a rendőrség feje. S erős. vallatás alá vette mindjárt Sza­lacsy Pétert. Az megütközve tekintett a rendőrka­pitányra : — Nem értem, kérem. — Tessék csak arra felelni, amit kér­dezek, — mordult rá szigorúan a főkapitány. De szegény Szalacsy Péter nagyon kevésre tudott felelni. A vasúthoz kikísérte az apósát, mikor aa elutazott, egyebet nem tud semmit. A főkapitány megkérdezte a Fóka két vejét: mit gondolnak mégis, hová tűnhetett el az öreg ur ? Szalacsy azt vélte, hogy talán öngyil­kosság, pillanatnyi elmezavar, valami afféle. Beugorhatott a Dunába. Nagyon lehetséges Utóbbi időben nagyon ideges és rosszkedvű volt az öreg. Es most már világosan em­lékszik Szalacsy, hogy elutazása előtt akart mondani nekik valamit, ami nyomta a lel­két, de aztán mégis magába fojtotta. — A főkapitány nem szólt semmit, de azt gondolta : — Ahá, hamis nyomra akarnak ve­zetni. Egy szót sem hiszek az öngyilkosság­ból. . És a városban sem hitték. Mindenféle kósza hirek keltek ott szárnyra. Azt be­szélték, hogy a főkapitány már nyomában van a gyilkosságnak s rettenetes dolgokat fognak hallani nemsokara. Már elmúlt egy hónapja, hogy Póka Bertalan eltűnt, akkor erkezett Szalacsy né nak egy képeslevelező-lap Nápolyból. — Jézusom ! — sikoltott, amint ke­zébe vette. — A papa irása ! Jól megnézték, az nra is, Máni is, annak az ura is. Mind azt mendták : — A papa irása. Nem volt sok rá irva. csak annyi : „Mindnyájatokat -ölel, csókol szerető apá­tok." Ottil csaknem kőhálványnyá meredt, Mándi síró görcsöket kapott. A két férfi fe­jét csóválta. —• Csodálatos ! Megfoghatatlan ! Miért kellett ennek a másfél sornak a megírásához egy hónap? Miért titkolódzott az apjok idáig? Miért ment el ugy, hogy egy szót sem szólt senkinek ? Olyan rejtély volt ez, amit nem bírtak megérteni. Végre Budapestről érkezett levelező­lap. Ez már valamivel hosszabb volt. De a tartalma — uram Istenem ! — rettenetes volt a tartalma : „Holnap az esti gyorsvonattal haza érkezem az én kedves kis feleségemmel együtt. Addig is ölel, csókol szerető apátok." — n feleségével! — sikoltott Ottil. — Hallod, Mándi? A feleségével! — Szörnyűség ! — jajgatott Mándi. — Ti vagytok az okai, — vetette szemükre a Mándi ura. — Ha jobban dédel­gettétek volna, sohasem jutott volna eszébe. De bármiképp volt is, változtatni többé nem lehetett s akárhogy csikorgatták a fo­gaikat, Ottil is, Mándi is, a férjeik is, estére mindnyájan ott voltak a vasútnál, hogy gra­tuláljanak apukának s csókot czuppantsanak a csinos kis mostohamama arczára, akit szívesen megfojtanának egy kanál vízben. De ha nem lehet! \/Tit írrvnnk V ll 0^ T egészségünket megóv­iVJ.it lgj UJLlIS. i meri csnkit a termesze­tes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Elsősorban az I-sőrendü természetes szénsavas nairontartalmu ásványvizet a MOH/U Sz íorrás-t, mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdő­gyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hó­lyag bántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő ered­ménnyel használtatik és ragályos betegségektől, ty­hus, cholera megkíméltettek azok, kik közönséges ivóvíz helyett a mohai ÁGNES-forrás vízzel éltek. Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások szá­nára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékii, mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is. olcsóbb, hogy az ÁGNES-forrás vizét " a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismer- Trpl jr V I tQtő füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. Kapható minden füszerüzletben és vendéglőben. U UVJl V ±.la • Főraktár: Oszi^ralcL János füszerüzletében Pápán.

Next

/
Thumbnails
Contents