Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-11-18 / 46. szám
Nézzünk csak körül Pápán. A városunkban élő hivatalnoki, tisztviselői és honoratior osztály gyermekei tömegesen öntik el a jogászi pályát, anélkül, hogy mai jogéletünk ezen tömeges jogász-prodüktiót elbírná. Helybeli fiatalemberek a közigazgatás és a bíróságok legalacsonyabb rangosztályában mint díjtalan jog- és egyéb gyakornokok töltik fia tal éveiket — egy, de már már el érhetetlen jobb jövő reményében, auélkül, hogy hajlamaik vagy telieségiik vezérelné e pályára, sőt legtöbb esetben hajlamuk ellenére sodortatnak a hivatalnokoskodás talajára. Miért ? Mert Pápán van főgimnázium, tanítóképezde és polgári iskola, melyek könnyű lehetőségét nyújtják annak, hogy nagyobb anyagi eszközök nélkül is átböjtöhlesse tanuló éveit. Egész más és egészségesebb fordulatot vehetne azonban társadalmi tagoltságunk, ha a gimnázium, tanítóképzők és polgári iskolák melett, a nagyobb czentralisokban és igy Pápán is az állam által ipariskolát állíttatnának fel, ahol az értelmiségi osztály gyermekei kellő szakképzést nyerhetnének. Egy oly városban pl. minő Pápán ahol átlag mintegy 1500—2000 középiskolai tanuló nyer évenkint oktatást, oly fényes ipariskolai anyagot szolgáltathatna, mely a jövő gazdasági életünt fellendülésének leghathatósabb tényezője lehetne. Eze í ipar iskolákból kikerülő fiatalemberek nemcsak az által lendítenének fejlődő iparunkon, mert mint szakképzett egyének tökéletesbitenék az egyes iparágakat, hanem intelligentiájuk folytán mint a gyári és ipari vállalatok vezetői rendil munkásosztályra, igy mintegy társadalmi kiegyenlítő szerepet viliének a szocziáiisták és munkaadók között is. De ami a fő dolog, ha különösen a módosabb értelmiségi osztály gyermekei alkalmat találnának a magasabb ipari-képesítés elnyeréséré, nemcsak hatalmas szellemi tőke, hanem pénzbeli tőke is vonulna be az iparfejlesztés actiójába, mert a mely jobb módú értelmiségi családban a fiuk ipari pályára neveltetnek, ott bizonyára nem marad el a pénzbeli segélyezés sem és ha egyszerre nem is változnék át Pápa gyárvárossá, néhány évtized alatt hazánk szűkebb földjén számos — állami szubvenczió nélkül is, alapított — iparvállalat létesülne. Irányadó városi atyáink, tehát legyenek résen ha pápai iparosainknak nem is tudnának állami szubvencziót szerezni, de legalább hassanak oda. hogy rápa egy több szakosztályból álló felsőbb ipariskolát kapjon az államtól — cserébe azon nagy áldozatokért, melyet városunk anyagi erején tul is kulturális czélokra fordít már évek óta! Theologusok-estélye, — 1906. nov. 14. — A pápai ev. ref. theológiai balgátok önképzőköre csütörtökön a Griff szálloda nagytermébe)! rendezett hangversenynyel egybekötött tánezmulatsága fényes sikert aratott. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy minden olyan egyesületet vagy kört, mely a maga helyes célját megfelelő élénk tevékenységgel és kitartással igyekszik megvalósítani, teljes elismeréssel és méltánylással kísérjük. Es ez a kör hivatottságának minden tekintetben megfelel és annak vezetősége, mely szakavatott kezekben van, meg is ragad minden alkalmat, hogy a kör iránti érdeklődést a társadalom Körében ébren tartsa és fokozza. Erről győződtünk meg ezen rendezett hangverseny alkalmával is, mely minden tekintetben kiválóan, sőt fényesen sikerült. A Griff szálloda nagyterme megtelt díszes közönséggel és a hét pontból álló hangverseny műsora helyes müérzékkel és tapintattal volt egybeállítva. A közreműködők egytől-egyig megfeleltek a várakozásnak és nagy élvezetet szereztek a hallgatóságnak és kik tüntető tapsokkal jutalmazták a kiérdemelt siker. A hangverseny műsorát az ifjúsági zenekar nyitotta meg, kiváló precizitással eljátszva Gáthy Zoltán zenetanár vezetése alatt „turiozó" opera részlettel. A tapsok elhangzása után dr. Antal Géza theologiai tanár ült a felolvasó asztalhoz és rendkívüli érdekes szabadeiőadásával lebilincselte a hallgatóság figyelmét. A szabadelőadást zajos tapsokkal honorálták. Ezt követte Hlathy Ida zongorajátéka ki Mendelsohn „Rondó eapriczió" müvét bámulatos technikával adta elő. A közönség frenetikus tapsaira ráadásul magyar népdalokat játszott művészi nüansirozással. A szüni nemakaró tapsok után Koritschoner Margit szavalata következett ki. Rudnyánszky Gyula „Honvágy" cimü költeményét a tőle már megszokott művészi kivételben adta elő. A nagy hatást keltő szavalatot a közönség zajos tapsokkal illette A műsor szerint Seefranz Sándor egy énekszáma következett volna, de betegsége miatt ez elmaradt és helyette a főiskolai nyos, hogy csakugyan valami gyilkosság történt, — mondta Szalacsy Péter. A főkapitány keményen a szeme közé nézett: — Hát mit tetszik gondolni ? — Én, én semmit sem gondolok. — szólt Szalacsy, egészen megzavarodva attól a furcsa nézéstől. — De én gondolok, — vágott vissza a rendőrség feje. S erős. vallatás alá vette mindjárt Szalacsy Pétert. Az megütközve tekintett a rendőrkapitányra : — Nem értem, kérem. — Tessék csak arra felelni, amit kérdezek, — mordult rá szigorúan a főkapitány. De szegény Szalacsy Péter nagyon kevésre tudott felelni. A vasúthoz kikísérte az apósát, mikor aa elutazott, egyebet nem tud semmit. A főkapitány megkérdezte a Fóka két vejét: mit gondolnak mégis, hová tűnhetett el az öreg ur ? Szalacsy azt vélte, hogy talán öngyilkosság, pillanatnyi elmezavar, valami afféle. Beugorhatott a Dunába. Nagyon lehetséges Utóbbi időben nagyon ideges és rosszkedvű volt az öreg. Es most már világosan emlékszik Szalacsy, hogy elutazása előtt akart mondani nekik valamit, ami nyomta a lelkét, de aztán mégis magába fojtotta. — A főkapitány nem szólt semmit, de azt gondolta : — Ahá, hamis nyomra akarnak vezetni. Egy szót sem hiszek az öngyilkosságból. . És a városban sem hitték. Mindenféle kósza hirek keltek ott szárnyra. Azt beszélték, hogy a főkapitány már nyomában van a gyilkosságnak s rettenetes dolgokat fognak hallani nemsokara. Már elmúlt egy hónapja, hogy Póka Bertalan eltűnt, akkor erkezett Szalacsy né nak egy képeslevelező-lap Nápolyból. — Jézusom ! — sikoltott, amint kezébe vette. — A papa irása ! Jól megnézték, az nra is, Máni is, annak az ura is. Mind azt mendták : — A papa irása. Nem volt sok rá irva. csak annyi : „Mindnyájatokat -ölel, csókol szerető apátok." Ottil csaknem kőhálványnyá meredt, Mándi síró görcsöket kapott. A két férfi fejét csóválta. —• Csodálatos ! Megfoghatatlan ! Miért kellett ennek a másfél sornak a megírásához egy hónap? Miért titkolódzott az apjok idáig? Miért ment el ugy, hogy egy szót sem szólt senkinek ? Olyan rejtély volt ez, amit nem bírtak megérteni. Végre Budapestről érkezett levelezőlap. Ez már valamivel hosszabb volt. De a tartalma — uram Istenem ! — rettenetes volt a tartalma : „Holnap az esti gyorsvonattal haza érkezem az én kedves kis feleségemmel együtt. Addig is ölel, csókol szerető apátok." — n feleségével! — sikoltott Ottil. — Hallod, Mándi? A feleségével! — Szörnyűség ! — jajgatott Mándi. — Ti vagytok az okai, — vetette szemükre a Mándi ura. — Ha jobban dédelgettétek volna, sohasem jutott volna eszébe. De bármiképp volt is, változtatni többé nem lehetett s akárhogy csikorgatták a fogaikat, Ottil is, Mándi is, a férjeik is, estére mindnyájan ott voltak a vasútnál, hogy gratuláljanak apukának s csókot czuppantsanak a csinos kis mostohamama arczára, akit szívesen megfojtanának egy kanál vízben. De ha nem lehet! \/Tit írrvnnk V ll 0^ T egészségünket megóviVJ.it lgj UJLlIS. i meri csnkit a termeszetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Elsősorban az I-sőrendü természetes szénsavas nairontartalmu ásványvizet a MOH/U Sz íorrás-t, mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdőgyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyag bántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel használtatik és ragályos betegségektől, tyhus, cholera megkíméltettek azok, kik közönséges ivóvíz helyett a mohai ÁGNES-forrás vízzel éltek. Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások szánára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékii, mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is. olcsóbb, hogy az ÁGNES-forrás vizét " a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismer- Trpl jr V I tQtő füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. Kapható minden füszerüzletben és vendéglőben. U UVJl V ±.la • Főraktár: Oszi^ralcL János füszerüzletében Pápán.
