Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-11-04 / 44. szám

baton már Halason nyitja meg ez ott újon­nan épített színházat „Bánk-ban" tragédiá­val. Halason mintegy 20 előadás van ter­vezve és onnan a társulat téli allomásra Székesfehérvárra megy. A színtársulattól ez alkalomal egyelőre még nem bucsuzunk el, hisz még lapunk jövő számának is kerül néhány előadás referádájából, de különben is hisszük, hogy a színtársulattól nem kell búcsúznunk hanem a viszontlátás reményé­nyében várjuk őket vissza, tavasszal. Heti referadánkat adjuk a következők­ben. Szombaton Strauss bájos zenéjü Bőr­egér" című operetteje került színre. Dénes Ella nagyon jó Rozalinda, Tábori Frida paj­zán, kedves szobaleány, Szigeti Bandi igen kellemes Eisenstein, Déri Béla kedélyes fogházigazgató és Bátori Béla kitűnő hu­mora fogház őr volt. Déri Gizi a herceg szerepét teljesen elejtette. A zenekar is többé-kevésbé igyekezett lehetőleg jót pro­dukálni. Vasárnap délután előadásban „Berger Zsigát 1'-t adták elő, még mindig nagyon szép ház előtt. Keleti Max szerepét ezúttal Bérczy Béla játszotta jóizü humorral és nemes igyekezettel, mégsem tudta Szalkay igazgató alakítását — ki főleg közvetlensé­gével hatott — elfeledtetni. A többi szerep­lők a régi jók voltak. Este a „Gyöngyélet" czimü meg lehetős ízléstelen librettóju operette került előadásra. A túlzsúfolt ház nagyon sokat mulatott Szigetiig Bandi, és Tábori Frida remek alakítása fölött. Énekszámaikat kü­lönösen a „Jóska te Jóska" refrainnel vég­ződő duettet háromszor kellett megismétel­niük. Kitűnő alakítást nyújtott Déri Béla is. ki minden egyes felvonásban jól átgondolt játékával igaz tetszést aratott. Magas fess hadnagy volt és Bátori jóizü ezredes. Fe­kete Irén és Rózsi kis szerepeikben igen ügyesek voltak. Hétfőn II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai tetemeinek hazai földben való elhe­lyezése alkalmából díszelőadás keretében Szigligeti „11 Rákóczi Ferencz fogsága" című történelmi színmüve volt előadásra kitűzve. Föltétlen dicséret illeti meg az egyes szereplőket, kiknek nagy része a kor­szakot alkodó nap jelentőségétől áthatva tehetségüknek legjavát nyújtották. Az est oroszlánrésze Déri Bélát illeti ki a címsze­repet helyenként zengzetes nyelvezettel, tü­zes, erőteljes játékkai fűszerezte, szintúgy jó volt Szigeti Bandi is, ki aránylag kis szerepéből nagy alakítást nyújtott. Beleznay Margit a herczegnő szerepében gyönge volt. Nála legjobb akaratunk mellett sem vagyunk képesek a legcsekélyebb színpadi biztonsá­got felfedezni. Nagy hatást keltett Tömbömé mint Zrínyi Hona. Kedden közönségünk által kedvelt „Koldusgróf" operette ment telt ház előtt. A szereplők a régi jók. Tábori Frida ele­mében volt és a „Mici" kupiét háromszor kellett megismételnie. Gyárfás a címszerep­ben a régi jó volt ugyszinte Dénes Ella és Bátori. Szalkay egész estén át derültségben tartotta a közönséget jóizü humorával. Szal­kay Sárikát és Ferikét kedves játékukért nyilt szinen kitapsolták és utóbbival a po­jáca kupiét megujráztatták. Szerdán ifjúsági előadás „Bánkbán" került színre. A címszerepet Gyárfás Ödön nagy hatással játszta. Déri Béla Petur bán alakításával csak azt igazolta, hogy a vidék egyik legjobb kotornus színésze. Tomborné felséges királyné volt. Melinda szerepét Katona Terus kardalosnő játszta, kinek egyedüli érdemül csak azt tudjuk be, hogy szerepét tudta és hogy bátorsága volt ezen szerepet elvállalni. Szigeti, Magas, Bátori, Vajda, Hérics és Vértes kisebb szerepeikben az előadás sikerét emelték. Este Gyárfás Dezső baritonistánk ju­talomjátékául „Lilli" került színre. Az elég szép számban egybegyűlt közönség élvezet­tel hallgatta az operette lágy, behízelgő zenéjét, és őszinte elismeréssel adózott a két főszereplőnek, Gyárfás Dezsőnek és Tábori Fridának, kik szerepeiket kitűnő disposicióval játszottak. Pompás volt Szigeti Baiuli a folyton, fiatalodó Szent Hypothese szerepében, valamint Déri Béla és Bátori is. A közönség a jubiláns Gyárfás Dezső eddigi nemes igyekezetét erkölcsileg jutal­mazandó,- gyönyörű koszorút és egy doboz finom külföldi szivart nyújtott át első jele­neténél, melyet a lelkes közönség zajos tapssal fogadott. Csütörtökön délután „II. Rákóczi Fe­rencz fogságagyér közönség előtt játszó­dott le. A szereplők mindegyike a legna­gyobb ambitióval igyekezett a kis de hálás közönség elösmerését minden tekintetben kiérdemelni. Este Mindenszentek estéjén szokásos „A molnár és gyermeke" előadásban volt részünk. Dicsérőleg kell megemlékeznünk Fehér Irénről, ki Mária szerepében érzéstel­jes játékával a legnagyobb elismerést vívta ki magának. Szigeti az öreg molnár szere­pében kifogástalan volt. Déri Béla rokon­szenves Konrád volt. Feketéné, Tomborné, Bátori és Bérci az összjáték sikerében osz tozkodtak. Pénteken Uray „Királytigris" című da­rabja ment másodszor. A színházat ezúttal is díszes közönség lepte el, mely Magas Béla és Déri Béla már méltatott alakítását, nemkülönben Tomborné és Fekete Irén játé­kát. őszinte elismeréssel jutalmazta. Bérczy Béla hatáshajhászó játékát kell kifogásol­nunk, ki kojnoly partnerei nemes ambíció­ját irritálta. Jóizlésü színésznek nem sza­bad karzati játékkal az előadás gördülékeny ­ségét megakasztani. KARCZOLA T a -mixlt Tb.é-bx-01. Még csak néhány napig időz városunk­ban színtársulatunk és ezen körülmény elégé indokolja, hogy összegezve az eseményeket a helyzetről a krónikának beszámolják. Röviden szólva és sportnyelven 'kife­jezve elmondhatjuk, hogy „letörtünk". Ez ugy érteime-zeiíuő hogy erősen indultunk el a starttól és amidőn a célhoz erősen ipar­kodtunk a futóképességünk felmondta, a szolgálatot, szóval versenyképtelenné let­tünk. Pedig nagy esélyekkel indultunk a starthoz és mondhatni favoritok voltunk sőt győzelmüket holtbizonyosra vettük. Kitűnő start számunk volt, a belső pályán futot­tunk, kitűnő konditióban voltunk és mégis végeredménykép amidőn a célhoz köze­ledtünk „letörtünk" és fel kellett adnunk a versenyt. Hogy mi volt oka ezen letörésnek annak bizony sok okozója volt. A legfőbb oka az volt, hogy a versenyben ,erös volt az iram és nagy volta távolság. Értem ez­alatt a kapesolkodzást a színtársulattal. Nagy hévvel kezdődött és fokozódott mértékben lelohadt, ugyanyira, hogy jóformán aligha leszünk képesek újra formát kapni. Mert tényleg teljesesen kijöttünk a formából. Eddig minden szinévadbau a leg­klaszikusabb versenyekben nemcsak favori­tok voltunk, de amint szokás mondani can­terben értünk a célhoz és most letörve még „platz"-ra sem tudtunk bejönni. Igy igazán még nem jött ki, és ha tekintetbe vesszük, hogy nemcsak a probegalopp remekül sike­rült és hogy fogadásokat sem mertek már fogadni a biztos győzelemre, valóban nem okozhatunk mást ezen váratlan eseményért., mint azt, hogy el voltunk bizakodva és nem becsültük meg a versenytársakat sőt a ta­pasztalt eredmény után ítélve kicsinyeltük őket. Szóval a kiaszikus versenyektől egye­lőre elestünk. Az igaz hogy a színtársulat még néhány napot városunkban időz és ez­alatt még néhány „vigasz versenyt" lehet megtartani, de az előjelek után ítélve aligha van reményünk, hogy ezekre komoly neve­zések jelentessenek be. A komoly verseny­zők ha végleg nem is törtek le, de nincse­nek formában ós igy aligha van kilátásunk, hogy starthoz áljanak, sőt mint halljuk azok is, kik még nevezve is vannak ezen vigasz és töbrendbeli nyeretlen versenyekre, kis banatot akarnak jelenteni. Igy áll a helyzet a versenytéren job­ban mondva a főhadiszálláson. Ugy értesül­tem benfent.es helyről, hogy a helybeli eset­leg „buesu handicap"-ban részt vesznek ugyan, de semmi eséllyel nem indulnak, sőt visszatartják magukat. Ezt ezért teszik, mert a székesfehérvári versenyekben még részt akarnak venni, és nem akarják hogy esetleg erősen súlyozva legyenek. Szóval a színtársulattal a versenyt egyesek nem akarják feladni, hanem igenis újra trainigbe mennek ós mint hallom már egyesek neveztek is a székesfehérvári sze­zonra. Igy áll az ügy ! Ha a folytatólagos székesfehérvári versenyeken nem lesz ha­mis start és erős konkurencia, ugy meg helyre lehet pótolni a dolgot. Különben sok­kal okosabb volna a télen nyugodni és fris­sen tartani magát : A tavaszi évadra ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának csak a hire nagy. Az hirlik, hogy Pápa városa örö­kös tervezgetésben szenved. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk a pápaiakat már kita­pasztalta. Az hirlik, hogy a polgármester senkinek sem képes „nem"-et mon­dani. Az hirlik, hogy a rendőrségnek mindig igazának kell lennie. Az hirlik, hogy Pápán a feleke­zetek közötti egyetértést a bábák za­varják. Az hirlik, hogy Pápán a Rákóczi ünnepélyeket nagyban és kicsinyben rendezték. Az hirlik, hogy Pápán a terve zett postapalotából még kunyhó sem lesz. Az hirlik, hogy Papán színházba járni járvány lett. Az hirlik, hogy Pápán a jelen­legi sziniévad alatt többen letörtek. Az hirlik, hogy Szalkay színigaz­gató a pápai közönségnek csak a jó oldalát ösmeri. Az hirlik, hogy a szint-ársutat né­hány női tagja Pápától többet remélt. Az hirlik, hogy a színtársulat né­hány női tagja még idejekorán visz­szavonult. Az hirlik, hogy a „Király tigris" előadásán sok volt a „gentleman". Az hirlik, hogy „Bánk bán" elő­adasa alkalmával Melinda a kezével sírt. Az hirlik, hogy jI. Rákóczi Ftj-

Next

/
Thumbnails
Contents