Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-09-16 / 37. szám
KÖZERDEKÜ FÜGGE TLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL A R ívj I N könyvkereskedésében. Költségvetés után. Városunk képviselőtestülete megállapította a jövő évi költségvetését, mely alkalommal azon tapasztalatokra jutottunk, hogy képviselőtestületünk körében, vannak, ha nem is sokan, de elegen, kik hivatásuk tudatában városunk ezen fontos aktusánál a lehető legnagyobb érdeklődést tanúsítanak és városunk háztartásának min den egyes legkisebb tételeivel számolnak. A költségvetés tárgyalása alkalmával oly jelenségekel tapasztaltunk, melyekből a következő konzekvenciát vontuk le : A tárgyalás folyamán tapasztaltalható volt, hogy városunk vezérfiai a haladási követelik és hogy egyöntetű a mozgalom, városunk minél gyorsabb és nagyobb mérvű fejlesztésére, tökéletesítésére. Ez a mozgalom a közelmúlt nagyszerű haladásából, figyelmet érdemlő fejlődéséből s abból a jogos feltevéséből indult ki, hogy városunkban a fejlődés megkívántató feltételei teljes mértékben megvannak, s okkal-móddal eltudjuk érni, hogy azok rövid idő alatt ren| delkezésünkre is álljanak. Nagyon helyes s elismerést érdemlő a képviselőknél ezen mutatkézó élénk érdeklődés, mely fényes bizonyságul szolgál arra, hogy Pápa város intéző férfiai mennyire szivükön, lelkükön viselik annak megérdemelt haladásat, fejlesztését. A költségvetésben számos ujabb tétel igazolja, hogy a pénzügyi bizottság lelkes munkát végzett s mindent elkövet, hogy a haladás, a fej lődés szükségszerű feltételeit minélteljesebb mértékben, — a polgárok lehető igénybevétele nélkül — megteremtse. Reméljük is, hogy ez csakhamar be fog következni, s Pápa városa — mely eddigi haladásával is követendő példaként á'l a vidéki városok kőzött — memsokára teljesen lefogja vetkezni a mult idők kopott, toldott-foldott köntösét. Nagyon helyeseljük néhány képviselő azon felszólalását, hogy a haladó kor meg nem állapodik a korszellem követelő, megállapodnunk tehát nem szabad, ha Pápa város felvirágzását tüztük ki célul s hogy ez célja Pápa város minden egyes polgárának, — ahhoz kétség sem férhet. S éppen ezért a munkából ki kell venni részét, minden városunk iránt komoly érdeklődőnek és első sorban természetesen a városi tanácsnak és képviselőtestületnek. A képviselőtestületi közgyűléseken kell feltárni őszintén, nyíltan, leplezetlenül városunk helyzetét. Ott kell azt minél szélesebb körű és alaposabb megbeszélés tárgyává tenni ; mert csak igy kelthető fel a közérdeklődés az aktuális kérdések iránt, s csak ily körülmények között számítgatunk a közvéleny támogatására is. A képviselők ne resteljenek szótemelni a közgyűléseken, hogy rámutassanak a bajoknak szerintük való TÁKCZA. Megsántult az ostor, A társaság egy kis töredéke kijelentette, hogy ,oktalauság ekkora forróságban tánczolni. Át is vonult mindjárt a nyitott verendára, ahova fölhallatszott a folyó mormolása s ahol tücskök czirpelése szolgáltatta a zenét. Szeptember vége felé járt az idő, mégis, mintha utolsó erőfeszítésével akart volna okvetetlenkedni a meleg, akkora erővel tombolt. A délutáni lóversenyen Szikora hadnagy lefordult a lováról, azt beszélték róla még most is, hogy napszúrást kapott. (Ezzel szemben a kadét becsületszóra bevallotta Erzsike kisasszonynak, hogy Szikora már az ebédnél megivott két palaczk pezsgőt egymaga, következőleg oldassak fel a bozszuállás gyanúja alól a nap.) A kaszinó parkjából rezeda és violavirág illatát hozta ide a szelő, később pedig kisompolygott a czigány is. keresve a hangulatnak megfejelő nótát. Az urak koczintgattak, a menyecskék olykor megmártogatták nyelvecskéiket a pezsgőben, kiliönben piskótát mártottak bele. — Egyre megy — udvariaskodott a kadét. — Nincs szebb piskóta- az asszonyi nyelvnél, Endre Imre, a svadron parancsnoka, csak félvállról vetett? oda: — Mit értenek ehhez a zöldfülűek? Majd rájön különben később mindenki. Dühösen felhajtott egy pohár italt, ugy dörmögte utána, a bajuszát igazgatva: — Hm, piskóta 1 Hát még mi az Isten csodája ! Az őrnagynérói ne tessék azt gondolni, hogy olyan idős, mint amilyenek a reális értelemben vett őrnagynék szoktak lenni. Ez egy, a másik kérdés, illetve föltevés pedig azon gyanú alól kell hogy tisztázza, amely a „hárpia" közismert czimmel hajlandó a fenn ismertetett kijelentés alapján kompromittálni egy ragyogó szép asszonyt, aki harmincz éves sincs. Ott libegett már kipirult arczczal, láttára egészen jámbor lett Dénes Imre. — Hogy mulatsz kis öreg ? Az ura hata mögött állt meg, könnyedén rátámaszkodott a vállára s legyezte rózsás, kipirult arczát. A választ be sem várta, folytatta az enyelgést. — Nagyon szerethetsz. — Persze, megint kártyásztok. Fogadok, hogy nincs egy hatosod sem. — Fölösleges édesein a fogadás, igazad van. Leginkább azért jöttem ki, hogy megnézzem, mit Csináltok, aztán hogy tisztességes százalékra egy kis kölcsönt adj. Úgyis van eddig harmincz forint becsületbeli tartosásom. Az őrnagy kedve már megint nem volt a legrózsásabb, mint rendesen, ha az aszszonyok ártatlan szórakozás czimén belekontárkodtak a hazardjálékosok foglalkozásába s ferbliztek. — Ellával végképpen nem akarsz törődni ? — kérdezte fanyarul. Az asszony arcza csupa méz ragyogás volt. Aki messziről figyeli a suttogásukat, megesküszik rá, hogy ez a világ legszerelmesebb párja. — Ella, — mondta könnyedén — Ella jobb szereti, ha nem vagyok vele. — De hiszen a húgod és rád van bizva. — Helyes. Én perli? zennel átutalom a te őrizeted alá. Határozott .n tudom, hogy jobb őrt keresve sem tal; ._ ,w ik. Akkor már kezében volt a kívánt pénz öreg" sima állát és tovább libegett. — Piskóta! — morgott az őrnagy még egyet magába. — Piskóta! Aztán körülnézett, hogy merre is van a gondjaira bízott leány. Ella ott ült egy pálma alatt és hallgatta unottan a gavallérjai szeilemeskedéseit. A főhadnagy a lováról beszélt, amely „ollan de ollan" állat, hogy a czirkuszban sem találni különbet. Sajnálja, hogy nem foghatja be a négyesbe, mert akkor játszva győzné le holnap a többi versenyzőt, ámbátor hogy igy sem igen kell félnie, mert ennél a számnál n lélekjelenlét a fő. Elmagyarázta nagyban a versenyszám me.^czirögatta az
