Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-09-02 / 35. szám

alapokra való fektetésére. Nem tol dozásra, fol dozásra, hanem alapos reformokra van szükség. Az állami feladatok levétele a városi adminisztráczióról s a fogyasztási adók átengedése, ez az alap, a melyben a városok fejlődése, kulturális és politikai jelentősége biztositható. Ezt kell követelniük a városok polgármestereinek s ne hivatkozzanak^ büszkén a saját erejükre. Városi közgyűlés. — 1906. augusztus 27. — Pápa város képviselőtestülete hétfőn délután közgyűlést tartott, melynek lefolyását adjuk a következőkben: Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözölve a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére dr. Eechnitz Ede, Kluqe Károly, Jű k Ferenc, Néhmann Gábor és Halász Mihály képviselőket felkéri. A mult ülés jkve felolvastatván, az tudomásul vétetett. Elnök bejelenti, hogy a vármegye thatósága Pápa városának az 1894. évi községi közmunka-alap számadásait, ugyszinte az 1904. évi zárszámadásokat jóváhagyta. Napirend előtt dr. Kende Ádám inter pellálja a polgármestert ,az augusztus 22-én és 23-án este a Párisi Áruház elleni tüntetésekből kifolyólag. Visszaélést lát a rendőrkapitány eljárásában abban, hogy a felizgatott kedélyeket tekintve nem záratta be az üzletet. Továbbá, hogy a rendőrkapitány, rendőrbiztos és a rendőrlegénység hivatalos funkcióik teljesítése alkalmával szivaroztak és ebben családtagok assistáltak nekik. Jogtalan és indokolatlannak taríja, hogy a rendőrkapitány a sétáló közönségeit lef'ecskendeztette és a lakosság felháborodását letartóztatásokkal fenyegette. Ha mindezekről tudomással nem bír, szándékezik-e egy megejtendő vizsgálattal mindezek valóságáról meggyőződni ? Mielőtt a polgármester erre válaszolt volna,'Szokoly Ignác rendőrkapitány hosszasan válaszolt, kijelentette, hogy amit tett, annak helyt is fog állni és nézete szerint jogtalanságot nem követett el. Polgármester a rendőrkapitány védekezése után kijelenti, hogy ez érdemben elrendeli a vizsgálatot és annak eredményét legközelebb a képviselőtestület elé terjeszti. A választ ugy interpelláló valamint a közgyűlés tudomásul vette. Billitz Ferenc a polgármestert aziránt interpellálja, valljon ezen tüntetések alkalmával volt-e joga a rendőrkapitánynak a tűzoltókat kirendelni ? Polgármester kijelenti, hogy a vizsgálat során ez is ki fog derülni. Halász Mihály azt kivánja, hogy a rendőrkapitány a csendőrség igénybe vételétől tiltassék el és csakis a polgármester rendelkezésére vehesse igénybe. Polgármester kijelenti, hogy a csendőrség a rendőrség támogatására köteles megjelenni és a rendőrkapitányt ettől eltiltani nem lehet. Böhm Samu az iránt interpellálja a polgármestert, hogy a kereskedelmi alkalmazottak a 8 órai zárórát az iparosokra is kiterjeszteni akarják, hogy valljon erre kényszerithetik-e az iparost az üzleteik bezárására. Polgármester kijelenti, hogy erre az iparosokat nem kötelezhetik és habárki részéről fenyegetnének, ugy tegyenek jelentést a tettesek ellen a rendőrkapitánynál. Miután a választ ugy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette, áttértek a napirendre. 1. Városi tanács beterjeszti az 1905. évi záró számadásokat. Pápa város képviselőtestülete az 1905 évi zárószámadásokat elfogadja, — a pénzkezeléssel megbízott tisztviselőket a szokásos óvások fenntartása mellett a további felelőség terhe alul felmenti, -— az összes számadásokat pedig felülvizsgálat céljából a törvényhatósághoz felterjeszti. A bakonyi útnak megjavítása és jókarban helyezése végett a thatósághoz felír és erre vonatkozólag utasítja a v. tan., hogy a felirat szövegét ide terjessze be. A hátralékok behajtására a v. tanácsot utasítja. 2. özv. Csányi Károlyné, ny. d. illetve kegydij iránti megszavazása. Pápa város képviselőtestülete folyamodó özv. Csányi Károlyné pápai iakos kérelmének helyt ád, nyugdíjjogosultságát férje után tíz évben és igy nyugdijilletményét és a nevelési pótlékot évi 375 korona összegben ezennel megállapítja és ezen illetményét f. évi aug. hó 1-ső napjától kezdve folyóvá teszi, miről a számvevőséget és pénztárt miheztertás végett értesiti. 3. Városi tisztviselők egy részének és a városi alkalmazottak kérvénye drágasági pótlék megszavazásáért. Pápa város képviselőtestülete a város összes tisztviselőinek, továbbá a rendőröknek 1907-ik évre drágasági pótlékot engedélyez és pedig azoknak a kiknek fizetése 1200 koronát el nem ér fizetésük 12°[

ü-át, azoknak pedig kiknek 1200 kor. vagy ezen felüli összeg fizetésük 8°/

0-át drágasági pótlék cimen megszavazza és azt az 1907-ik évi költségvetésbe beállítani és 1907-ik évi január 1-től folyóvá tenni elhatározza. 4. Városi napidijasok kérelme drágasági pótlók megszavazásáért. A képviselőtestület a napidijasok és a végrehajtásnál alkalmazott becsüsöknek drágasági pótlék iránt beadott kérelmüknek helyt ád és ezen cimen részükre 1907-ik évre fejenként 60 korona összeget drágasági pótlék cimen havi 5 koronás részletekben megszavaz és azt az 1907-ik évi költségvetésbe beállítani elrendeli. Egyúttal a város szolgálatában álló kocsisok kérelme folytán azoknak illetményeit 1907-ik évi január hó 1-től kezdve fejenkint 26 korona összeggel felemeli és ezen felemelt illetményekből 2 kocsisnak illetményét a hözpénztár, 2-ét pedig a vasúti kövezetvámpénztár terhére folyóvá teszi. 5. Városi tanács javasolja, hogy a postahivatalnak alkalmas épületbe leendő elhelyezése iránt a képviselőtestület irjon fel a keresk. miniszterhez. Pápa varos képviselőtestülete a postahivatalnak alkalmas épületbe leendő el— Csakugyan — mormolta a doktor — ezeknek a hóbortos orgiáknak nagy volt a hírük ugy busz évvel ezelőtt. Most már én is emlékszem rájuk, de akkor. — Igen, igen — akkor, amint már n ondtam is — ebben senki sem talált különöset annál kevésbbé, mert egyszerre csak végre szakadt mindennek. Máltay Bódog megokosodott, átvette az apja után maradt örkséget s a helyett, hogy kastélyát, pompás parkját megnyitotta volna az éjszakák mámoros és számító pillangóinak, megnyitotta a bankját, a kegyetlen, a józan, a mindent fölfaló nagy pénzvárat, ahol egyaránt válik aranynyá az utczák szemete, gyárak hulladéka, gazdagok könyelinüsége, szegények verejtéke. A két véglet közé nem esik semmi más, csak egyetlen holdvilágos éjszaka. Azt hiszem, pontosan husz esztendeje van most, abból következtetem, hogy ebben a hónapban legtorzabb az arcza. Vonzotta a holdvilág. Gyászban volt, nem járhatott a maga zajos világába s mert bizonyára égette a fekete gyászos ruha (csontig éget a fekete tompa gyásszövet), fölvett egy fehér burnuszt s ugy sétált künn, juliusban, — mint ma — a holdsütötte parkban. Magános embernek mesék rajzanak a fejében, s a holdsugár növeszt a mesének szárnyat. Egyszerre váratlan, véletlen eléje toppant a kertésze leánya. Nem volt több ti/.ennyolcz évesnél. Azt hiszem, szép sem volt — legalább nem hallottam, hogy annak tartották volna, de rásütött a hold. Szőke hajába ezüstös fényt font, szemébe mágikus csillogást s napsütötte barna arczát mintha alabástromból faragták volna ki. Máltay nem ismerte meg s talán egy megkezdett, régen betanult verset szavalgatott magában, amely most egyszerre lekívánkozott az ajkáról. A leány megrémült és futni akart. Máltay megragudta a kezét s nem eresztette. Most már ragadta mával a hold. Minden fény, minden rezgés a szivébe szállott s ugy érezte egy pillanatra, szörnyedt hí ha ez a leány nem szere' A raao.ii I, natban már ki is mondtr s ai. í esdekel, kezdett, szeresbe le ^n öv . A Ieánym. ér hetetle v >1 ez a támadás. Meg is riadt, a lelk^smei ;s bontotta, féit is attól a kü nös félőrült beitől, s akármit ír d >tt a dürrogo Máltay,-a leány rémü kén ; zonyodva hadarta : — Nem, nem, nem ! A holdsugár pedig csúfolódott tovább. Máltayt feltüzelte a saját hangja s most már meg akarta zsarolni a lányt. — Miért iszonyodol tőlem, — hörögte — mert ott vár a kedvesed ? Igaz volt. A leány éjnek éjszakáján ugy szökött ki otthonról, hogy egy édes szót váltson a kertészlegénynyel. A vádra összerezzent s nem tudta kimondani a nemet. Máltayban feltámadt a tehetetlen düh. — Takarodj ! — üvöltötte s ellökte magától a leányt. - Majd intézd el holnap a dolgodat becsületes, ősz apáddal, akinek gyalázatot hozol a fejére. Én elmondok mindent. — Tudom — mondta a leány s megindult. —• Tudom — suttogta még egyszer s eltűnt. Az öreg kertész nehéz kezű ember volt. Ez volt az oka, vagy a holdsugár, nem tudom. Reggel a Máltay-park hires büszkeségén, a két méter magas Marechal Niel rózsafán ott találták halva a kertészleányt. Mikor Máltay Bódog megtudta az esetet, tajtékozott dühében. Talán ha abban a pillanatban meglátja azt a szerencsétlen leányt, dühében még ő is ránt egyet a hurkon. Mást semmit sem érezett. Csak éjjel, amikor a hold kisütött, akkor kezdte valami marczangolni a szivét, — és kivágatta a park büszkeségét, a két méter magas Marechal Nielrózsafát. Azután elfoglalta az élet. Nem ért rá szerelmet hajszolni, arr - sem. hogy érezze ezt a silány érzést, de élete nagy meséjébe kellett egy csöpp üröm. És lassan-lassan, hazugságról hazugságra lépve, megszületett élete nagy tragédiája : „A leány, akit igazán szeretett s akit halálba kergetett szerelmével." És ma ? Ma ha süt a hold, a nagy arany csináló, a rideg tőzsér, nem szaval ötödfeles jambusokat. hanem szenved. Keserű, gyötrelmek gyönyörteljesebbek minden kéjnél. Máltay Bódog boldogtalan szerelmet érez s kizsákmányolja ennek a mámorító ürömnek minden sorvasztó gyönyörűségét. És bűntársa — a hold.