Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-08-05 / 31. szám

/anyából folyó árromboló törekvése­ikkel számos tisztességben megőszült iparostársukat. Igy lesznek azután kézmüiparo­sok testvérek helyett egymásnak el­lenségei s egymás támogatói s közös ügyeik előmozdítói helyett egymásnak veszedelmes konkurrensei. — Mig iparosainkból hiányozni fog a kölcsö­nös bizalom és az egyetértés, addig nem fog ez osztály rendelkezni azon eszközökkel, és képességekkel, me­lyek segélyével az évtizedes válságot átküzdje. A szövetkezési ügyet és a na­gyobb vállalatokra való tömörülést, melylyel a szomorú viszonyok enyhí­tendő k volnának, a lefolyt évben is kellőleg propagálta a kamara, Igy tervbe volt véve egy nagyobbszabásu cipőgyár létesítése Győrött a tőkések és a kisiparosság bevonásával, vala­mint mozgalom indult meg tata tóvá rosilábbelikészitök körében egy nyers­anyag beszerzési szövetkezet létesi tése iránt, de mindkét aktió ép a kartársi összetartás és a kö'csönös bizalom és egyetértéshiánya, valamint önállóság elvesztésének félelme miatt maradt félbe. Általában a kisiparos világnak saját jövőjében s kartársaiban vetett bizalma az utóbbi idők folyamata alatt igen redukálódott s ez képezi úgy­szólván egyedüli és igen nehezen le­küzdhető akadályát a szövetkezés és a tömeg termelésre való tömörülés sikeres alapvetésének. Nagy hátrányára vannak a kéz­műipar fejlődésére s a viszonyok jobbrafordnlására a mindsürübben fel­lépő bérmozgalmak, melyek a kisipar­ban a legtöbb esetben a hajánál előre hurcolt aktiók. A követelések mine­müségének figyelembe vétele s azok­nak a kisiparos kereseti viszonyaihoz való összehasonlítása ugyanis arról győzi meg a szakértő szemlélőt, hogy a kisipari segédmunkásoknak évről­évre megujuló bérmozgalmai a leg­több esetben erőszakolt és minden komoly alapot nélkülöző akciók, mert a segédek sem zárkózhatnak el im­már az elöl a közismert tudat elől, hogy a kisiparos pusztul, kereseti viszonyai egyre gyengülnek s örül, ha munkája van, melyből közterheit és családfentartási költségeit napról­napra fedezni tudja, A kamara az ipari szakképzés szempontjából annyira üdvös szabá­szati tanfolyamok létesitése iránt az elmúlt évben is készséggel közremű­ködött, sőt buzditólag is lépett fel s nem mulasztott el mindent elkövetni, hogy a gyakorlati életben annyira hasznosnak mutatkozott ily tanfolya­moknak minél teljesebb mértékben jusson a kerületi iparosság birtokába. A vázolt szorongatott helyzet da­cára a kisiparra való tódulás a jelen­tés évébeu is nagy arányokat öltött. A kerület iparhatóságai a lefolyt év­ben az ipari törzskönyv adatai szerint 1350 iparigazolványt adtak ki, ebből esik Györvárosára 207, Győrmegyére 204, Komárommegyére 313, Vesz­prémmegyre 473 és Esztergombme gyére 153. Ezzel szemben a iparbe­szüntetések száma melyről a kamara hivatalos értesülést nyert, 620-at tett ki. Iskolai értesítők, A pápai állami tanítóképző-intézet értesítője az 1904—5 és 1905—6 iskolai évekről. Az értesítőt a távozó Láng Mihály igazgató szerkesztette. Terjedelme nem nagy minek oka, hogy a tananyag feldolgozásá­nak módja, mely a szakköröket bizonyára kiváló mértékben érdekli, ezúttal elmarndt. A történeti adatok vonatkoznak a sze­mélyi változásokra, melyek közül legfonto­sabb Pethes János lévai igazgatónak Papára való áthelyeztetése, a szabadsagolásra, be­tegségre, kirándulásokra, látogatásokra (me­lyek folyamán a látogatók meggyőződhet­tek arról, hogy az intézetben a tanítás a szó legigazabb értelmében miutaszerü), vé­gül a két tanévben kiadott miniszteri ren­deletekre. A tantestületnek a hitoktatókon kivül tiz tagja van. Megemlitésre méltó, hogy a tantestü­let tagjai valamennyien beléptek a Magyar Védő-Egyesületbe s kimondották, hogy a növendékek minden néven nevezendő tan­eszköze és szere csak kizárólag ha*ai gyárt­mányokból szerzendő. (Bár a hazai tanszer­gyártók és kereskedők is méltányolnák kel­lőképen a tanárok és a tanulóifjúság haza­fias készségét oly módon, hogy minden te­kintetben kifogástalan tanszereket hoznának forgalomba). A tanulók önképzése nem történt kü­lön önképzőkörben. Hazafias ünnepségeket minden lehetséges alkalommal tartott az in­zet. Az önképzés munkáját Köveskuti Jenő tanár vezette. netes birák szemei gúnyosan mosolyogva rajtam pihentek. — Courtot Cecile, rágalmazta ön a köztársaságot ? — volt Montané első kérdése. — Nem ! —• dobogtam remegve. — Terjesztett arisztokratikus Írásokat? — Nem, soha! — feleltem, szemeimet a kegyetlen kérdezőre emelve. Azután foly­tatni akartam, hogy megvédelmezzem ma­gam, de a rettenetes rám kiáltott: — Hallgasson, megsérti a törvény­széket ! Montané listájában nevem után valami jelt tett, amit nevetve mutatott a többi bí­rónak. Egy intés s három véres segédje megragadott, hátrakötötték kezeimet s az udvar egyik sarkába czipeltek, ahol már néhány társam volt. Itt kellett várakoznunk, mig számunk teljes volt. Elájultam ; még ma sem tudom, hogy honnan volt annyi lelki erőm mindezt végigszenvedni, mikor betegségemből alig felépülve, még olyan gyenge és nyomorult állapotban voltam. Közben délután lett. az óra hármat ütött. Elérkezett az óránk. Hosszú folyosó­kon keresztül egy másik kijárat felé czipel­tek. Ismét itt volt az „élők koporsója." Felránczigáltak bennünket. Két nyomorúsá­gos lovat fogtak a túlságosan megterhelt talyiga elé. Nem birták elindítani. De mind­járt ismét itt volt a vérszomjas tömeg. Né­hányan a kerékbe kapaszkodtak, a kocsi megindult. Újból megkezdődött a rettene­tes ut. Mint a fúriák ugrált ismét körülöttünk egy csapat részeg asszony. Borzasztó nevek­kel illettek s gúnyoltak a közeli halállal. A kocsi előtt egy, a Marseillaiset bömbölő tö­meg haladt, amelynek élén egy íiatal, félig öltözött asszony vörös zászlót vitt." A szerencsétlen grófnő megnyugodott sorsában, egyetlen .kincsére, vőlegényére, Tressilac Hektorra gondolt. Atyja, egy ma­gasabbrangu tiszt a guillotine alatt vérzett el. anyja meghalt, mikor Lamballe herczeg­nővel Angliában járt, De hirtelen csoda tör­ténik. Az „élők koporsójáét feltartóztatja egy kocsi, amelyen egy hordó van. Puska­poros hordó. Egy jól irányzott lövés az egyik házból felrobbantja. Halottak és se­besültek fedik a földet. Cecile azonban sér­tetlen maradt, Tressilac Hektor karjaiban van. Megszabadítja bilincseitől, ugyanabban a pillanatban egy csendőr Hektorra rohan, harc támad, Hektor egy fekete lepelbe bur­: kolt férfinak odakiáltja. — Tankréd, te mentsd meg, fedezem a visszavonulást I — És azután Cecile csak annyit lát, hogy a csendőr kardja lesújt Hektor fejére. Hektor barátja egy félig őrtil­; tet czipel magával, akit parasztlegénynek öltözve átcsempész a határon. Cecilet később megkérték, de nem | tudta feledni Hektorját. A legcsodálatosabb ebben a csodái?, kalandteljes életben azon­ban az. hogy Cecile 1802-ben miután Pá­! risba visszatért, Napoleonnak egyik Egyp­| tómból visszatért, tisztjébben halottnak nitt Hektorját ismeri föl, aki csak egyik szemét I vesztette menyasszonnyá megmentésénél s hónapokig feküdt eszméletlenül. Ő is azt hitte, hogy Cecile halott, mert barátját D'Auginac Tankrédet sohasem látta többé. A borzalom ama korszakában az em­berek ugy tűntek el, hogy nem is igen kérdezősködtek utánuk s mikor a rettenetes idők elmultak, akkor sok csodás feltámadás volt. Hektor és Gecile egymáséi lettek, de boldogságunk nem tartott sokáig, Cecile már 1803-ban elhunyt. forrást, lia gyomor-, bél- és légcsőhuruttól Sza­badulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadului akarunk. MIT IGYUNK ? JSyunk mohai Igyunk moha? hogy egészségünket megóvjuk, mert invu nv moh lj csakis a természetes NX«usavas 'Hy""* müíli l ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyunk mohai A llioliai Agll es-iorrfts, nvnt természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz ; dus szénsavtartnlmánál fogva neme ak biztos óvo­szer fertőző eleinek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év Óta bebzéi­nyosodott, hogy núg ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzel I -1 tek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Szárnes alismerő nyilatkozit a forrás ismertető füzeiében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél vilamive nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval tel'tett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás í/prli/njf hni*l#Í7 f vizét a legszegényebb ember is könnyen megsz -rezhesse, nagyobb vidéki városukban lerakatok szerveztelek, ugyanott a firrás leírásának is- iXClIVOIl U UI Vlfc • mertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelőség. Kaphátó minden füszerüíletben és elsőrangú vendéglőben. FóraXtir : OsKvallI JíliIOS urttál PAp&tt

Next

/
Thumbnails
Contents