Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-06-17 / 24. szám
jó még, hogy ezek a felekezeti társadalmak meglehetős egyenlő erősek s mindegyik él, persze nem ugy, mint ha tényleg egységes volna ez a mi szűkebb társadalmunk. Ezt a vad gyűlöletet érzi a közügy, érzi az ipar, érzi a kereskedelem, s erzi leginkább maga a város, mely nem fejlődhet ilyen viszonyok közt. Hova jutunk, ha ez igy tart tovább is ? Mi lesz ennek a vége ? Váljon a következményekkel nem számol senki, nem félnek a küzdők attól, hogy a felekezetiességnek a társadalmi életbe való bevitele mily nagy veszedelmet rejt magába P Nem bün-e a vallást ilyeténképen guny tárgyává tenni ? Mi tudjuk tiszteli mindenki vallási meggyőződését s nem is vagyunk még csak felekezetnélküliek sem, bámuljuk az igazán és őszintén vallásos embert, de nem tartjuk helyesnek, hogy társadalmunkban a felekezetiesség legyen az irányadó, nem tartjuk jogosnak, de még csak helyesnek sem, hogy társadalmunk felekezeti alapon nyugodjék. Hiszen kérem lehet felekezeti minden ember s kivánatos is, de csak a maga templomában, legyen mindenki vallásos mindenütt és mindig, de künn a társadalomban már csak ember legyen, ki tudja polgártársát becsülni s közös célért vele együtt küzdeni. Azok, kik városunkban a felekezeti társadalmak keletkezését invol válták, belátják-e majd, hogy nagyon téves uton járnak, belátják-e, hogy polgár és polgár közt különbséget tenni nem lehet, s hogy vállvetve nagyobb és szebb dolgokat lehet keresztül vinni, mint igy szétforgácsolt erőkkel ? Bár belátnák s megakadályoznák ezt az erőt hiába pocsékoló küzdelmet, mely nemesnek nem mondható, s melynek szükségképi következménye oly társadalmi elfajulás lesz, hogy az ember nem fog saját embertársára ismeri. Rossz, de nagyon rossz útra tévedtünk s ha ezen tovább haladunk, mi lesz a vége? Még idején van, hogy visszatérjünk, szüntessük meg tehát ezt a meddő küzdelmet, egyesüljünk mint polgárok s tiszteljük annak a másiknak — hitét, akkor azután az is tisztelni fogja a miénket, megszűnik a felekezeti gyűlölség és nemes munkálkodásunknak lesz eredménye. Egyházi hangverseny. i Esemény számba menő dolog történt Pápán Pápán mult vasárnap este a kath. plébánia templomban. A győri székesegy1 názi énekkar Fránek Gábor karnagygyal az élén orgona-alapunk javára egyházi hangversenyt rendezett, sajnos, igen csekély anyagi, de — határozottan — mesés erkölcsi sikerrel. Igazán sajnálhatják mindazok, kik akadályozva voltak az eljövetelben, vagy a kik az elég szerényre szabott egy koronás beléptidij miatt nem jöttek el, hogy e hangversenynek fültanúi nem voltak, mert ily műélvezetben még fővárosban is csak nagy ritkán, vidéken meg éppen alig-alig részesülhetnek. Tulmennék szűkre mért térem határain, ha ez a lapok mult számában közölt műsor minden egyes pontját külön-külön méltatnám, mert egy 12 számból álló, másfél őráig tartó ily hangversenyről akár ^z egész lapot lehetne teleirni. Kritikának tulajdonképpen itt helye nincs. E helyen csak az elismerés, a bámulat és dicséret szerepelhet, mint a mely megilleti őket osztatlanul, őszintén és méltán kritizálni legfeljebb a pápai közönségnek ama részét lehet, mely nemcsak távollétével sejteti, hanem mások lebeszélésével egyenesen bebizonyitja, hogy magasabb, finomabb zenéhez még nem érett, melynek egy lónélkuli cirkusz, vagy negyed-ötödrangu orfeum társulat előbbre való, mint minden komolyabb, pláne egyházi zene. E sorok iróját, ki ezek után nyugodtan irja alá nevét is, legjobban meglepte többeknek az a kijelentése, hogy hallatlan visszaélés a beléptidij szedése a templomban. Nos, hát ezekhez nincs szavam. Ily felfogású embereknek — kár is volna, még beléptidij nélkül is eljönni egyházi hangversenyre, mert nem érdemlik meg, hogy végighallgathassák. Az őszszel megismétlődik e rendkívüli dolog, jó lesz akkor a beléptidijat 5 koronára tenni, hogy egy okkal több legyen nekik a — távolmaradásra. * Fránek karát elsősorban katonai, de még katonainál is jobb fegyelmezettség jellemzi. Pedig néhány fizetett férfiénekes kivételével a kar diletánsokból áll, kik azonban szívesen, lelkesen vetik magukat alá a könyörtelen fegyelemnek, mert ennek nyomán állandó műélvezetnek válnak boldog részeseivé. Másodsorban jellemzi e kart az intelligencia. Uri hölgyek, egész nri családok mintegy szerencséseknek érzik maguAzt hittem, meg fogja érteni, hinni fog férfit fogja megbélyegezni csak. Azok megabban, hogy nem az érzéki boldogságot keresem, hogy szerető lelke neki is megsúgja, menynyivel több a hangulatok teljessége, a gondolatok közössége, az egész én eszmei egybeolvadása a pillanatok muló találják ... ti soha Epen nála voltam, elegáns lakásán. Rossz időben itt találkoztunk mindig. A hűvös eső csapkodta az ablakot és az őszi szél hűvös lehelletét a kandalló kevés tüze gyönyörénél. Ugy éreztem, az ő szerelme ellensúlyozta. Csevegtünk már jó ideje. Ö nemes, nagy, hatalmas . . . emberfeletti., bizalomra méltó . . . Nem volt az! . . . És e perc, melyben erre eszmélnem kellett, lett végzetem. De mint értetek ebből ti, egyszerű polgáremberek ? ítélő biráim ! Tanúim nincsenek, kik mellettem szólhatnának, — az igaz szerelem nem tür tanukat; — ami meg kiderült a per során, annak mélyén ezek nélkül ti egyszerű szemeitekkel nem látják meg az én okaimat. Itt minden ellenem bizonyít, mint ahogy ahogy a nő ellen bizonyít mindig minden, ami ebben a férfiak által kieszelt társadalmi rendben a férfi zsarnokságára mutathatna rá. Ültessetek nőket ide birákul, azok majd átérzik, mi az, mikor a nő szerelme és becsülete között az utóbbi j .vára tud dönteni. Azok majd megtalálják a helyes Ítéletet, mely az érzelmek e nagy csatájában nem a nőt, a MIT IQYUNK ? Isyunk moha i — - Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert i nvii n<, mfíhaj csakis a természetes szénsavas 'a? 1' 8 1* mu,, d; ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyunk mohai A moliai Afflies-íbrrá,s, m'nt természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszia, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus széns.avtartalmánál fogva nemcsak biztos óvoszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysúknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év Óta bebzéinyuiodott, hogy m g ragályos betegségekből is, mint typh'us, cholera, megkíméltettek azok, a kik' közönséges ivóviz lulyett a bakteriammentes moh ú Agnes-vizze! 1 -1 tek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számes alismerő nyil itkoz.it a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél v ilamive nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval tel 'tett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás !/arlifn(f h * f vizét a legszegényebb ember is könnyen megsz rezhekse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrásleírásának is- I\VUVÖII ÜJJVIZ • mertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelüség. Kapható minden fiíszerüaletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár : Oszvald János Uriliíl PApáih oly szoktalanul izgatott volt. Kérdeztem többször, mi az oka, — ő csak azt felelte, hogy nagyon szeret. Kacagtam. Ez is bántotta. Majd közelebb és közelebb húzódott hozzám, őrülten kezdett csókolni és amint sötétebb és sötétebb lett egyre a szobában, görcsösebben és görcsösebben szorított magához. Kezei idegesen babráltak derekam körül, vad volt, feltétleünl vad. Én nyugtattam és figyelmeztettem újra, meg újra, hogy ne feledje el, hogy engem milyen kötelék köt egy másik férfihoz, kitől szabadulnom nem lehet, mert az gazdag, becsületes és ragaszkodik hozzám . . . Eszébe hoztam, hogy szerelmesének tisztelt mindig, nem szeretőjének . . . Es kértem, ha igy szeret még. ne kívánjon lehetetlent . . . ne kivánja hogy megalázzam magamat előtte és önmagamat előtte és önmagam előtt . . . Ő csak dörmögött, a nevemet sóhajtozta és újra átölelt a helyett, hogy felelt volna beszédemre. Félni kezdtem tőle. Önkéntelenül is visszahúzódtam érintései elől. Ő jött utánam . . . lassan . . . egyre . .. Már szépen is tudott beszélni. Hízelgett . . . Csaknem hittem neki ... De amint a kí ndallónál a sárgás fény rásütött arcára és én eltorzult vonásaiban ott láttam az ember minden állatiasságát, tiszteletlenségét . . , ijedten ugrottam fel és menekülni akartam. Az ajtó zárva volt. Zárva, mint még soha máskor... 0 hatalmában tartott . . . Átölelt . . . Éreztem. hogy erősebb, mint én . .. Hiába volt minden . . . Azután megfojtottam. Hogy hogyan történt, nem tudom". Hosszasan hallgatott, aztán hozzátette : „Ez az eset esküdt uraim. Ezt akartam csak elmondani." Nyugodtan leült. Siri csend. És az öreg elnöknek egy könnycsepp rezgett a szemében, mikor az esküdteknek a tárgyalás eredményét röviden összefoglalta. forrást, ha gyomor , bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. jorrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, jorrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk.
