Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-04-29 / 17. szám

tot., melylyel az már az éhenhalás elől Amerikába akart vándorolni. Ily felfogással, ily jelszavak alatt, ily cél szolgálatában alakult meg városunkban a Magyar Védő Egyeeiilet fiókja, mely már ez idő szerint is mintegy 270 tagot számlál. Az alakuló közgyűlés vasárnap, április 22-én, délután fél 4 órakor a Jókai kör helyiségében következőleg folyt le : Győri Gyula főgimnáziumi tanár, az előkészítő bizottság vezetője üdvözölte a megjelent mintegy 100 tagot, s a központ kiküldöttét Csongor György fővárosi tanárt, s a jelenlevőket mindenekelőtt egy közgyölési elnök választására szólította fel. Közfelkiáltással megválasztatván Győri Gyula elnökké, s az a jegyzőkönyv vezetésére felkérte Baukovác Alfréd, annak hitelesítésére pedig Kohn M. Mihály és KÖveskuty Jenő tagokat, s az ülést megnyitja. A megalakulást megelőzőleg felkéri a központ kiküldöttjét Csongor György fővárosi tanárt, az egyesület alapelveinek és belső munkálkodásának ismertetésére. Csongor György emelkedett ezután szólásra, lendületes és lelkes szavakban ecsetelvén az egyesület nemes és nagy célját, erős színekkel jellemezvén ipari és kereskedelmi elmaradásunkat. Kifejtette és pontos statisztikai számokkal illustrálta behozatali viszonyainkat, hogy mennyi miliió koronára rug az a pénz,' amit -a külföldnek adózik a magyar. Ezután elnök a kiküldöttnek szakszerű előadásáért köszönetét fejezi ki - s felveti a megalakulás iránti kérdést, mire a jelenlevők egyhangú lelkes felkiáltással kimondják a megalakulás iránti határozatot. Elnök mélyen megindulva mond köszönetet a közgyűlésnek ezen határozatért. -Történelmi pillanat ez ; a Magyarság egy ujabb alapkövének beállása. Egy tégla, a szabad Magyarország várának felépitésében. Az egyesület tehát a törvény értelmében formálisan is megalakulnak jelenti ki, s a magyarok Istenének áldását kéri annak minden időbeni munkálkodására. Jelenti, hogy eddig mintegy 270 rendes és mintegy 150 fogadalmas tag jelentette belépését. Jelenti, hogy a vidéki fiókegyesületekre nézve á központi alapszabályok ugy határoznak, hogy azok a fiókegyletekre nézve is változattanul mérvadók, mit közgyűlés tudomásul vett. Ezután elnök áttérve a tisztikar meg| választására, mindenekelőtt egy védnök kikiáltását hozza javaslatba, mire a jelenlevők nagy lelkesedéssel, közfelkiáltással Hoitsy Pált, városunk jeles, leendő képviselőjét kiáltják ki védelnökké. A tisztikart az előkészítő bizottság javaslatának elfogadásával következőleg válasziották meg: Védnök : Hoitsy Pál. Elnök : Sült József, Jákói Géza. Elnöknők: Mészáros Károlyné, Jákói Gézáné. Alelnökök: Bélák Lajos, Polónyi Gyula, Galamb József, Hajnócky Uéla, Kohn M. Mihály, Oszwald János. Ügyvezető igazgató : Győri Gyula. Titkár: Amberg József, Baukovác Alfréd. Jegyző : Molnár Kálmán, Wolmuth Lajos, Varga József. Pénztárnok: Lic. Rácz Károly. Számvizsgáló ellenőr: Koréin Ernő, Szente Károly. Ezután 60 tagu választmány alakitatott meg. Elnök indítványára a választmányt egyúttal felhatalmazlak arra, hogy szükség sze1 rint magát még több taggal kiegészíthesse. Hajnócky Béla a maga és megválasztott tiszttársai nevében köszönetet mond a i beléjük helyezett bizalomért, s ígéri, hogy I minden igyekezetük annak kiérdemlésére fog irányulni. Elnök jelenti, hogy az egyesület központi elnökétől, Beniezky Lajostól Budapestről a következő szövegű távirat érkezett : „A Magyar Védő Egyesület zászlaja alá tömörült lelkes pápai honleányokat és honfiakat hazafias örömmel üdvözlöm. Adja az Ég, hogy hazánk gazdasági eszmejének védelmére irányuló közös és egyetért munkálkodásunk a nemzet üdvére váljék". Beniezky Lajos elnök. Dr. Kende Ádám indítványára az ügyvezető igazgatót felhiv:ák, hogy a központi eleököt hasonló értelemben szintén üdvözölje. Dr. Hoffner Sándor indítványára még köszönetet szavaztak Győri Gyula ügyvezető igazgatónak ama igazán lelkes, semmi fáradtságtól s nehézségtől vissza nem riadó munkásságért, mellyel az egyesület pápai fiókjának megalakulását lehetővé tette, — mire a közgyűlés a Hymnusz eléneklésével véget ért. Városi közgyűlés. — 1906. április 26. — Nagy érdeklődés előzte meg a csütörtök délutánra egybehívott városi közgyűlését, amennyiben a tárgysorozatban városunkat érdeklő számos fontos ügy szerepelt, nevezetesen a Kossuth Lajos-utca meghoszszabbitása, a barakk-kaszárnya ügye, a cédulaház eladása és a Moravek-ház megvétele. Mindezen fontos kérdések azonban a törvény értelmében 30 napos közgyűlés egybehivását követelték s igy a tátgysorozat többi pontjai felett hamarosan végeztek és nagyrészt az áll. választmány javaslatai lettek elfogadva. A közgyűlés lefolvását adjuk a következükben : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözölve a megjelenteket az ülést meglátja és jkv. hitelesítésére Wittmann Ignácz, Matus György, Kolera Károly, Keresztes Gyula és Csajthay Dániel képviselőket kéri fel. A mult ülés jkvének felolvasása után, melyet észrevétel nélkül tudomásul vettek, áttértek a napirendre. 1. A városi tanács a tüzoltö-szertár kibővítésénél felmerült költségek utalványozásai kéri. A tűzoltó szertár kibővitése alkalmával felmrűlt 480 kor. 27 fillér összeg a mult évi pénztári maradványból kiutaltatott. 2. Hajnóczky Béla pápai lakos kérvénye, a Jókai Mór utcai 9-ik számú házbérbevétel tárgyában. A képviselőtestület a Woyta-féle házat nyilvános árverés melőzésével Hajnócky Bélának 1906 évi november 1-től 3 évre 1500 korona bérösszegért bérbe adja. Ezen határozat egyhangú, névszerinti szavazás után hozatott. 3. A v. tanács jelentése a negyedik gyógytár érdemében. Wajdits Károly a patika jog megszerútra kiért, csak akkor merte kimondani a lelkivalót : — Gyí, Bársony ! Gyí. Kesely, te I . .. Ördög bújjon abba a siket emberbe, dehogy maradok én avval egymagam ! Ne nézzen engem akkor is, mikor a kanalat a szája felé viszi . . . IV. Éppen beharangozták a gyerekeket iskolában, mikor az asszonykocsis az udvarra behajtott. — Dicsértessék ! . . . Az ura is fogadta a köszönést, a siket barkácsoló is : — Mindörökké dicsértessék. — Fázol-e, hékám ? — kérdezte Pap Jakab az asszonyt, ahogy az vetkőződött. — De annyi eszed csak volt, hogy a faluházán nem voltál ? — Hogyne lettem volna . . . — Csak nem jegyzőnek fizetted az adót ?. — Tudom tán, hogy ki a perczektor. Pap jakab rátámaszkodott a garabó füleire : — No, meg is szidott az téged . . . Az asszony megfordította az abroszt az asztalon : — Olyan szelid volt, mint az édes-turó ... Mellém adta Pataki kisbirót, hogy az szóljon a peöczektornak: én legyek a.i első. mert engem várnak a lovak ... Az adókönyv is ott van a garabóban, csak vegye kend elő, jól irták-e be, amit fizettem ? . .. Egy kis pénzem is maradt, azt meg odadom. Pap Jakab elhárította magától a kínált keszkenőt : — Úgyis tudom, hogy meg szoktad nézni . . . Hát dohányt hoztál-e ? Azt még nem montad . . . Az asszony masinát keresett a kemenczevállán. S visszafordulvást csodálkozott: — Jé . . . Hát nem elfelejtettem ezt az egyet! . . . Pedig lámpaüveget is hoztam, hogy hátha elpattan, aki van . . . — Mit mondjak én most Jószef bácsinak ! Az asszon r

,lszórta a gyufát : — Istennyilát 110! . . . Csak előbbrevaló volt nekem a magunk dolga, mint az övé, egye meg a siket ördög . . . Avval becsapta az ajtót . . . V. A siket ember mutogatott a pipájába. Pap Jakab intett neki, hogy mingyárt mingyárt . . . S került-fordult a kazlak közt, meg bement, meg kijött és egy anyányi gyüret levelesdohánynyal böködött a faragó felé. Az csak a száját tátotta. Ágoston Jakab belemagyarázott a várakozó szájba : — Vágja kend meg . . . Azt mondja az asszony, hogy több pénze marad igy kendnek . . . VI. És megint-megint feleutjában felejtette József bácsi a kanalat. Ellenben nézte-nézte azt az asszonyt, aki őtet a császár dohányaiul is megmentette. Csak visszanézne hát adta asszonya az emberre, — de nem, oszt nem. hanem az ura tányérjába rakogatja a kövérje hust. MIT I&YUKKT Az elsőrendű természetes szénsavas uatr Hitartalnui ásványvizet, a nioliai forrást, mert föltétlenül IZodu-alt hATTn^ ! tiszta, kellemes és olcsó IvUU V tJlli UU1 VIA I savanyúvíz ; dns szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos tfvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne fogalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkűlönfétmmp&sz^&zs^aaB** "»""•'» 1. <

1 lébb gyomor-, légcső húgyszervi betegségeknek. Vegyi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-forrást az orv S e>Ött nagyon kedveit gyógyszerré tettek s hamarosan óriási számb n kerültek ki u. . osi bizonylatok: dr. Kétly dr. Stamboszky, dr. Berger, dr. N udörf, dr. Borche dt, dr. Akantisz, űr. Blodig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Gebhardt, dr. Balogh, dr. V írya, dr. Szabó, dr. Seipiades, dr. Moravcsik dr. Gbser, dr. Markosfalvi, stb.-ektői, a kik az Ágnes-forrást a legmelegebben ajánlották : ideges gyomorbaJokná i, chronikus gyo.norhurutoknái, főleg karlsbadi ku a utá", esontiágyu!ásná!> angolkórnál, vese- és hólyagbetegségeknél, étvágytalanságnál, vé.szegénységnél, mint ovószert fertőző heíejságe'c ellen (typhus, cholera stb.) Háztartások számára másfélliteresnél valam vei n igyo'ob üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett vizitéi, sőt a szódavíznél is olCSÓbft; hogy az Agaes-forrás viaét a legszegényebb em!>3i- is könnyen műszerezhesse, nagyobb vidéki városban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának i-mertető füzete iugyett kaplliltlí. A forr isíte ielÍSdJ. — Ka^llltő Uliadeu fü szer üzletben és elsörangii vendéglőben. Főraktár: OSZ WALD JAi\OS fűjszeriUletébeu Páp áu.