Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-04-22 / 16. szám

vallják, s igy nem lehet jónak nevezni azt a közvilágitást, mely az estének bizonyos óráiban, az éjszakának egy részében, s a városunk csak egy bizonyos területén, helyenként nappali fényt ad, mig helyenként a normálison alul van. Mert ime mint látunk ? Alkonyat kor, midőn a lámpák kigyúlnak, a főútvonalon, egyes tereken, ott, hol Ívlámpák szórják a fényt, nappali világosság van, mig ugyanakkor egyik másik mellékutcában, a város külső részeiben nincs oly világítás sem, mint amelyet azelőtt rossznak neveztünk. r Éjfél után, nemcsak az ívlámpák nem égnek már, de nyilván takarékossági szempontból egy része még az izzóknak is ki lesz oltva. Számos mellékutcában, me'ynek ezelőtt a közepe táján is égett láng, villám nem és csak elején és végén, s a központból mennél kijebb megyünk, annál inkább érvényesül a takarékossági elv, mi nemcsak nem helyes és nem méltányos az azon utcák lakta adófizetőkre való tekintettel, de rendőri, személy és vagyonbiztonsági tekintetből egyenesen hátrányos. . Ha a városnak szüksége van a takarékosságra, ne akképpen takarékoskodjék, hogy éjfél után az izzókat ritkítja meg, hanem takarítsa mega pazarlásba menő ívlámpák fényét, s világítsa meg azzal azokat az izzókat, melyeket éjfél után kiolt. Ugy az ívlámpák, mint az izzókegynémelyikének elosztása, elnelyezése ellen is van alapos kifogás. Városszerte azt követelik, hogy az égők elhelye/.ése ujabb helyszíni szemle tárgya legyen, mert némely utcában az előbbi rossz világítást is felülmúló sötétség van. Mi is ezt állítjuk s ha kell be is bizonyítjuk. Az éjjeli világítás különben tisztára nyomorult. Este 10 órakor minden utcában kialszanak az izzók, csak a sarkokon pislog egy egy égő. Pt azt követeli a közönség, hogy leg alább éjjeli 12 óráig minden izzó világítson, mert a korábban eloltott lámpák miatt teljes sötétség áll be s nem tudni, hogy melyik kapuzat alól éri a békésen hazaballagó polgárt egy örök nyugalomra térítő ütés! Ha egyszer drága, teljesen alkal mas világító művét létesítettünk, nearra való legyen az, hogy egy-két utcát kiállhatatlan fénybe borítson, hanem szolgáljon a közönség érdekeinek, könyelmének és általános biztonságának. Szóval ott takarékoskodjunk ahol a szükség azt kívánja és ne ott ahol sok minden más körülmény az elenzi. Tapasztalatot már ez érdemben eleget lehetett szerezni. Éppeua nyári hónapok a legalkalmasabbak ezen változtatások s a további megfigyelések eszközlésére. •BÖS Intézkedések az orsz. képviseloYálasziásra, Rendkívüli közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete kedden délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. amelynek egyedüli tárgya az országgyűlést egybehívó királyi kézirat kihirdetése volt. A közgyülss lefolyását adjuk a következőkben : Mészáros Károly elnöklő polgármester a megjelenteket üdvözölve az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére Saáry Lajos, dr. Kende Ádám, Besenbach Károly, Maiz József és Bottlca Jenő képviselőket kéri fel. Az 1906 — 1911-iki országgyűlést egybehívó legkegyelmesebb királyi kézirat kihirdetése. A királyi kéziratot Csohnyay Károly olvasta fel, melyet a képviselők állva hallgattak meg. A képviselőtestület hódolatteljesen tudomásul vette a királyi kéziratot ós másolatban a további intézkedések megtétele céljából a központi választmánynak, eredetiben pedig a vasládában leendő megőrzés céljából a főszáravevőnek kiadja. Amidőn még Mészáros Károly polgármester az alkotmányos rend helyreállta felett a legnagyobb örömének adott kifejezést, ezen lelkes hangulat közepette a rendkívüli közgyűlés befejezést nyert. Központi választmányi ülés. Pápa város központi választmánya szerdán délután Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a választást elrendelő belügyminiszteri leiratra vonatkozó szükséges intézkedések tétettek meg : Elnök bemutatja a m. kir. belügyminiszternek 1906. évi április hó 8-án 29200 szám alatt kiadott rendeletét, az országgyűlési képviselő választások tárgyában. Ezen belügyminiszteri rendelet folytán kifizeti az egészet. Arról pedig igazán nem lehetett szó, hogy a szegény szerelmes leány meggondolja magát. Végre elérkezett a vizsga napja s elérkezett az eljegyzés napja is. A hitel ismét fellendült ragyogni kezdett ;t verőfény. Csak éppen Hollósban történt némi változás. Iszonyodni kezdett a szükmellü sovány lánytól, de nem léphetett vissza. az esküvő előtti nap estéjén ott ült Kruzsáknénál s halkan beszélgetett. Az aszszony nagyon bolgog volt. Ragyogott a szeme, mosolygott az arcza s nagyon bőkezűen bánt a csókjaival. — Ma utoljára, — kaczagott csúfondárosan az asszony s odanyújtotta ajakát a fiatal embernek. — Ma utoljára — és holnap kezdődik újra. Hollós összerázkódott. — Holnap meg kell csókolnom Bettit — mormolta — és én iszonyodom a ^gondolatától is. — Ne légy ostoba kis bárányom. Aranynyá válik az ajkadon az a csók. Hollós ismét összerázkódotc s az aszszony végigsimított lágy selyem közével a homlokán s szinte szerelmesen súgta: — Pénz, pénz ; egész pénztenger. Hollós egész véletlenül emelte az aszszonyra a szemét. Akit maga előtt látott, rémülettel töltötte el. Nem asszony volt, de a mesebeli vámpír. Vérpiros ajka csókra csucsorodva, mintha a vérére szomjazott volna, vágyban ég.) sóvár szemeiben, mintha a sárga arany visszafénye csillogott volna. Hollós minden tagját a hidegborzadás futotta át. -- Holnap, — suttogta a férfi — holnap. Jó éjt szivem. Falamely csodás ürt érzett a lelkében. Egyszerre nem értette az egész életét. A legidegenebb ember önmaga volt a saját szemeiben s mintha a körülötte elsuhanó árnyak mind a saját torz árnyképei lettek volna. Erre egyszerre eszébe jutott minden. A holnap", a tegnap. A holnaptól iszonyodott, de tudta, nem kerülheti ki, a tegnapot nem tudta megérteni, vagy inkább nem akarta. — Pediff határoznom kell — mormolta s ebben á pillanatban maga előtt látta ismét azt a vámpír arezot s hangosan felkaczagott. — Szegény Kruzsák — mondta egész hangosan — téged tartottalak ostobának én — én. A nyírni való birka. — Kellemetlenül lesz meglepetve holnap ő nagysága. A nászasszonyom. Esküvő helyett, az én esküvőm helyett az én börtöuöm. -— Huh! hogy utálom ! Es ismét összerázkódott az iszonyattól, mint este a szép asszonynál, csakhogy most arra a ragyogó szép asszonyra gondolt s nem a himlőhelyes lányra. — Keservesen nagy meglepetés lesz — mormolta nagy élégülten s miközben kikereste a revorverét. gondosan megtöltötte s meggyőződött, hogy a kakas jól működik. — Jó mulatságot a sötétben, szép aszszony. Tiszteltet a birka — dünnyögte s elsütötte a szivének irányzott pisztolyt. Csak éppen hogy hányat dőlt a karosszékén s azután nem mozdult többet. Es a gúnyos, elégedett, kegyetlen mosolygás lassanként ráfagyott a halott arezra. Mit igyunk? hogy egészségünket megóvjuk, mert esakit a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Elsősorban az I-sőrencIü természetes szénsavas forrás-t, mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdőíyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel használtatik és ragályos betegségektőt, tyjhus, cholera megkíméltettek azok, kik közönséges ivóviz helyett a mohai ÁGNES-forrás vizzel éltek. natrontartalmu ásványvizei a MOHAI Számos orAosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartásoh számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telitett vizűéi, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ÁGNES-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok terveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismer- 4" "hoT^TTI ^ ! tető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. Kapható minden füszeruzletben és vendéglőben. JA.tíU. V t/1 U UUI Vlfl , Főraktár : O s z -v* a, 1 cL János füszerüzletében Pápán.