Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-04-08 / 14. szám

leti részre az említett alapismeretek hiánya miatt nem nagy súlyt fektetnek, de azért a másod-harmad éves fin már kitűnően rajzol, konstruál és tervez. A végzett növendékeket nemcsak idehaza, de a külföldi gyárakban is szivesen fogadják. A győri ipariskola összes végzett növendékét az ottani vaggongyárban helyezte el és az igazgatóság olyannyira megvan velük elégedve, hogy már a következő évre is lefoglalta magának a végzendők nagy részét. A növendékek legnagyobb része művezetői állást tölt be és szép keresetre tesz szert. Ugyan ezen iskola megrendelésekre gyönyörű munkákat készit és többek között egy győri nagy szállodát oly fényesen berendezett ágy asztal és a szakmába vágó egyéb ipari cikkekkel, hogy bármelyik osztrák jónevü gyar rem produká

1 szebbet és tökéletesebbet. Hasonló példákat tudnánk felsorolni a szegedi valamint a többi rokonintézetekbői. Baj azonban, miként már rámutattunk az, hogy ezen iskolák nem követelik meg a négy középiskolák elvégzését. Pedig mily kitűnő szolgálatot tennénk ezzel, hogy többet ne említsünk a még most csonka polgári iskoláknak. Tudvalevő dolog, hogy a polgári iskolák jóformán egy pályára se kvalifikálnak és aki ott végzett, az rendesen félbemaradt ember lesz örök életéu át. Többnyiie irnokaknak csapnak fel jobb állás hiányában és a prole tárok legnagyobb része csak ezek közű! kerül ki. Arról szó se lehet, hogy egy négy polgári iskolai bizonyítvánnyal rendelkező fiu az alsófoku ipariskolába menjen, mert sze rinte szégyen olyan iskolába menni, hol nem kívánják meg a négy középiskolát. Hogy a polgári iskolának semmi célja és keresni valója az már régen be van bizonyítva és erről most nem is akarunk beszélni, hanem hogy az ipariskolákat szervezni kell, az iparunk és gyermekeink érdekében elsőrendű gazdasági szükséglet. Kívánják meg azoknál is a négy középiskolát, de viszont adják meg nekik az önkéntességi jogot és egyben mondja ki a vonatkozó minősítési törvény, hogy az iskola elvegzése csakis ipari pályára kvalifikál. S ha az ipariskolákat ekként reformáljuk, akkor rövid egynéhány év múlva megfogy a hivatal kereső proletár, gyáruknak nem kell külföldről importálni művezetőket, sőt az itt levőket is visszacsoportálhatják és biztosan lesz fejlett, jónévnek örvendő iparunk, mely a kivándorlást megszünteti és az önálló vámterület berendezkedésének a kiépítésére és tető alá hozására fog szolgálni. Igazolt városi képviselő, Mult számunkban ily címén hírül adtuk, hogy vármegyénk közigazgatási bizottsága Pápa város igazoló választmányának H u 11 k a y László dohánygyári aligazgatónak városi képviselővé való megválasztására hozott megsemisitő határozatát megváltoztatta és őt Pápa város képviselőtestülete igazolt tagjának jelentette ki. Számos helyről hozzánk érkezett felszólításra közöljük a közigazgatási bizottságnak ez érdemben hozott véghatározatát és indoklását egész terjedelmében a következőkben : „Pápa r. t. város polgármestere a városi igazoló választmánynak a II. választó kerületben 1906. évi január hó 22-én megejtett képviselőtestületi tagválasztás ellen Nagy Vilmos pápai lakos részéről emelt panasz és Hutkai László választhatósága ellen Győri Gyula pápai lakos részéről benyújtott észrevételek elbírálása tárgyában hozott véghatározatát az ez ellen Nagy Vilmos és Hutkai László pápai lakosok által törvényes időben beadott fellebbezések folytán III. fokú elbírálás céljából a vonatkozó összes ügyiratokkal együtt 1473/906 szám alatt kelt jelentése kíséretében beterjeszti. VÉGHATÁROZAT. A vármegye közigazgatási bizottsága Hutkai László felebbezésének helyt adva Pápa r. t. város igazoló választmánya 1906 évi február hó 15 napján fenti tárgyban hozott véghatározatának azon részét, — melylyel Hutkai László mandátumát — megállapítván az 1886. évi XXII. t. c. 37 §. e) pontjában és 40 §-ában előirt kizárási okot megsemmisítette és helyébe a hivatkozott törvény 42 §-a értelmében a legtöbb szavazatott nyert póttag behívását rendelte el, megváltoztatja s Hutkai László papai lakos dohánygyári aligazgatót Pápa r. t. város képviselőtestülete igazolt tagjának jelenti ki. A hivatkozott igazoló választmányi véghatározot azon részét pedig, mely Nagy Vilmos panaszának a szavazatok újból való összeszámlalásának'elrendelésére irányuló részét elutasította, — indokainál fogva helyben hagyja. Ezen véghatározat ellen az 1906. évi XXVI. t- c. 25 § a alapján a kézbesítést követő naptól számítandó 15 nap alatt a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézhető, de Pápa város polgármesteréhez benyújtandó panasznak van helye. INDOKOK: A városi igazoló választmány felebezett véghatározatát azon indokra alapítja, hogy Hutkai László m. kir. dohánygyári aligazgató Pápa v.árosban csak I. osztályú i-. JÜJJiJjJLi_. az utolsó felvonásnál már türelmetlenkedünk és nem vagyunk tekintet.el arra, hogy miképen jut el a boldogság révébe a hős szerelmes vagy nüképen bukik el a dráma hőse, minket nem a darab, hanem az előadás vége érdekel. — Hol vagy szivem szerelme — hangzik a színpadon. Hol van a boám Y . . . Jaj leérem a kabátomon tetszik ülni . . . hangzik a nézőtérből és mire a karmester a darab finaléjaképen utolsót bök vezérpálcájával a levegőbe, a tűzoltó már elfújja a villamost és a- színházi ügyelő, annak az egypár embernek a távozásákor aki méltatlankodássál tűrte a szomszédok zajos készülődését és türelemmel nézte végig az előadást, boszusan mormogja maga elé idegesen csörgetve már a színház kapukulcsait, no ezek a pizüket jól leiiüték. Ami színházunk az igazi függetlenség tanyája. Itt nem törődik egyik ember a másikkal. — Láttam én már azt is, hogy eg3

T o'pera előadáson, ép az ouvertűrt játszta a zenekar, jön egy ur a sor közepére, természetes, hogy a helyére akart jutni, felállt a fél sor és ő bejutott, kalapját mindjárt oda akasztotta a karmester támlájára azonban unatkozott, hát felállt helyéről, a közönség felé fordult, füttyre csucsoritotta száját és bele nézett a közönségbe, nemsokára valami eszébe jutott, levette kalapját a karmester támlájáról és kiakart menni, a félsor kötelességszerűig ismét felállt és ő kijutott. A zenekar még mindig az ouvertűrt játszta. Már sok mindent láttam, de hógy a karmestert ruhatárnak nézzék, olyat még nem. Némelyik színházlátogatóból jó protektor válna, mert annyit jár ki, hogy mindent ki tudna járni. Nincs ízléstelenebb dolog, mint a sor közepéről ki s be járni, sőt esztetika ellenes, mert az arcvonalban, melyet a ki s be járó mindannyiszor vé.

r halau, i; . , pontok és posi furák érin-e ;k, yukszeinei j tipratnak és. térdek i tel k, nár pedig : ez csak nem ta. <-'k ,„ müeive ; műélvezet lehet talán az illetőnek, iem a szomszédjának. Akinek a gyo ira ; iz vigyen ma- j gával szóda bikarbónut, a ki köhög az ve- í .gyen be mielőtt színházba jön egy — Dovert, akinek pedig levegő változást rendelt az orvos az béreljen a színházban sarokülést, de ne molesztalja a szomszédait. Színházunkban még a függöny is tanulságos ; a békés együttélés és zavartalan egyetértés szimbóluma a mi színházi lüggönyünk. Thék Endre és Fratelli Deisenger mellett egy sorban süt A Nap. A dobsinai jégbarlang mellett Lukács szabó dicséri Kotányi paprikáját. Holzer női felöltőit nem zsenirozza a szomszédos bőrápoló, arcszópitő és kozmetikai intézet. Hogy a hatás teljes legyen, nagy teret engedtünk az esztetika és jó ízlésre tekintettel, a függöny jobb és bal oldalán a Purgónak. A függöny színezése, festése is csupa izlés, tetszik tudni valódi francia szin. Hát külön francia szin is van ? Igen a : noár de Gall! IT IGYUNK? Az dsoreiidii természetes szénsavas íiatroiitartalmu ásványvizet, a mohai forrást, mert föltétlenül IZorlxrolt hnr\71V ! tiszta, kellemes és olcsó IVÜUVÜlli UULV1A l savanyúvíz ; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne _ foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkiilönfér • ••sK^aw^&^ia iei>b gyomor-, légcső és húgyszervi betegségeknek. Vegyi vizsgálatuk s ajánlatok az Ágnes-forrást az orv>Slk e'Őtt nagyon kedveit gyógyszerré tettek s hamarosm óriási számb n kerültek ki orvosi bizonylatok: dr. Két y, dr. Stambo szky, dr. Berger, dr. N udorf, dr. Borjherdf, dr. Akantisz, d'. ölödig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Gebhardt, dr, Balogh, dr. Varga, dr. Szabó, dr. Seipiades, dr. Moravcsik dr. Ghser, dr. Markos falvi, stb-e'<től, a kik az Ága ;s-forrást a legmelegebben ajánlották: ideges gyomorbajoknál, chronikus gyo.norhurutoknái, föle] karlsbadi kira utá«, csontngyulásn \\, angolkórnál, vese- és hólyagbetejsége tn íl, étvágytalanságnál, va szegénységnél, mint ovószert fe

rt>ző t-eteqságe't ellen (typhus, cholera stb.) Há'.t u-tások számára mástéllite esnél valamivel n igyo >b üvgekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett vizilél, sőt a szó lavünil is olcJŐb'J; hogy az A^aeS-forrÁS viaét a legszegényebb ernbir is kö.iuye.1 műszerezhesse, mgyobb vidéki városban lerakatok saerveztettek, ugyanott a fmás bírásának i,mertető fdzite ingyen kapliati. A forr iS ie :tí 103 3J. — Kapllftttf Hiilltieu luszerüzletbeu és elsőrangú vendéglőben. F ő rak tá r: O S L %\ 1 L O J i V O S Í'AÍZ L>r;i2letél>eii Pápán.