Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-02-26 / 9. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egégz évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. XV. évfotyam. Pápa, 1905. febrár 26. 9. szám. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Polgármesterünk ünnepeltetése, Ünnepeljen a mai napon Pápa város apraja, nagyja! Mert midőn polgármesterünket, városunk első polgárát a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseül koronás királyunk Ő Felsége legkegyelmesebben lovaggá avatta, akkor igazán valódi érdemeket sze^zetl; férfiút tüntetett ki. • > Kái..j polgármester! Ki ne tudná s ismerné el, hogy e név korszakot alkot városunk történetében. Aki városunkat akkor ismerte mikor még nem ő vezette a város ügyeit s az utolsó tiz év óta nem volt e város falai között, arra minden túlzás nélkül olyan hatást s benyomást tesz fejlődő városunk ha most megnézi, midőn áldásos működésének nyomait már lépten nyomon láthatni és érezhetni, mintha ezen öreg összetöpörödött és fonyadt anyókát; városunkat a mesebeli ifjitó és szépitő gépezeten tolták volna keresztül s előtte nem is a régi Pápa, a nagy falu, hanem egy egészen uj, épülő, szépülő, haladó s hatalmasan fejlődő culturváros áll. Az elfonnyadt, összeaszott anyóka helyett egy viruló üde hajadon ! Igen, nemcsak ilyennek látjuk, de ilyennek tudjuk is a mi városunkat közel tiz év óta, helyesebben a Mészáros Károly-aéra beállta óta. Hatalmas gyárak létesítése fűződik nevéhez. Olyan gyárak, melyek a legszegényebb néposztály gyerr . keinek adnak igen szép megélhetést, s melyekkel emelte a jólétet. Megjavította utainkat, melyek az előtt hirkédtek voltak, most pedig kiválóságukról hiressek. összekapcsolt bennünket a telefon utján a világgal, a mi a kereskedelemnek és iparnak megfizethetetlen szolgálatokat tett és tesz. Kiemelte városunkat abból a szégyenteljes közegészségügyi állapotból melyben a vízvezeték létesítése előtt voltunk. Mi voltunk az egyedüli város, melyben a halálozási százalék a legnagyobb volt az országban, s melynek lakosai számra nézve nem szaporodtak hanem fogytak. Nézzük meg azonban az utolsó tiz évet, az ő vezetése alatti időszakot ! Egészségügyünk csaknem kifogástalan s teljesen azzá lesz, ha — a mint már évek óta fáradozik e nagy munkán — a csatornázást is elkészít, teti. Mióta az egészségügyi viszonyaink megjavultak, szaporodott a lakosság, nagyobbodott a város, a mi pedig tagadhatatlanul az ipar és kereskedelem hasznára válhatott csak ! Utcáinkat esténként villamos fényárral borittatja s mindezen müveleteket igen csekély áldozathozatallal tudta tevékenysége, fáradhatlan buzgalma s a városról atyai módon való gondoskodása által [[keresztül vinni! Egy éve áll csak a villamos telep és körül-belül 12.000 korona tiszta TÁRCZA. s71 jelrne^Wl. Sárkány a mátyáskorabeli Királyválasztás hires festője, karácsony reggelén arra ébredt, hogy az Andrássy-utat és a városligetet térdigérő hó borítja. Még a mult • estén egész világnak kétségbeejtően fekete -szine volt, — mosta szent-pétervári Wolskin-prospekt íarsangias képe fehérlett be a műterem ablakán. A szemközt lévő villák filigrán erkélyei csak alig látszottak a szitáló hó fátyolán át a Sárkány, némiképp hiányos reggeli öltözékében, elégülten támaszkodott az olaszos kandallónak. Oly boldog volt, hogy hópelyheket, fehér téli tájakat láthat! A nyár érzékies heve többnyire untatta, de vére szinte lázasan keringett, amikor odakünn, a művészek városrészében, az első havas háztetőt megpillantotta. — Teringettét, — mondta hátát a kandallónak támasztva, — engem ugyan ki nem csalnak innen a jövő hétig. Kevergetni kezdte a festékeit, hogy a tavaszi kiállításra készülő genreképén dolgozzék, mikor odakünn egyszerre megnyomták a villamos csöngetyüt. Egy fehérszakallas, fagyoskodó erdei gnom állt a küszöbön, akiben csak nagy fáradsággal lehetett felismerni Wagner urat, a levélhordót. Wagner ur olyan volt, mint egy hóember, a csizmája félelmetesen ropogott, de azért jókedvűen nyújtogatott a művész felé egy világoskék, aranymonogrammos levelet. — Szerelmes levél, jó kis levél, — mondta derülten, konfidensül. A hóember ezzel tovább kocogott a Bajza-utcai hómezőkön, Sárkány pedig fütyörészve bontotta föl a világoskék levelet. Természetesen asszonyirás volt, de a szokott szerelmes sóhajtások helyett a következő sorok álltak benne. Mi cora cavaliere : Pont husz órakor — az olaszok azt hiszem igy mondják az esti nyolcat — az utolsó csat is be lesz gombolva a fehér selyemcipellőmön és Anitta be fogja önt bocsátani abba a szentélybe, ahol egy szegény női sziv türelmetlenül várakozik Önre. Ekkorra signor Loclovico is fölcsatolja oldalára a görbe kardot és signor Misco is — azt hiszem igy hivják olaszul a Miska kocsisankat — ott lesz a kapu előtt a batárral. Ugy-e nem várat magára ? Legyen pontos, mert különben igen meg fog haragudni. la vostra ardente Chiara Paláthy Au! mondta Sárkány kissé ijedten, mikor a bolondos levelet végigolvasta. Chiara Paláthy úrnőt ugyanis voltaképp Paláthy Lajosnénak (született Nógrády Klárának) hivták és signor Lodovicó, a föntebbi görbe kard tulajdonosa, a mindennapi életben ötezer hold bánáti szántóföldön uraskodott. A kertáji nábob és egesz családja szinte beteges szeretettel ragaszkodott a Királyválasztás mesteréhez. Sárkány, a nyári évad jó részében, a kertáji kastély tornyában lakott, hercegi fogatokon járt különböző vázlatai után és egy Jancsi nevű inassal szolgáltatta ki magát, akit 6, nagyúri bőkezűséggel Hyacinthe-nak keresztelt. Mikor Paláthyék télire Budapestre jöttek, Sárkány úgyszólván minden este velük kódorgott s csak jóval éjfél után vált el tőlük a hoteljuk kapujában. Közte és Paláthyné közt tréfás szerelmi viszony állott fönn és Paláthy néha ezekkel a szavakkal hagyta őket magukra a szinházi páholyban : — Szedte-vedte piktorja, hadd mondja hát el, ami a szivén fekszik. Jól tudom, hogy a fülem „hallatára ugy sem lmerné megvallani, hogy a feleségembe szerelmes. Ahhoz, hogy valaki ebbe a szép szőke asszonyba szerelmes legyen, csakugyan nem kellett volna nagy virtus, de Sárkány még tréfából sem gondolt soha ilyen bolondságra. És most, hogy a kék levelet olvasta, mégis ijedten állott meg a festőállványa előtt; hirtelen eszébe jutott, hogy husz forint az egész vagyona. Mit kezdjen az ember husz forinttal egy ilyen kalao^os téli estén ? Arról volt ugyanis szó, hogy Sárkány olasz