Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-12-10 / 50. szám

konstatálunk. Kiszámították ezen építkezés rentabilitását, de azért ez is várat magára, miut számos más intézmény, melynek jövedelmezőségét nemcsak a papíron, hanem de facto megállapították. Tapasztalatból mondhatjuk és ebben teljeseu meggyőződtünk, hogy Pápa városában, ha egy üdvös eszme vagy egy vállalat napirendre kerül, de kellő tőke hiányában nem tud nagygyá fejlődni, hasztalan mutatja ki az illető kezdeményező a biztos nyereséget, vállalatát Pápán nem képes érvényesíteni, de azért a mindenváró közönségünk igenis követeli, hogy legyen már Pápán is valami nagy dolog, miből mindenkinek legyen bőséges haszna, ugy mint más városban — de ingyen. Maga a város anyagi helyzeténél fogva nem képes ily vállalatokba bocsájtkozni, a pótadó szaporodik, a megélhetési viszonyok azonban nem javulnak. A közönség fél minden kezdeményezéstől, szóval nincs vállalkozási szellem. Nagy étvágya azonban van melyet ha mások kielégítenének, azt nagyon szeretné, de maga keresztbe rakja kezét s ugy várja a jó szerencsét ! Ez egyik legnagyobb hibánk ! Pollatsek Frigyes. Városi közgyűlés. 1905. decebmer 4. Pápa város képviselőtestülete hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat összes pontjai felett a határozatok az állandó választmány javaslatai alapján lettek hozva. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözölve a megjelenteket az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére Hajnóclcy Béla, Marton Antal. Billitz Ferenc, Botiba Jenő és Gaál János képviselőket kéri fel. Miután a mult ülés jkve felolvastatván és az észrevétel nélkül tudomásul vétetett áttértek a tárgysorozatra. 1. -tv közvilágítási felügyelő bizottság az áramszolgátatásról szóló szabályrendelet 2 §-ának d) pontját módosíttatni kéri. A képviselőtestület a közvilágítási felügyelő bizottság javaslatát egész terjedelmében elfogadja, ehhez képest a villamos árammérő órák évi használati diját, 1906-ik évi január hó 1-től 1 — 10 lámpáig 6 K-ban 11—25 lámpáig 9 K-ban, 25-től felfelé 12 koronában állapítja meg és a villamos-világítási és erőátviteli telep áram-szolgáltatási feltételeinek erre vonatkozó pontját ekképpen módosítja. 2. A pápai takarékpénztár ajánlata, a veszprémi káptalantól megvett földvételárra vonatkozó kölcsön targyában. A képviselőtestület a veszprémi káptalantól megvásárolt ingatlanok vételára fejében, a pápai takarékpénztártól, folyó számlára 16.000 korona összeget 5% kamat kötelezettséggel kölcsönkép törlesztésére, a jelzett ingatlan bérjövedelmét ós a nyitandó homokbánya jövedelmeit jelöli ki. Utasítja a polgármestert, hogy az összes iratokat, Veszprémvármegye törvéii3

7hatóságának 1409/17184. 1904 számú határozatára való hivatkozással, Veszprémvármegye alispánjához terjessze fel. Ezen határzzat névszerinti szavazással hozatott. 3. Törvényhatósági határozat az önként befizetet állami adók és katonai belépési bizonyítványok érdemében, ebből kifolyólag a tanács javaslata a tisztviselők fizetésének biztosítása iránt, A képviselőtestület azon esetre, ha az alkotmányvédelem tárgyában hozott hazafias törvényhatósági határozatok pontos és lelkiismeretes végrehajtásáért Pápa város polgármestere vagy helyettes polgármestere továbbá a városi tanács tagjai ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendeltetnék és akár ezekkel kapcsolatosan akár külön hivatalukról felíüggesztetnének vagy elmozdittatnának utasítja Pápa város közpénztárát, hogy nevezett tisztviselőknek a szervezeti szabályzatban megállapított teljes fizetését és összes illetményeit a felfüggesztés dacára egész összegükben a felfüggesztés illetve elmozdítás tartama alatt fizesse ki. 4. Szabályrendelet a hirdetmények kifüggesztéséről. A hirdetmények kifüggesztéséről szóló szabályrendelet tervezet, a hirdetési dijak megállapítása céljából a pénzügyi bizottságnak kiadattnak. 5. Városi tanács javaslatot terjeszt elő, az alsó városi régi temetőről. . Kimondatott, hogy az alsó városi régi temető sorsa felett csak tiz év eltelte után fog határozni, miért is hirdetmény utján már most felszólítja az érdekelteket, hogy halottaiknak, az uj temetőbe, a hatóság engedélye mellett leendő átszállításáról 1906. évi január hó 1-től számítandó 10 éven belül gondoskodjanak. Egyúttal utasítja a v. tanácsot, hogy a régi temetőt szederfákkal ültesse be, utasítja továbbá arra is, hogy uj temető-területekről gondoskodjék. 6. Bürgner Fülöpné pápai lakos kérvénye, jogerős ítélettel férjére kiszabott fogyasztási adóbírság leszálitása végett. Bürgner Fülöpné pápai lakosnak azon ajánlatát, mely szerint férje Bürgner Fülöpre jogerős bírói ítélettel kiszabott fogyasztási adóbirságból 200 koronát azonnal ! lefizet, — a hátralékos bírságot pedig 1906, 1907, 1908 és 1909-ik években négy egyenlő gadását. Ha egy jó szót szól érte az ember hát csak kisebséget szenved miatta az a vége. — Most az egyszer igazán másképp lesz, — Ígérte Oroszy uram, — csak az asszony jöjjön vissza. Olyan hűséges ura leszek, hogy jobb már nem lehet a világon. — Mig az ital el nem veszi az eszedet, — mondta rá Jászai Péter. Oroszy uram verte a mellét: — Soha többé italhoz nem nyúlok. Se bort, se pálinkát, se akovitát, még csak lőrét sem iszom. Tiszta vízen kivül semmit a világon. — Az csak olyan beszéd. Meg nem állnád három napig sem. — Meg én egész életemen át. Akár irást is adok róla. Jászai Péter meghányta-vetette a tiszteletessel : hátha írást adna róla Oroszy uram ? Nagyon erős reverzálist. — Hát hiszen ha nagyon lekötné magát, — szólt a tiszteletes, — de nagyon ám! Oroszy Ferenc uram ráállt. Leköti ő még a mennybeli jussát is, csak az ő édes drága felesége jöjjön haza. Jászai Péter gondolkodott még egy darabig: Megpróbáljuk ? — Há próbáljuk meg, vélte a tiszteletes ur. Megírták hát Oroszy Ferenc uram nevében a reverzálist, mely szólt ekképpen : „Hogyha immár én ennekutána többsziir ez rosz megszokott vétkes cselekedetimre visszatértek és feleségemet ugy meg nem tartom, mint Isten és becsületes emberek törvénye kívánja, tehát ezentúl nekem soha se Isten, se emberek eíött becsületem ne legyen. De mivel az én vétkes cselekedetimre való nagy ok volt az részegítő ital, azért kötelezem magamat arra is szabad jóakaratom szerént, hogy én immár ez mai naptul, sőt ezen órától fogvást teljes életemnek rendiben soha seminmemü részegítő italt nem iszom az tiszta víznél egyebet." Ebben az írásban aztán kijelentette Oroszy Ferenc uram, ha mégis rá bizonyulna, hogy ivott, arra az esetre hatalmat ad a szolgabírónak, hogy jószágát tüstént lefoglalhassa, kétharmadrészt abból Oroszy uram családjának fentartására hagyván, egyharmadrész a végrehajtó szolgabíró illesse. Azonfelül hatalmát ad arra is, hogy őt szabadon megfoghassák s egy várba küldjék, holott esztendeig j& tömlőének sanyaruságát és a vasat viselje, „az feleségem pedig az én hatalmam alól, melylyel hozzám az szent házassági állapotban volt köteles, felszabadittassék." Anno 1705-ben kelt ez a nevezetes dokumentum, mely ma is megvan még Ugocsa vármegye levéltárában, aláírva Oroszy Ferenc által manu propria s a két közbenjáró férfi: Jászai Péter szolgabíró és Szatmári János bökényi prédikátor által. Erre a reverzálisra azután visszatért az Oroszy Ferenc uram életepárja s egyideig ugy látszott, hogy csöndes boldogságban, szeretetben élnek együtt. Oroszy uram megállta, a mire kötelezte magát, nem ivott egy csepp bort sem, vagy más részegitő italt. Hiába ingnrkedtek vele, hogy ilyen meg olyan anyámasszony katonája, akinek a felesége parancsol. — Nem az asszony, de a becsület, — mondta Oroszy uram. Azonban mégsem igen tetszett neki ez a dolog. Hogy ő ott üljön víz mellett, mig a többiek kedvükre koccintgatnak, s gúnyos szemmel pislognak rá. Minek is irt álá ilyen bolond reverzálist? Hiszen egy-két pohár bor még meg nem árt az embernek, csak többet nem kell inni. Aztán a barátság is megkívánja az embertől. A jó barátjának az egészségéért koccintani illik ám az embernek. Az asszony sem mutatta, mintha mindjárt megharagudna egy pohár bor miatt. De az ember ugy van azzal, hogy mikor az első pohár bor lecsúszott a torkán, akkor jön meg igazán a kedve a többire. Oroszy Ferenc uram sem állta meg, hogy az első után a második pohár bort is le ne csúsztassa, utána a harmadikat, meg a többit. Minden következő jobban esett, mint az elöttevaló s ugy rémlett neki, mintha folytonfolyvást szomjasabb lenne. Valami afféle kóválygott ugyan a fejében, hogy ez tilos cselekedet, a mit most müvei s hogy irást is adott ő erről,, de bolondság volt az, a mit véle aláírattak. Most tisztán látta, hogy bolondság. Csak tréfa az. Persze hogy csak tréfa. A mint aztán jobban kezdett benne dolgozni a bor, mindegyre zajosabb kedve kerekedett, belekötött szomszédjaiba, poharakat vagdalt a földhöz s ölelgette a menyecskéket. — Ferkó, Ferkó, — intették, — mit mond majd a feleséged ? — A feleségem ? — hetvenkedett Oroszy uram. — Az asszonynak csitt a neve s eldöngetem, ha neki nem tetszik. Alig tudták visszatartani, hogy meg ne cselekedje.