Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-01-08 / 2. szám

az ág. ev. elemi iskoláét Gyurát.z Ferencz püspök, az ev. ref. elemi iskoláét Jilek Ferenc, az izr. iskoláét Schor Ármin, a rkath. népiskolákét Süle Gábor, valamennyien a legérdekesebb és legfontosabb adatokat közlik vonzó, érdekes előadásban.— A közmüvelővési egyesületek ismertetését Harmos Zoltán irja a pápai Kaszinóról, a pápai polgári körről, a pápai Lloydról, az alsóvárosi olvasó körről, a pápai leányegyesületről s a pápai Jókai-körről, Győri Gyula a Szabad Lyceumról, Fürst Sándor a sportegyesületről és Faragó János az iparos ifjúság önképző egyesületéről. — Pápa város irodalomtörténetét dr. Antal Géza, a szinészet történetét pedig Körmendy Bela közli alapos körültekintéssel. — Most következik a könyvtárak története, melyek között Borsos István nagyobb értekezésben irta meg a pápai ev. ref. főiskola könyvtár történetét, mely városunknak egyetlen igazán nagyobbszabásu könyvtára, Kis József pedig a gróf Eszterház.y-féle könyvtárt, a Szt.-Benedekrend pápai székhazának könyvtárát és a Szent Ferenc-rendiek könyvtárát ismerteti rövidebben. A zenei élet Gáty Zoltánban, a közgazdasági kérdések pedig néh. Székely Istvánban és Fekete Pálban találtak hivatott feldolgozóra. — A közegészségügyről dr. Lőwy László ir komoly tudósra valló készültséggel, a kórházakról pedig dr. Steiner József közli a szükséges adatokat. Az iparról dr. Hirsch Vilmos, a kereskedelemről és pénzügyről dr. Koritschoner Lipót ir érdekesen. A város közigazgatásának történetét régi jegyzőkönyvek szorgalmas egybegyűjtésével és közlésével Schor Ernő ismerteti meg. Az érdekes és nagybecsű monográfiát Kis Ernő zárja be „Pápa város cimere és színei" cimii cikkével. Evvel elvégeztük a monografia vázlatos, térsziike miatt nagyon is vázlatos ismertetését. Inkább az egyes részletek felsorolására szorítkoztunk, mert megvagyunk győződve arról, hogy ennek a munkanak példányai nem a könyves polcokon fognak elporosodni. A legőszintébb elismerés illeti meg az összes munkatársakat élükön dr. Kapossy Lueiánnál s tudjuk, hogy ezt az elismerést egyetlen elfogulatlan olvasó sem fogja megtagadni tőlük. — o — KARCZOLAT a xnTxlt; Ixó-tzrrőX. Le roi est mórt. vive le roi! Eltemettük az ó-évet és köszöntöttük az uj-évet. Ennek a hagyományos szokásnak hódoltunk Sylveszter estéjén, mely hódolatnak megnyilvánitásában a Kaszinó impozáns módon adott ez alkalommal kifejezést. Még néhány évvel ezelőtt a Kaszinó Sylveszter estéjén kizárólag férfitagok vettek részt és kártyázással egybekötött társasvacsorával köszöntöttek egymásnak éjfélkor „boldog uj évet," a mostani családias összejövetel meghonosítását ezelőtt két évvel kezdeményezték és jelen alkalommal már annyira kifejlődött a Sylveszter estéjének nivója, hogy impozánságával vetekedik a farsang legsikerültebb elite báljával. Ez nem túlzás, de tény és való. Akik részt vettek a Kaszinó Sylveszter estéjén nemcsak koncedálják ezt, de fényesség tekintetében talán tul is tudnának licitálni, akik pedig nem vettek részt, azok csak sajnálhatják, hogy ezen élvezetes estély összes részleteiben nem gyönyörködhettek. Ha azt emlitem meg, hogy fényes társaság gyűlt egybe, akkor keveset mondok, mert pazár volt. Ha azt jelzem, hogy a társasvacsora alkalmával fesztelen társalgás uralkodott, akkor nem eléggé alkalmas kifejezést használok, mert határozottan családias jelleggel volt felruházva. Ha arról emlékezek meg, hogy az asztalbontás után megkezdődött táncot a legnagyobb kitartással és jókedvvel járták, akkor nem eléggé hiven tükrözném a helyzetet, mert szivvel lélekkel hódoltak Terpsichorenak, sőt talán nem leszek indiskrétióval vádolva, ha egyes táneospároknál a kölcsönös érzelem nagyfokú előrehaladását mint faktumot konstatáltam és krónikái hűséggel iátamozom. (Ez sem szégyen ! Szedő.) Mindezeket elősorolva még annak a kijelentésére kell szorítkoznom, hogy nemcsak a táncospároknak, de a táncot néző nagy közönségnek is nagymérvű élvezet jutott osztályrészül. Rendes körülmények között ezen „élvezet" jelzés sablonszerűén lesz alkalmazva, de jelen alkalommal mondhatom, hogy az élvezet kifejezés a szó szoros értelmében vehető. Volt ugyanis a táncospárok között egy-két hölgy, kiknek táncáról ha ugy emlékeznék meg, hogy művészi volt, akkor csak ugy kis-miskásan honorálnám táncukat, mert tényleg „mesés" táncokat lejtettek, főleg érvényesítették ezt a divatos „boston" keringővel, mely ez estén kiváló hosszú műsorban lett puszirozva még pedig közkívánatra fennt jelzett okból, ilyen tánc tényleg csak a mesében van megírva. Ha még arról is megemlékezem, hogy éjfélkor a társaság összes tagjai nemcsak kívántak egymásnak ,,boldog újévet" hanem az arcokról Ítélve egymással szemben éreztették is, és ha végül mint tényt felemlíthettem, hogy a társaság egy része még 6 órákkor reggel is nehezen búcsúzott el a Kaszinó terméből, elreferáltam mindazt, ami a krónika részére feljegyezhető volt. Ugyancsak a .,le roi est móri, vive le roi'

1 mondást, vonatkoztatni lehet a közelgő képviselőválasztásokra. Városunkban már erősen folyik a korteskedés ugy a Hegedűspárt valamint az Uj-párt részéről. Hogy ki fog győzni, az még a jövő titka, jóllehet minden párt biztos a győzelmében. Járják az értekezletek nagyban és kicsinyben, készülnek a kortes nóták Írásban és nyomtatásban és ez a helyzet és nóta járja mindaddig míg csak a választási elnök majdan kihirdeti az eredményt, hogy tulajdonkép ki hát a ,,vivát". Minthogy pedig erre a kihirdetésre legalább is három hétig várhatunk, nem marad más hátra mint korteskedni és nótákat gyártani, ami nem a legrosszabb foglalkozás, sőt ha az elveket is figyelembe akarjuk venni akkor erre is vonatkoztathatjuk azt a jelszót, hogy: Ez sem szégyen ! Frici. Az Imiik . . . Az hírlik, hogy Pápa városában a vállalkozási szellem „megtelt*. Az hirlik, hogy Pápa város monográfiája a sok vajúdás után végre valahára megszületett. Az hirlik, hogy Hegedűs volt képviselőnk a „lesz" ben bizik. Az hirlik, hogy az Uj-párt a kortesnóták gyartásával már győzött Az hírlik, hogy Pápán bizonytalan-párti választók is vannak. Az hirlik, hogy a polgármester a kendergyárat várakozási állományba helyezte. Az hirlik, hogy a Kaszinó Sylveszter estélyén sokan csak kívántak egymásnak „boldog újévet". Az hirlik, hogy a Kaszinó Sylveszter estélyén „mesés" táncokat jártak. Az hirlik, hogy az Újévi köszöntések az idén gyengén kamatoztak. Az hirlik, hogy a képviselőválasztások alkalmával többen bánatpénzre számítanak. Az hirlik, hogy Pápán vannak olyanok is, kik a képviselőválasztásnál „várásra" lovagolnak. Az hirlik, hogy Pápán vannak többen, kik mindig ex-lex-ben vannak. Az hirlik, hogy a darutollas legények szavazati jogukat nótában fogják leadni. Az hirlik, hogy a libatollas legények alkotmányos érzületüket elfojtva tartják. Az hirlik, hogy a csókatollas legények rövid zárlat miatt nem tudtak megalakulni. Az hirlik, hogy a Hungária kávéház tombola estélyén többen Nagy Palit fogtak. Az hirlik, hogy a dohánygyári és szövőgyári leányoknak az idén nincs szavazati joguk. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője, szavazatát elvei fenntartásával a „Közvéleményre"-re adja le. T

T* T" T-i ""f" J^Am JL. -tw JL^j ir^.. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete tegnap délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgya : az országgyűlést egybehívó királyi meghívólevél kihirdetése volt. Mészáros Károly polgármester üdvözölve a megjelenteket az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére Saáry Lajos, Orosz Ede, Lázár Ádám, Besenbaeh Károly és Bottka Jenő képviselőket felkéri. A mult ülés jkvének tudomás vétele után felolvastatott a királyi kézirat, melynek szövege a következő ! A város közönségéhez Pápa. Mi első Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztriai császár, Csehország királya, stb. es Magyarország apostoli királya. Kedvelt hiveinTc! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hü és pontos végrehajtása felett őrködni: Minthogy az 1848. évi IV. t.-c. 1. §-a az országgyűlés évenként Budapesten egybehivatni rendelni és minthogy számos függőben lévő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi érdekei sürgősen követelik: Magyar minisztertanácsunk előterjesztésére elhatároztuk, hogy az ország főrendeit és képviselőit a folyó év február havának 15-ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest székesfővárosunkba egybehívjuk. Minek folytán Nektek ezennel komolyan meghagyjuk, hogy haladéktalanul megtegyétek mindazokat az intézkedéseket melyek a törvény értelmében szükségesek arra, hogy az 1874. évi XXX1I1. és az 1899. évi XV. t.-cikkek által rendelt módon és a fönnálló tőrvények által meghatározott számban megválasztandó képviselőitek ezen az országgyűlésen megjelenhessenek és a törvényhozás működése a mondott napon és helyen akadálytalanul megindulhasson. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel hajiadók maradunk. Kelt Budapest székesfővárosunkban 1905. év január havának 4-ik napján. Ferenc József s. k. Gróf Tisza István s. k.