Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-08-20 / 34. szám

tot a villamos telep pénztár részére megtéríti. IV. c. A tanügyi kiadások 16.704 K csökkenést mutatnak, a hitfeleke­zetek elemi iskoláira és az irgalmas nővérek polgári leányiskolájára eddig fizetett tanodai segélyeknek az elő­irányzatból való kihagyása folytán. V. c. A városi színháznál jelent­kező 788 K emelkedést az épület te­tőzetének javításánál felmerült kia­dás idézte elő. VI. c. A szegényügynél mutatkozó 1600 K emelkedés, az elhelyezett szegények után fizetendő tartásdijak­nál állott elő. VII. c. A közegészség- és tiszta­ságügy szükségleti összegét növeli a közfogyasztásra leölendő sertések vizsgalatáért a városi állatorvos ré­szére előirányzatba vett 1650 K. IX. c. A járdák-, uttestek- és te­rek tentartásánál mutatkozó 6243 K 39 fii. csökkenést főleg az aszfalt­járdák készítéséért fizetendő összeg­nek kevesbedése idézte elő. XVI. c. A különféle kiadások 2605 K 80 fillérrel növekedtek. A hirdetési oszlopokra és az utcaren­dezési alapra előirányzott összegek emelik ezen cim szükségletét. Fedezeti résznél : I. c. A pénztári maradvány 2816 K 20 fillérrel emelkedett, az 1904. évben elért kedvezőbb bevételi ered­mény folytán. II. c. Az állandó jövedelemnél végeredményben 3381 K emelkedés mutatkozik, mely növekedést a szük­ségleti rész III. cime alatt feltünte tett 80.000 K kölcsön után a villa­mos telep által fizetendő kamatmeg­térités idézte elő. III. c. A változó jövedelemnél végeredményben 575 K 86 fii. csök­kenés mutatkozik. Ezen cim rovatai nagyobbrészt emelkedtek, jelentékeny csökkenés állott elő azonban az asz­faltjárda készítési költségtéritmény­nél, amennyiben az esedékes tartó­1 zás 2090 K 15 fillérrel apadt. IV. c. A rendkívüli jövedelemnél 950 K emelkedés mutatkozik, mert a fogyasztási adó az eddiginél ma­gasabb összeggel lett előirányozva. A f. évi közmunkaerő-összeirás alapul vétele mellett a közutak fen­tartási költségeire fedezetül előirá­nyoztatott 4305 K 60 fillér, amely összeget a szükséglet teljesen fel­emészti. A szükségleti résznél a vaszari és böröllői utakra az utibizottság ál­tal évről-évre előirt munkálatok tel­jesítéséhez kivánt összeg vétetett számításba, a többi utak fentartására pedig a fedezetből még fenmaradt összeg vétetett. Eddig a főszámvevő jelentése, mellyel mi teljesen egyetértünk és reméljük, hogy a képviselőtestület, ha csekély módosítással is, de elfo­gadhatónak fogja találni. Iskolai értesítők, — A dunántuli ev. ref. egyházkerület pápai polgári leányiskolájának, tanítónöképzö-intéze­tének s ezzel 1:: ± Jcsolatos internátusnak érte­sítője. — IV. Az értesítő bevezető részét az iskolai év történetére vonatkozó adatok képezik, melyek között első helyen azt jelenti öröm­mel az igazgatóság, hogy az intézeti épü­letek jelentékenyen bővültek s célszerű át­alakításon mentek keresztül, ami lehetővé tette, hogy száz bennlakó növendéket fo­gad be az intézet s egyszersmind jelenté­keny uj felszerelés vált szükségessé. A ta­nitónőképzőintézet szervezete marad a régi: a jövő tanévben is két évfolyam lesz, t. i. a II. és IV. osztájy. Az egyházkerületnek sok vezérembere kívánja ugyan, hogy tel­jessé legyen a tanitónőképzőintézet, de az anyagi erőforrás nem nyújt még elég biz­tosítékot arra nézve, hogy a teljes taninté­zet is olyan magas nivón legyen tartható, mint a mostani két tanfolyam. A mi szerény nézetünk szerint azért is célszerű az ilyen intézkedés, mert igy némileg gátat lehet vetni a tanítónői pályára való tódulásnak és sok jobb sorsra érdemes lelket meg le­het menteni a keserű csalódások egész so­rozatától. Az intézettől eltávozott őzv. Jakabházy Istvánné helyére az igazgatótanács Machik Ida, szakvizsgázott középiskolai tanárjelöltet alkalmazta, Góbi Ilona és Kutassy Mária tanítónőket pedig az egyházkerületnek meg­erősítésre ajánlotta. Az iskdai ül nepélyek­ről minden alkalommal kimerítő jelentést hozott lapunk. Az intézetet az elmúl tan­évben meglátogatták : Antal Gábor \ ispök, Czike Lajos főisk. gondnok, Papp vándor kir. tanfelügyelő, br. Bánffy Dezső kon ven ti elnök, Hegedűs Sándor egyházkerületi fő­gondnok s dr. Darányi Ignác főiskolai örö­kös tiszteletbeli gondnok. A tantestület teljes létszáma — akü­lömböző felekezetű hitoktatók és a zeneta­nárok beleszámításával — 20 volt. A tanítási terv nagyjában megfelel az államinak, de inkább több, mint kevesebb. Annyi bizonyos, hogy itt a formák teljes betartása mellett is mindig csak a lényeg van előtérben. A növendékek száma a polgári leány­iskolában 114 volt a tanév elején, mely szám a tanév végén 109-re apadt le. Ki­tűnő eredménnyel végzett 29, jeles ered­ménnyel 45, jó eredménnyel 29, elégséges eredménnyel 5, elégtelen eredménnyel 1. nyes falépcsőn a kis fiúval a pincébe s be­nyit a szegényes lakásba. — Hozta Isten szomszédasszony! Mi jó szól hozta be Besenyőről ? — Az uram után jöttem. — Erdemetlen az ilyen jó asszonyra. — A Fánival lakott itt ? — Hát tudja ? — Hallottam. — És mégis ? — Nem magamért teszem, de hogy a múltkor vért köptem, gondoltam, ne marad­jon ez a gyerek magára. — Ugyan édes szomszédasszony, ki gondolna mindjárt a legrosszabbra. A szomorú arcú asszony mélyet só­hajt, aztán megszólal. — Ha egy darabig kvártélyt adna, megfizetném, vari még egypár megtakarított garasom. Bodnárné legyint a kezével. — Hagyja el, sok szívességivel éltem én ott Besenyőn magának. Es ott marad Mátyásné az egykori szomszédasszonynál a kis fiúval együtt. El­jár napszámba mosni, dolgozik kora reg­geltől késő estig, de ennek dacára a göm­bölyű képű fiúcska arca napról-napra hosz­szukáaabb, halványabb lesz. A gyerekhad kíváncsian fogja körül az udvaron. Gizi leteszi a Janikát, mert egy kicsit nebéz, de meg igy jobban is lehet diskurálni, aztán őszinte csodálkozás hangján mondja : — De csúnya mamád van! — Az én mamám nem csúnya, az én mamám szép, — feleleli a Pisti gyerek s dacosan hátat fordit a leánykának. — Mér' jöttetek Pestre? — kérdezi a legnagyobb fiu, egy suszterinas formájú kamasz. Apát megkeresni. — Ismered ? — Láttam egyszer. — Mikor? — Mikor szegény mamámat Besenyőn megverte. — No hát hol jobb, Besenyőn vagy Pesten ? — Besenyőn. — Miért? — Mert . . . mert ott bizony többet mettünk. — Hahaha ! — kacag fel a szurtos kamasz a naiv válaszra, a többi meg kó­rusban kiséri. A Pisti gyereknek két nagy könycsepp jelenik meg a tarka szemében, s többé nem felel a faggatózásaikra. Egy nap lelkendezve rohan be a gyer­eksereg .az udvarra. — Anyám, azt beszélik az utczán, hogy a sarki bolt előtt rosszul lett egy asszony. Vért hányt és összeesett. Már el is vitték a kórházba. — Jézusom, Mátyásné, — sikoltja az asszony, s lecsapva a kezében tartott vizes dézsát, rohan ki az udvarra. A házmesterné már ott van, s javában tárgyalja az összesereglett csőcselékkel az esetet. Csakugyan ő volt. Beszéljük, hogy még az után a kórházig meghalt. A Pisti gyereknek is elujságolja a gyerekhad : — Meghalt az anyád ! Érted ? Ni, nem is sir . . . A gyerek nem sir, csak a két tarka szemét megvilágító fény tűnik el abból egyszerre . . . talán nem is tudja, mi az : meghalt, de annyit mégis megért, nem, in­kább megérez, hogy nics többé senkije. — Egy darebig még ott őgyeleg az udvaron a többi gyerek közt, aztán lemegy a pinczébe s elbújik a setét folyosó egy szegletébe. Estére kelve megéhezik. Fölkel kupor­gó helyzetéből, s átfázva a pincze nyirkos hidegétől, reszketve sompolyog végig a setét folyosókon. Egy pinczeablakon bederengő világosságnál nyitott szemetesládára bukkan. Itt hirtelen megáll. Legfelül fekszik egy darab sárgarépa. Ijedt pillantással tekint körül, aztán mohón enni kezd. A következő pillanatban egy erős, durva kéz üt a kezére. — Pfuj, teszed le ! — hangzik a háta megett, aztán ugyanaz a durva kéz erősen ragadja meg az ő reszkető kis kezét, s maga után vonva a húzódozó gyereket, beviszi egy ismerős lakásba, s odaülteti a többi gyerek közé a gombóczleves mellé. A házmesterné benyit az ajtón. Jön egy kis esti tracscsra, megvitatni a nagy eseményt. Nem igen állhatja ugyan azt az asszonyt a sok gyereke miatt, de ma kivé­telt tesz. A mit megpillantja a Pisti gyereket, éles hangon kérdi: — Hát evvel a kölyökkel mi lesz? — Ha egyébként nem, jut ott a hete­diknek, a hol hat eszik. — No maga ugyan jó bolond, hogy ingyen kosztost vesz a házához. — Hiszen csak nem hagyom elpusz­tulni az istenadtát, — mondja az asszony s boszusan hátat fordit a házmesternének.

Next

/
Thumbnails
Contents