Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-04-16 / 16. szám

egész sziniévad alatt jóindulattal és nagy pártfogásban részesítette n társulatot. Mi most már bucsuznnk a táisnl ol, mivel tudtunkkal a társulat tagjainak nagyrésze megválik a, igazgatótól, ki újonnan szervezet téli társulatával október hóban újra visszatér hozzánk. Nálunk ez újítás, mert ez alkalommal kapunk első izben téli évadot. Addig is tartson bennünket az igazgató kedves emlékezetébe, mig októberben újra üdvözölhetjük uj társulatát körünkbe. Tehát a viszontlátásra! Heti referádánkat adjuk a következőkben : Szombaton egy opera előadásban volt részünk. Verdi hatalmas zenéjü és meglepő részletekben gazdag operája „Troubadour" került szinre zsúfolt nézőtér előtt. Élvezetes előadás volt és a közönség meg-megujuló tapsokkal illette a szereplőket, kik mindegyike bravourral oldotta meg nagy stilü parthiejukat. Az est hősnője Káldy Mariska volt, ki Leonora szerepében valósággal brillírozott. Remek koloraturáját és nagy énektudását teljesen érvényesítette. Trillái és stakatói bámulatot keltettek és ugy nyílt színen valamint felvonások végén zugó tapsokban volt része. Méltó partnerje volt Nagy Gyula (Manrico), kinek szép tenorját ismerjük, de hogy ezen nehéz ének parthiet ily sikerrel és biztosan énekelje valóban nem képzeltük. Ugyanezt mondhatjuk Pap Jánosról. Meglepett bennünket és csak gratulálhatunk neki Luna gróf szerepében elért fényes sikeréhez. Dicsérőleg kell még megemlékeznünk M. Bácskay Julcsáról, ki Azucena nehéz énekszámait az ő soprán hangjával bámulatos biztossággal énekelte és méltán kiérdemelte azon számos tapsokat, melyekből neki bőven kijutott. Kisebb szerepeikben Jakabffy Jolán és Csolnakossy jeleskedtek. Nem volna teljes referádánk, ha Bihari karmestert külön meg nem dicsérnők, ki ezen nehéz operát betanította és ennek előadásával mint dirigens is fényes sikert aratott, melyhez nagy mértékben a zenekar preciz játéka is hozzájárult. Vasárnap délután „Fecskefészek" operette ment kitűnő előadásban. A szereplők közül Káldy Mariska, Szigetiig, Haraszthy Mici, Virágli a közönség részéről zajos elismerésben részesültek. Este hetedszer ment „János vitéz" telt ház előtt. Ez alkalommal a címszerepet Ráthonyi Steffi nagy sikerrel játszta. Dalait és játékát egyaránt ki kell emelnünk és a folyton felhangzó tapsokat teljesen kiérdemelte. A többi szerep a régi kiosztásban ép ugy érvényesült mint eddig. Hétfőn egy igen mulattató bohózat „Az áldozati bárány" került előadásra. Közönség és színpad kitűnő hangulatban volt és kölcsönösen mulatott a közönség. Kitűnő szerepben láttuk ez alkalommal Mátrayí, ki a címszerepet kabinet alakításban mutatta be és egész estén át mulatatta a közönséget. Igen ügyes volt Torday Etel, ki Luca szerepében jeleskedett. Benedek, Nagy Mari a tőlük megszokott biztosággal játszták a Bodó párt. Cserny Béla a mérnök és Jakabffy Jolán Adél szerepében igen rokonszenvesek voltak. Ezt mondhatjuk Rózsahegyi Sárika és Szigeti játékukról. Haraszthy Mici sikkes műlovarnő volt. Az előadás precízül ment

f Kedden „A hét Schlesinger" énekes bohózat nevetette meg közönségünket, mely zsúfolásig megtölté a színházat. A főbb szerepekben Virágh Jenő, Nagy Mari és Szigethg mulatatták a közönséget. Fontányi Mariska, Gyurcsek Gizella és Szebenyi Vilma keringő és matróz táncait megújrázták. Igen sikkes volt Ráthonyi Steffi az igazgatónő szerepében. A darabb eléggé mulattató, jóllehet irodalmi értéke absolute nincs. Szerdán délután „János vitéz" ment nyolcadszor újólag telt ház előtt. A címszerepet Ráthonyi Steffi nagy sikerrel játszta és sűrű tapsokban volt része. Iluska, szerepét ez alkalommal Jakabffy Jolán játszta, kedvesen, közvetlen egyszerűséggel. Este a Nemzeti színház művésze Beregi Oszkár vendégszerepelt „Ármány és szerelem" tragédiában. Beregi művészetéről már volt alkalmunk meggyőződni, s ez alkalommal sem mondhatunk egyebet, minthogy Ferdinánd szerepét mesteri vonásokkal ábrázolta. Leghatásosabb jelenete volt, midőn kedvesét apja előtt védelmezi és apját átkokká! h almozza el és megfélelmiteni akarja Ugyszinte végjelenete, midőn Lujza mellett kiszenved. Méltó partnerje volt Haraszti Mici Lujza szerepében. Oly kiválósággal játszotta meg szerepét, annyi természetes életet vitt színpadra, ami a vidéki színészet rendes nívóját messze túlszárnyalja. A közönség elösmerése sem maradt el, mert ugy nyílt jelenetekben, valamint felvonások végén ötszörhatszor hivták Beregit és Harasztyt a lámpák elé. Kitűnő alakítást nyújtott Torday Etel a hercegnő szerepében és hatásos jelenését midőn Ferdinándról lemond zajosan megtapsolták. Nagy elismerés illeti meg Benedeket, ki Miller szerepét bravourral játszta, ugyszinte Mátrayí, ki intrikus szerepében kivált. Cserny a ministerelnök szerepének egyes jeleneteiben nagy hatást keltett. Kisebb szerepekben Németliy Jolán és Virágh Jenő jók voltak. Csütörtökön délután újra „János vitéz" ment a szerdai szereposztással. A közönség, mely zsúfolásig megtölté a színházat kitűnően mulatott és a szereplőknek ugyancsak kijutott a tapsból. Este Beregi Oszkár második vendégfellépteül „Kisértetek" szinmü került szinre szinte telt ház előtt. Ez alkalommal Beregit mint realista művészt volt alkalmunk bámulni. A paralizis fokozatos fejlődését mesteri vonásokkal ábrázolta, különösen kifejezésre juttatta ezt végjelenetében és üvegesedett szemei nagyon is emlékezetünkbe hozták Zachoni alakítását. Némethy Jolánnak hatásos jelenetét a harmadik felvonásban a legnagyobb elismerés illeti meg. Benedek a lelkész szerepében igen rokonszenves volt. Haraszti Mici kis szerepében is érvényesült Somogyi az asztalos szerepében teljesen megállta a helyét. A közönség ugy a vendég művészt, valamint a szereplőket zajos tapsokkal illette. Pénteken „Aszfaltbetyár" bohozat Virágh Jenő jutalomjátékául került előadásra. A nagyszámú közönség jól mulatott a bohózaton főleg pedig Virágh Smock alakításán, ki egész estén jóizii humorjával folytonos derültségben tartotta a közönséget. Sok tapsot nyert Ráthonyi Steffi, ki temperamentumos játékával és kedvesen előadott dalaival méltán kiérdemelte azokat. Herzig volt Jakabffi Ví i a műlovarnő szerepében, ugyszinte iSagy Mari mint Smockné és Mátray a tót legény alakításaival. Szigeti a címszerepben nem volt elemében. Szombaton délután Bárka József a helybeli ref. főgimnázium 8 osztályú tanulójának első kísérlete „Labancból kuruez lesz" cimü színmüve került szinre, melynek sikeréről jövő számunkban számolunk be. Este „Sulamith" operette ment, melyről lapunk jövő számában fogunk szólani. KARCZOLAT a mult Ixéi^öl. Még két előadás és Thália pap és papnői itt hagyják városunkat és pedig anélkül, hogy mint rendes körülmények között ;

;a viszontlátás reményében". Sziniévadunk ez alkalommal speciális jellegű volt, mert igy még nem jött ki, hogy virág vasárnapon távozott volna a társulat tőlünk. Hogy mit jelent a viragvasvrnap, azt talán szükségtelen bővebben megmagyarázni. Annyit jelent, hogy a társulat feloszlik. Némely társulatnál ez nem jelent sokat, mert sokan továbbra is megmaradnak a társulat kötelékébe, de specialiter nálunk ez alkalommal nagyot jelent. A társulamajdnem összes tagjai más direktorhoz szerződött és alig marad egy-két tag kiket októberben újra viszontláthatunk. Apropos október ! Ez is újítás számba megy. Haladunk a korral. Ezentúl mi is számottevők leszünk a szinikerületek beosztásánál, mert nekünk is lesz ezentúl téli évadunk és teljes téli társulatunk nemcsak tavasszal, de télen is. Közönségünk régi óhaja tehát teljesedésbe megy, hogy ne legyünk mindig a körünkbe érkező színtársulatnak virágvasárnap „probir marezelljei". Ezzel az újítással talán jelenleg teljesen elmaradt kapcsalkodzás is felújul. Télen mégis csak kellemesebb, mint tavaszszal és ősszel. Rövid időre nem is érdemes ez. A jelenlegi meddő helyzetet is annak kell betudni. Tudva azt, kogy a társulat kapcsalkodzó tehetségei végleg eltávoznak tőlünk, nem igen volt értelme a bizalmas barátkozásnak, igy azonban télen, tudva, hogy tavasszal újra folytatódik, ami télen kezdetét vette, sokkal kedvezőbb a helyzet nemcsak a kibontakozásra, hanem az akusztikára. A jelen helyzetről különben semmi különös nem jegyezhető fel. Még az utolsó napokban sem történt oly közelítés, mely említésre méltó volna. Különben már erősen pakolódznak és már a jövő otthonról szövik a terveket és városunkat ez érdemben teljesen elejtették. Tényleg reménytelen az állapot, de azért én bízom az ősi erényben, és ha már a sziniévad alatt nem történt semmi különös momentum, de remélem, hogy a bucsu napján történni fog olyasmi, ami a krónikában feljegyzésre méltó lesz. Nem remélem, hogy valami nagyobbszabásu momentum adná elő magát ezen búcsúzásnál, de ilyen hidegen még sem hiszem, hogy elhagyjuk távozni a színtársulatot. Már csak a dekórum kedveért sem ! Frici Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város villamtelepe üzlet szempontjából elég fényes, de világításnak sötét. Az hirlik, hogy Pápa város utcarendezési szabályzata elkészült, de nincs benne köszönet. Az hirlik, hogy Bánffy Dezső báró orsz. képviselőnk tudja mivel tartozik Pápa városának, de aligha adja meg. Az hirlik, hogy a polgármester már fél-lábbal városuukban érzi magát. Az hirlik, hogy a rendőrök hetek óta unatkoznak. Az hirlik, hogy a szintársui ai „pusztulással" fejezi be a sziniévadot. Az hirlik, hogy az „Áldozati bárány" előadásán a színigazgató volt az áldozat. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai a „szélrózsa" minden irányába elszélednek. Az hirlik, hogy Pápán van egy borbély, ki a libamáját aurummal beretválja. Az hirlik, hogy a Micsey színtársulatnál néhány tag magnak megmarad. Az hirlik, hogy a Sodorna és Gomora előadása tényleg só-lett. Az hirlik, hogy a színházat téli évadra hideg ellen fogják biztosítani. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai reménytelen érzelmekkel távoznak el. Az hirlik, hogy az Erzsébet ligetben már megkezdődött a kurzus. Az hirlik, hogy a libatellas legények a Széles-víz mellett fognak nyaralni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjenek éjjeli menetrendjében hébehóba a reggeli órák is fel vannak véve.