Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-04-16 / 16. szám

egész sziniévad alatt jóindulattal és nagy pártfogásban részesítette n társulatot. Mi most már bucsuznnk a táisnl ol, mivel tudtunk­kal a társulat tagjainak nagyrésze megválik a, igazgatótól, ki újonnan szervezet téli tár­sulatával október hóban újra visszatér hoz­zánk. Nálunk ez újítás, mert ez alkalommal kapunk első izben téli évadot. Addig is tart­son bennünket az igazgató kedves emléke­zetébe, mig októberben újra üdvözölhetjük uj társulatát körünkbe. Tehát a viszontlátásra! Heti referádánkat adjuk a következők­ben : Szombaton egy opera előadásban volt részünk. Verdi hatalmas zenéjü és meglepő részletekben gazdag operája „Troubadour" került szinre zsúfolt nézőtér előtt. Élvezetes előadás volt és a közönség meg-megujuló tapsokkal illette a szereplőket, kik mindegyike bravourral oldotta meg nagy stilü parthieju­kat. Az est hősnője Káldy Mariska volt, ki Leonora szerepében valósággal brillírozott. Remek koloraturáját és nagy énektudását teljesen érvényesítette. Trillái és stakatói bá­mulatot keltettek és ugy nyílt színen vala­mint felvonások végén zugó tapsokban volt része. Méltó partnerje volt Nagy Gyula (Manrico), kinek szép tenorját ismerjük, de hogy ezen nehéz ének parthiet ily sikerrel és biztosan énekelje valóban nem képzeltük. Ugyanezt mondhatjuk Pap Jánosról. Megle­pett bennünket és csak gratulálhatunk neki Luna gróf szerepében elért fényes sikeréhez. Dicsérőleg kell még megemlékeznünk M. Bácskay Julcsáról, ki Azucena nehéz ének­számait az ő soprán hangjával bámulatos biztossággal énekelte és méltán kiérdemelte azon számos tapsokat, melyekből neki bőven kijutott. Kisebb szerepeikben Jakabffy Jolán és Csolnakossy jeleskedtek. Nem volna teljes referádánk, ha Bihari karmestert külön meg nem dicsérnők, ki ezen nehéz operát beta­nította és ennek előadásával mint dirigens is fényes sikert aratott, melyhez nagy mér­tékben a zenekar preciz játéka is hozzá­járult. Vasárnap délután „Fecskefészek" ope­rette ment kitűnő előadásban. A szereplők közül Káldy Mariska, Szigetiig, Haraszthy Mici, Virágli a közönség részéről zajos elis­merésben részesültek. Este hetedszer ment „János vitéz" telt ház előtt. Ez alkalommal a címszerepet Rát­honyi Steffi nagy sikerrel játszta. Dalait és játékát egyaránt ki kell emelnünk és a foly­ton felhangzó tapsokat teljesen kiérdemelte. A többi szerep a régi kiosztásban ép ugy érvényesült mint eddig. Hétfőn egy igen mulattató bohózat „Az áldozati bárány" került előadásra. Kö­zönség és színpad kitűnő hangulatban volt és kölcsönösen mulatott a közönség. Kitűnő szerepben láttuk ez alkalommal Mátrayí, ki a címszerepet kabinet alakításban mutatta be és egész estén át mulatatta a közönséget. Igen ügyes volt Torday Etel, ki Luca szere­pében jeleskedett. Benedek, Nagy Mari a tő­lük megszokott biztosággal játszták a Bodó párt. Cserny Béla a mérnök és Jakabffy Jo­lán Adél szerepében igen rokonszenvesek voltak. Ezt mondhatjuk Rózsahegyi Sárika és Szigeti játékukról. Haraszthy Mici sikkes műlovarnő volt. Az előadás precízül ment f Kedden „A hét Schlesinger" énekes bohózat nevetette meg közönségünket, mely zsúfolásig megtölté a színházat. A főbb sze­repekben Virágh Jenő, Nagy Mari és Szi­gethg mulatatták a közönséget. Fontányi Mariska, Gyurcsek Gizella és Szebenyi Vilma keringő és matróz táncait megújrázták. Igen sikkes volt Ráthonyi Steffi az igazgatónő szerepében. A darabb eléggé mulattató, jól­lehet irodalmi értéke absolute nincs. Szerdán délután „János vitéz" ment nyolcadszor újólag telt ház előtt. A címsze­repet Ráthonyi Steffi nagy sikerrel játszta és sűrű tapsokban volt része. Iluska, szere­pét ez alkalommal Jakabffy Jolán játszta, kedvesen, közvetlen egyszerűséggel. Este a Nemzeti színház művésze Beregi Oszkár vendégszerepelt „Ármány és szere­lem" tragédiában. Beregi művészetéről már volt alkalmunk meggyőződni, s ez alkalom­mal sem mondhatunk egyebet, minthogy Ferdinánd szerepét mesteri vonásokkal áb­rázolta. Leghatásosabb jelenete volt, midőn kedvesét apja előtt védelmezi és apját át­kokká! h almozza el és megfélelmiteni akarja Ugyszinte végjelenete, midőn Lujza mellett kiszenved. Méltó partnerje volt Haraszti Mici Lujza szerepében. Oly kiválósággal játszotta meg szerepét, annyi természetes életet vitt színpadra, ami a vidéki színészet rendes ní­vóját messze túlszárnyalja. A közönség elös­merése sem maradt el, mert ugy nyílt jele­netekben, valamint felvonások végén ötször­hatszor hivták Beregit és Harasztyt a lám­pák elé. Kitűnő alakítást nyújtott Torday Etel a hercegnő szerepében és hatásos jelenését midőn Ferdinándról lemond zajosan megtap­solták. Nagy elismerés illeti meg Benedeket, ki Miller szerepét bravourral játszta, ugy­szinte Mátrayí, ki intrikus szerepében kivált. Cserny a ministerelnök szerepének egyes je­leneteiben nagy hatást keltett. Kisebb szere­pekben Németliy Jolán és Virágh Jenő jók voltak. Csütörtökön délután újra „János vitéz" ment a szerdai szereposztással. A közönség, mely zsúfolásig megtölté a színházat kitűnően mulatott és a szereplőknek ugyancsak kiju­tott a tapsból. Este Beregi Oszkár második vendég­fellépteül „Kisértetek" szinmü került szinre szinte telt ház előtt. Ez alkalommal Beregit mint realista művészt volt alkalmunk bámulni. A paralizis fokozatos fejlődését mesteri vo­násokkal ábrázolta, különösen kifejezésre juttatta ezt végjelenetében és üvegesedett szemei nagyon is emlékezetünkbe hozták Zachoni alakítását. Némethy Jolánnak hatásos jelenetét a harmadik felvonásban a legna­gyobb elismerés illeti meg. Benedek a lel­kész szerepében igen rokonszenves volt. Ha­raszti Mici kis szerepében is érvényesült So­mogyi az asztalos szerepében teljesen meg­állta a helyét. A közönség ugy a vendég művészt, valamint a szereplőket zajos tap­sokkal illette. Pénteken „Aszfaltbetyár" bohozat Vi­rágh Jenő jutalomjátékául került előadásra. A nagyszámú közönség jól mulatott a bohó­zaton főleg pedig Virágh Smock alakításán, ki egész estén jóizii humorjával folytonos derültségben tartotta a közönséget. Sok tap­sot nyert Ráthonyi Steffi, ki temperamentu­mos játékával és kedvesen előadott dalaival méltán kiérdemelte azokat. Herzig volt Ja­kabffi Ví i a műlovarnő szerepében, ugy­szinte iSagy Mari mint Smockné és Mátray a tót legény alakításaival. Szigeti a címsze­repben nem volt elemében. Szombaton délután Bárka József a hely­beli ref. főgimnázium 8 osztályú tanulójának első kísérlete „Labancból kuruez lesz" cimü színmüve került szinre, melynek sikeréről jövő számunkban számolunk be. Este „Sulamith" operette ment, mely­ről lapunk jövő számában fogunk szólani. KARCZOLAT a mult Ixéi^öl. Még két előadás és Thália pap és pap­női itt hagyják városunkat és pedig anél­kül, hogy mint rendes körülmények között ; ;a viszontlátás reményében". Sziniévadunk ez alkalommal speciális jellegű volt, mert igy még nem jött ki, hogy virág vasárnapon távozott volna a társulat tőlünk. Hogy mit jelent a viragvasvrnap, azt talán szükségtelen bővebben megmagya­rázni. Annyit jelent, hogy a társulat felosz­lik. Némely társulatnál ez nem jelent sokat, mert sokan továbbra is megmaradnak a társulat kötelékébe, de specialiter nálunk ez alkalommal nagyot jelent. A társula­majdnem összes tagjai más direktorhoz szer­ződött és alig marad egy-két tag kiket ok­tóberben újra viszontláthatunk. Apropos október ! Ez is újítás számba megy. Haladunk a korral. Ezentúl mi is számottevők leszünk a szinikerületek be­osztásánál, mert nekünk is lesz ezentúl téli évadunk és teljes téli társulatunk nemcsak tavasszal, de télen is. Közönségünk régi óhaja tehát teljesedésbe megy, hogy ne le­gyünk mindig a körünkbe érkező színtársu­latnak virágvasárnap „probir marezelljei". Ezzel az újítással talán jelenleg telje­sen elmaradt kapcsalkodzás is felújul. Té­len mégis csak kellemesebb, mint tavasz­szal és ősszel. Rövid időre nem is érdemes ez. A jelenlegi meddő helyzetet is annak kell betudni. Tudva azt, kogy a társulat kapcsalkodzó tehetségei végleg eltávoznak tőlünk, nem igen volt értelme a bizalmas barátkozásnak, igy azonban télen, tudva, hogy tavasszal újra folytatódik, ami télen kezdetét vette, sokkal kedvezőbb a helyzet nemcsak a kibontakozásra, hanem az akusz­tikára. A jelen helyzetről különben semmi kü­lönös nem jegyezhető fel. Még az utolsó napokban sem történt oly közelítés, mely említésre méltó volna. Különben már erő­sen pakolódznak és már a jövő otthonról szövik a terveket és városunkat ez érdem­ben teljesen elejtették. Tényleg reménytelen az állapot, de azért én bízom az ősi erényben, és ha már a sziniévad alatt nem történt semmi külö­nös momentum, de remélem, hogy a bucsu napján történni fog olyasmi, ami a króni­kában feljegyzésre méltó lesz. Nem remé­lem, hogy valami nagyobbszabásu momen­tum adná elő magát ezen búcsúzásnál, de ilyen hidegen még sem hiszem, hogy el­hagyjuk távozni a színtársulatot. Már csak a dekórum kedveért sem ! Frici Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város villamte­lepe üzlet szempontjából elég fényes, de világításnak sötét. Az hirlik, hogy Pápa város utcaren­dezési szabályzata elkészült, de nincs benne köszönet. Az hirlik, hogy Bánffy Dezső báró orsz. képviselőnk tudja mivel tartozik Pápa városának, de aligha adja meg. Az hirlik, hogy a polgármester már fél-lábbal városuukban érzi magát. Az hirlik, hogy a rendőrök hetek óta unatkoznak. Az hirlik, hogy a szintársui ai „pusz­tulással" fejezi be a sziniévadot. Az hirlik, hogy az „Áldozati bárány" előadásán a színigazgató volt az áldozat. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai a „szélrózsa" minden irányába elszélednek. Az hirlik, hogy Pápán van egy bor­bély, ki a libamáját aurummal beretválja. Az hirlik, hogy a Micsey színtársulat­nál néhány tag magnak megmarad. Az hirlik, hogy a Sodorna és Gomora előadása tényleg só-lett. Az hirlik, hogy a színházat téli évadra hideg ellen fogják biztosítani. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai reménytelen érzelmekkel távoznak el. Az hirlik, hogy az Erzsébet ligetben már megkezdődött a kurzus. Az hirlik, hogy a libatellas legények a Széles-víz mellett fognak nyaralni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztőjenek éjjeli menetrendjében hébe­hóba a reggeli órák is fel vannak véve.

Next

/
Thumbnails
Contents