Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-01-17 / 3. szám

2. PAPAI KÖZLÖNY 1904. január 17. Nyilvános tehát, hogy városunk közegészségügye nagyon is megköveteli, miszerint az általunk jelen alkalommal szóba hozott bejelentési hivatal lehető mielőbb szerveztessék s ez által megkönnyítjük nemcsak az orvosok, de főleg a rendőrség ellenőrzési működését, miáltal nagyot használunk városunk közegészségügyének és administrátiójának. Annak jelzésére, hogy Pápa városának mily nagy szüksége van erre egész cikksorozatot lehetne közölni, de nem tartjuk szükségesnek, mert az, amire okvetlenül szükség van, hosszasan ajánlgatni felesleges. Biztos tudomásunk van, hogy városunk rendőrsége az adó és gyámi hivatal, de általában az összes tisztviselők és mindazok, akik városunk közigazgatását ismerik, igazat adnak nekünk, midőn a bejelentési hivatal felállítását sürgetjük. Hinni szeretjük, hogy a város képviselete be fogja látni felszólalásunk helyes voltát s rájön, miszerint ez állapoton segíteni, okvetlenül, segíteni kell. Jól tudjuk, hogy ezen bejelentési hivatal felállítása anyagi megterheltetést von a város kasszájára, de azt is tudjuk, hogy ezen ráfordított kiadás megtérül azon jövedelmekből melyek a mai viszonyok között a város nem juthat, melyektől a bejelentési hivatal nem léte miatt elesik. Máris kedvező eredményt ért el tár* saságunk, amenynyiben 1000 bejelentett esetből 943-szor a nő tényleg felkérte imádottját, hogy méltassa őt és vegye nejéül. ön se adja fel reményét, hogy egy másik küzdelme talán szintén eredménytelenül végződnék. Lassan, lassan, az indokolás nélkül maradó példákból reá fog jönni a női-nem, hogy nem szolgának született a férfi és igy nekik nem könyöröghet, mint eddig elé ferdén megtette, éppen a müveit társadalomnak nevezett köreinkben. Meg kell mentenünk hegemóniánkat s meg kell védenünk azt sértetlenül mindörökre. — Az általunk kitűzött elvek betartása önként nyilatkozásra kényszeritik majd a nőket, ha látják, hogy legrosszabb esetben négy hó és három hét multával, — következetesen minden térfi feltétlenül abbanhagyja kiválasztott szerelmese látogatását, idővel majd sietni fognak megnyilatkozni és esetleg még rövidebbre is szabhatjuk a véghatáridőt. Ön tehát rögtön csomagol s miként megjelöltem, távozik. En a telet Budapesten töltöm, mivel tarsaságunk több fiókjának szervezése néhány hóra odaköt. • * Az átható őszi nedves levegő s a kiállott izgalmak, — mert megtudta ott, hogy az ő sorsát miként intézték el, — erősen megviselték Gabriella szervezetét és pár hétig lázas beteg lett. Szülőinek azt mondotta, hogy Alfréd tőle elbúcsúzott, azonban fontos politikai érdekekből halaszthatlanul — a leggyorsabb uton — Amerikába kellett indulnia és általa menti ki távozását s egyideig czimét sem tudathatja. Betegsége alatt nyugalmas perczeiben A lakositásért eddig nem folyamodó egyének járandóságából eme hivatal költségei nagyrészt fedezve volnának. Még az irigység, a legnagyobb fogultság sem tagadhatja, hogy városunk halad, hogy sok tenni való vár reánk, de azt is be kell ismerni, hogy amit hanyagolni, mellőzni nem lehet, azt nem mellőzhetjük. Ilyennek tartjuk mi a bejelentési hivatalt sok és fontos okból. Iparosok és kereskedők figyelmébe. Annyiszor halljuk, oly sokszor vesszük ajkunkra az* a jelszót, hogy a magyar ipar és kereskedés istápolása, föllenditése, megerősítése nemzetpolitikai szükség és cél, hogy méltán föltételezhető, miszerint minden tényező, minden alkalommal érvényesíteni törekszik a cselekvés pillanatában a jelszavakban rejlő igazságokat, hogy ne csak a hangzatos szóban nyerjen kifejezést a közóhaj, de megtestesülést nyerjen cselekedeteinkben az eszme, melynek érdekében szóharcot vívnak a hivatottak és választottak. De hát igy van e ? Összhangzásban áll-e cselekedetüuk e hirdetett igékkel ? Mi magunk szolgálunk-e példával arra nézve, hogy a megjelölt csapáson haladjunk ? Ha tiszta lelkiismerettel e kérdésekre akarunk valaszt adni, ugy szégyen szemmel be kell vallanunk, hogy nem. S min múlik az, hogy a polgáriasult elem megerősödése, az iparos sokat gondolkozott Gabriella a saját és Sováry sorsa fölött. Végre fölépült. Anyját reábirta, hogy a telet Budapesten töltsék. Titkos terve volt, hogy azzal a bizonyos társasági elnökkel megismerkedik. Különös vonzóerőt gyakorolt reá azon kerti érvelése és kérlelhetlen szigora. Egy sétahangversenyen megpillantotta emberét Gabriella és odavetőleg tett kérdéseire ismerősei ugy mondták, hogy Redington Vilmos névre hallgat, özvegy ember, philadelphiai tőkepénzes és Pennsylvániában többszörös aranybánya tulajdonos s nagyon szereti a társaságot. Egy jótékonyczélu bazár-ünnepélyen azután sikerült Gabriellának társalgásba elegyednie Rediágtonnal, aminek az lett a következménye, hogy Redington látogatást tett ós személyesen meghívta Gábrielláékat hangverseny és zoneestélyeire. Kőváry Zoltán nagybirtokos, Gabriella atyja is feljött a legközelebbi hangverseny idejére Budapestre és megjelentek Redingtonnál. Mesébe illő pompát és kényelmet találtak ott az uj vendégek. A Kossuth Lajos utczai bérelt palota első emeletének belseje egy tündérország sejtett varázsával töltötte el a jelenvoltakat. Mintegy titkos parancsra leste el a szolgasereg a vendégek gondolatait ós szolgálta fel a hűsítőket s nyalánkságokat a művészet legmagasabb színvonalán levő előadások közötti szünetek alatt. A házigazda maga is fölötte éber fi gyeimet tanúsított uj vendégeivel és Gabriella az alkalmai fölhasználva, a sok kedvező körülmények hatása alatt, különösen és kereskedő osztály fejlődése nem abban az arányban és mértékben növekszik, mint a hogy a hangzatos jelszavak után hinni szabadna? A nemtörődömségen, a közönyön. Ez a megölő je, ez a rothasztó ja minden üdvös dolog magvának és a mag fogamzó képességének. Mint a röpke szó a hirdető ajkáról ugy elszáll a gondolat, az eszme magva, a nélkül, hogy termő, fogékony üdvös talajra találua azokban, a kikben a megvető hite szerint esirázni, gyökeret verni és százszorosa í ezerszeresen megszaporodni kellene. Városunkban évek hosszú sora óta működik az iparos és kereskedő tanonciskola, hogy némiképpen pótolja. helyre hozza azokat a mulasztásokat, a mik az iparos és kereskedő osztály társadalmi és közgazda* sági tényezővé való kialakulását megnehezítené. Azt hinué mindenki, hogy első sorban maga az érdekelt iparos és kereskedő osztály töri magát azért, hogy az iskoláztatás előnyeit segédmunkásainak kiképzésére lelkiismeretesen és kötelességszerűen kihasználja, igénybe vegye. Am nem igy van. Mert a legnagyobb közöny, a nemtörődömség, a nembánomság legszomorúbb példáját éppen az érdekelt iparosok és kereskedők körében találjuk, a kik tanoncaikat nemhogy rászorítanák az iskolában való járásra, de mindenképpen azon fáradnak, hogy okkal móddal e kötelezettség alól kivonják őket, s e helyet olyan munkákra is alkalmazzák, a melyek az iparral semmiféle összefüggésben nincsenek. Közre hat ebben az irigység, a is kifejthette észbontó kedvességét és az estély végével Redington örömmel kapott az alkalmon, hogy Kőváry ék továbbra is kikérték látogatását. = Ez időtől már csaknem minden idejét Gabriella körében töltötté Redington. Egy ízben, kedves következetességgel — beszéd tárgyává tette Gabriella a házasságok különféle indító okait s annak során Redington imígy szól. — Már én is tettem volna házassági ajánlatot nőnek, de bizon3

7os körülmények örökre megtiltották azt nekem. — Ne mondjál — válaszol Gabriella hamis mosoly kőzött... örökre ?! . .. talán csak azt nem kívánná, hogy ölébe hulljon az alma?! A megkívánt gyümölcs annyit mindig megérdemel, hogy kinyújtsák érte kezüket. Az önként elébük hulló legszebb gyümölcs is megsérül a lezuhanás által sigy indokolt is, hogy sértetlensége megóvása czéljából önkézzel vétessék az le saját gyönyörűségükre. — Hanem tudja mit, — folytatja izgalomtól nekihevülve Gabriella, teszek én önnek ®gy vallomást. — Szeretek egy nemesszivü férfiút, akinék viszontszerel mérői meg vagyok győződve, de ő nekem nem akart nyilatkozni, de most már elvárom, hogy meg fogja ön magyarázni nekem, hogy mi volt a megnyilatkozástól vali vonakodás oka ? — Elmondom, — szóit örömtől sugárzó arczczal Redington, mivel tudom, hogy ily határozás biztos alapokon nyugszik. Tehát figyeljen ! — Tiz évvel ezelőtt Berlinben husz orvostanhallgató titkos társaságot alakítót